Németh Péter elmondta, hogy a megsérült, totálkárosra tört autók tulajdonosai közül azok számíthatnak kártérítésre, akiknek teljes körű casco biztosításuk van.
„A kötelező biztosítás itt nem játszik, hiszen a kötelező biztosítás az általunk okozott, közlekedés során okozott kárra terjed ki a másik félnek, tehát az az autó, amin csak kötelező biztosítás van, az ilyen helyzetekben nincs védve” – magyarázta. Hozzátette, hogy esetleg szóba jöhet még a háznak vagy a felújítási munkát végzőknek a felelősségbiztosítása.
Kapcsolódó tartalom
Akinek van casco biztosítása, annak rendszerint néhány napon belül be kell jelentenie a kárt, és a biztosító néhány napon belül felméri annak mértékét, néhány héten belül pedig az ügyfél megkapja az ajánlatot a biztosítótól a kártérítésre. Németh Péter elmondta, hogy a folyamat idejét az hosszíthatja meg, ha az ügyfél nem fogadja el az összeget, ebben az esetben addig húzódik a folyamat, amíg megegyezésre nem jut az ügyfél és a biztosító.
„Egy ilyen jellegű káreseménynél a szakértő szervek mindenképpen kiderítik, hogy ki, vagy mi a felelős azért, ami történt”
– szögezte le.
„Ha a vizsgálat eredménye például az lesz, hogy a ház lakói a felelősek oly módon, hogy tudták, nagyon rossz állapotban van a házuk, de nem tettek ez ellen semmit, és egyszer csak beomlott, akkor ők például felelősségre vonhatók, akár anyagi kár, akár személyi sérülése esetén.”
Kiemelte, hogyha a vizsgálat kideríti, a javítást végző cég a felelős, akkor annak a cégnek kell felelősséget vállalnia.
Kapcsolódó tartalom
Ha pereskedésre kerül a sor, az akár hosszabb ideig is elhúzódhat, ami a magyar jogrendtől, a bíróságoktól és a vizsgálatokat végző szervektől függ. A bíróság kérni fogja a szakértői véleményt, ami alapján megállapítható a felelősség, és az, mi is történt. Ez időt vesz igénybe, és ha kiderül, a felelősség kit is terhel, akkor tud a bíróság ítéletet hozni, és ez után kaphatnak a károsultak kártérítést.
A későbbi költségek, a romeltakarítás, a bontás költségei több millió forintra is rúghatnak, de ha megtalálják a felelőst, akkor az omlás utólagos költségeit is fel lehet róni számukra.
„Minden mentésből keletkező kár a mentés szükségességének róható fel, tehát gyakorlatilag ez olyan, mintha maga a káresemény okozta volna” – hangsúlyozta Németh Péter, hozzátéve, hogy a mentési munkálatot végzők, tehát például a tűzoltóság semmilyen felelősséggel nem tartozik a mentés közben okozott károkért, hiszen a tűzoltók feladata az életmentés. Ebben az esetben is a meglévő biztosítási formától függ, hogy a biztosító megtéríti-e a károkat.
Címlapfotó: A Jókai utca 1. szám alatti épület beomlott tetőtere (Fotó: hirado.hu/Besenyei Gergely)