logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

48 perc – Mi számít a legsikeresebb magyar irodalmi brandnek külföldön?

| Szerző: hirado.hu
Különbözik-e a magyar könyvpiac az európaitól, van-e egyáltalán különbség? Erről is szó esett az M1 és a hirado.hu közös csütörtök esti hírháttérműsorában, a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor második felében, melynek vendége ezúttal Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programok igazgatója és Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója volt.

 

A műsor zárórészében Lánczi Tamás arra kérte vendégeit, hogy mondják el véleményüket arról, mit jelent a könyv, mint árucikk, valamint, hogy különbözi-e a magyar könyvpiac az európaitól, van-e egyáltalán különbség?

Szalai Zoltán azzal kezdte, hogy a magyar könyvpiac kisebb, mint például a cseh, bár Csehország lényegében hasonló méretű ország. Ha a környező országokat nézzük, azt látjuk, hogy a szlovén és a cseh piachoz képest kevesebb könyv jelenik meg, kevesebbet olvasnak az emberek, de ha mondjuk, a román piaccal hasonlítjuk össze, akkor ez megfordul. Hozzátette, „én hiszek abban, hogy az embereket érdeklik a könyvek, az MCC -nél ezért adunk ki egyre több könyvet.

Azt gondoljuk, hogy az emberek nyitottak a tudás megszerzésére, és biztos vagyok abban, hogy a könyv az elkövetkezendő évszázadokban is megkerülhetetlen médium lesz arra, hogy elmélyült tudást szerezzen valaki.”

Juhász Anna úgy fogalmazott, „a könyv maga a nyelv, az különbözteti meg Csokonai Vitéz Mihályt, Petőfi Sándort, Arany Jánost vagy éppen Mikszáthot, hogy melyikük miként írta le azt a bizonyos mondatot. Egy felgyorsult világból, a gyorsabb mozdulatokból kell visszavinni az embereket ebbe az időbe és a csendbe, mert ugye az olvasás az a csend, és csak akkor találkozunk egy könyv tartalmával, ha meg tudunk ide érkezni. Pilinszky János beszél a szemlélődés állapotáról, mint a számára legfontosabb állapotról, kérdés, hogy vajon ma nekünk a 21. században van-e időnk szemlélődni”.

Mi számít a legsikeresebb magyar irodalmi brandnek külföldön?

Lánczi Tamás feltette a kérdést a könyvekkel, mint brandekkel kapcsolatbam, hogy ma mi számít a legsikeresebb magyar irodalmi brandnek külföldön. Juhász Anna elmondta, hogy az utóbbi időben sokat járt a Kárpát-medencén kívül Olaszországban, Franciaországban, könyvmegjelenés kapcsán Bartis Attilát, Molnár T. Esztert említette, valamint a nemrég megjelent egy Nemes Nagy Ágnes-antológiát, ami ráadásul most jelent meg először.

Kiemelte azt is, hogy a magyar irodalom nagykövetei a fordítók, fontos, hogy ők, akik például a kinti kiadóházakkal dolgoznak, miképp ajánlják a magyar irodalmat. Hozzátette, hogy azt gondolja, hogy nyitottak a kortárs irodalomra, és ezeket egy kiadón belül kisebb alsorozatokba beágyazva lehet eljuttatni. Megemlítette, hogy az olasz piacon most az életrajzok hódítanak.

Visszatérve az előző kérdéshez, Lánczi Tamás arról érdeklődött, kit tartanak ma a legnagyobb magyar írónak. Megjegyezte, ha mondjuk egy német könyvszerető embert megkérdeztünk volna pár évvel ezelőtt, akkor nagy valószínűséggel tízből kilencen rávágják, hogy Esterházy Péter.

Szalai Zoltán szerint Márai Sándort, a mai napig is Márai Sándor az, aki kiemelkedő, hozzátéve, „nekem vannak olyan nagy kedvenceim, mint Tibor Fischer, aki magyar származású brit író, az ő könyvei a mai napig nagyon népszerűek Nagy-Britanniában, viszont Márai szellemisége az, ami, ami a leginkább befogadható egy nyugati környezetnek, főleg a Monarchia utóérzésének megéneklése miatt”.

Juhász Anna elmondta, hogy az olaszok érdeklődnek Márai Ilona naplója iránt, főleg, hogy a nagy része Olaszországban játszódik, pedig ez egy 1500 oldalas könyv, két hatalmas kötet, és az 1948-tól 1979-ig  tartó időszakot öleli át. Felmerült, mennyire jó lenne Márai írásai mellé tenni felesége történetét is. Említette Bartis Attilát, de ide tartozik Gárdos Péter vagy Forgách András  is.

Hozzátette, „én legtöbbször Olaszországba járok, ott Szabó Magda még, akit emlegetnek, pedig mennyiszer mondták rá, hogy lektűr, miközben fantasztikusan mély tartalmi mondanivalója van nemcsak a Régimódi történetnek, de számos könyvének is, és nagyon népszerű külföldön, valamint nagyon értik Olaszországban”.

Lánczi Tamás a műsor végén megkérte vendégeit, hogy ajánljanak egy-egy könyvet a nézőknek, Szalai Zoltán Tibor Fischer az MCC Pressnél most megjelent új regényét említette, míg Juhász Anna Petőfi Sándort.

A teljes adást itt tudják megnézni:

Ajánljuk még