A tárcavezető arról számolt be, hogy a hatóság csütörtökön jóváhagyta az úgynevezett olvadékcsapda gyártásiengedély-kérelmet. Elmondta, hogy ez a reaktorok egyik kritikus fontosságú, ráadásul hosszú gyártási idejű alkotóeleme, amelynek feladata, hogy egy esetleges nukleáris baleset esetén felfogja a reaktortartályból kiáramló olvadékot, és így megelőzze a környezetre és egészségre káros anyagok kijutását.

„Ez fontos előrelépés ahhoz, hogy az atomerőmű valós építkezési munkálatai meg tudjanak kezdődni”

– mutatott rá.

Szijjártó Péter ezután közölte, hogy pénteken a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezetőivel fog tárgyalni Isztambulban a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos munkálatok felgyorsításáról, hogy 2030-ra a tervezett két új reaktorblokk már munkába tudjon állni.

Szavai szerint ez azért fontos, mert az ukrajnai háború és a jelenlegi geopolitikai változások komoly energiaellátási kihívásokkal járnak az egész világon. „És világos, hogy az elkövetkezendő években azok az országok érezhetik majd magukat biztonságban, amelyek minél nagyobb mértékben elő tudják állítani a saját maguk által használt energiát” – húzta alá.

„Ebből a szempontból a paksi atomerőműnek kulcsfontossága van”

– fogalmazott.

A miniszter hangsúlyozta, hogy minél előbb sikerül megépíteni a két új reaktorblokkot, annál előbb lesz még stabilabb, még biztosabb Magyarország energiaellátása és hazánk annál előbb tudja függetleníteni magát a világ energetikai piacának „elképesztő zavaraitól” és az elmúlt hónapokat, illetve várhatóan a következő éveket is jellemző „szélsőséges áringadozástól”.

Hozzátette: a paksi kapacitásbővítés ráadásul lehetővé teszi a rezsicsökkentés eredményeinek hosszú távú megőrzését.