logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ovádi Péter: Most a biztonságunk megőrzése, az energiaellátás biztosítása, és a rezsicsökkentés védelme a legfontosabb

Képviselői hozzászólásokkal folytatódott pénteken a jövő évi költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. Ovádi Péter a Fidesz nevében felszólaló képviselő kifejtette, hogy a járvány után most a háború okoz kihívást, de a kormány a járvány idején sem a megszorításokban látta a megoldást. Hozzátette: a háború és a brüsszeli szankciók miatt kialakult új helyzetben is a legfontosabb Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az ország energiaellátásának biztosítása, a rezsicsökkentés védelme. Gurmai Zita, MSZP-s képviselő felszólalásában kifejtette, hogy a 2023-as költségvetés a bizonytalanság költségvetése.

Fidesz: cél a fenntartható fejlődés támogatása

Herczeg Zsolt (Fidesz) a jövő évi költségvetésből a rezsivédelmi és honvédelmi alap mellett a fenntartható fejlődés érdekében tett lépéseket és a kutatás-fejlesztési területet emelte ki.

Kitért arra, hogy a kutatások támogatása kiemelt jelentőségű.

A cél a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítandó források koordinált, célszerű, hatékony és a magyar gazdaság versenyképességét támogató felhasználása

– közölte.

Szólt a nemzeti park igazgatóságokról is, ezek feladata többi között az élőhelyek és élettelen természeti helyek feltárása, kutatása. Egyre hangsúlyosabb feladatokat látnak el az ökoturisztikai létesítmények működtetésében – mutatott rá, jelezve: e célra több mint 13 milliárdot irányoznak elő a jövő évi büdzsében.

DK: nincs biztosíték a kata megmaradására

Dávid Ferenc (DK) arról beszélt, hogy a magyar kkv-k hatékonysága alacsony Európában, az elmúlt évtizedben jelentős támogatások kerültek a területre, de áttörés nem következett be.

Ugyanakkor a kkv-k termelékenysége lehet a kulcsa annak, hogy Magyarország felzárkózzon, és ezzel a teljes GDP-ben is látványos előrelépést lehetne elérni.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy kormány nem a kisvállalkozók, hanem a multinacionális vállalatok oldalára áll, szerinte a globális minimumadó elutasításával ismételten rontották a költségvetés egyébként is ingatag helyzetét. A költségvetés emellett semmilyen biztosítékot nem tartalmaz a kata megmaradását illetően – tette szóvá.

KDNP: ütésállóbb, erősebb a magyar gazdaság

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy reagált, érdemes megnézni, hogy a baloldali kormányok idején hány embert foglalkoztattak feketén, és hányan nem fizették be az adót.

Akkor 36 százalék volt az szja, most 15 százalék, 55 százalék volt az átlagos vállalati adóterhelés, most 32 százalék – mutatott rá. Kitért arra is: akkor mínusz 7 volt a gazdasági növekedés, most plusz 7 százalékos. A családi adókedvezmény 12 milliárd forint volt, most 980 milliárd forint  – sorolta.

Ütésállóbb, egészségesebb szerkezetű és erősebb most a magyar gazdaság. Az elmúlt 12 évben 80 alkalommal történt adócsökkentés – rögzítette, és azt kérte, a tények alapján vitatkozzanak.

Kitért arra is, ha a DK-n múlna, ma nem lenne benzinárstop, s ha ez nem lenne, 700-800 forint lenne egy liter üzemanyag Magyarországon.

Az egyházpolitikáról szólva kiemelte: a templomfelújítási program részeként összesen 1800 projekt fejeződhet be, illetve indulhat az anyaországban és a határon túl. Az egyházi személyek jövedelem-pótlékára szánt források is tovább nőnek – jelezte.

Összegzése szerint a költségvetés értékválasztás, olyan célokat határoz meg, ami megmutatja a kormányzás irányát. Egy alapvetően nehéz gazdasági helyzetben szükség van fegyelmezett költségvetésre. A felelős gazdálkodás és adópolitika meghozta gyümölcsét, így minden területre több juthatott az elmúlt 12 évben – mondta.

Momentum: az oktatás befektetés

Lőcsei Lajos (Momentum) arról beszélt, hogy

további infrastrukturális fejlesztések indokoltak Hevesben, különösen a szennyvízelvezetés területén, mert az ott élők is megérdemlik a jobb életkörülményeket.

Ennek érdekében nyújt be módosító javaslatokat a költségvetéshez – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy fontos a hátrányos helyzetű fiatalok támogatása, az államnak kötelessége segíteni a megfelelő oktatásukat, képzésüket, erre is többet kellene fordítani a büdzsében. Az oktatásra befektetésként és nem költségként kell tekinteni – jelentette ki.

Fidesz: ez a rezsi- és honvédelem költségvetése

Ovádi Péter (Fidesz) kijelentette: ez a rezsi- és honvédelem költségvetése. A járvány után a háború okoz kihívást, de a kormány a járvány idején sem a megszorításokban látta a megoldást – mondta. Hozzátette:

a háború és a brüsszeli szankciók miatt kialakult új helyzetben is a legfontosabb Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az ország energiaellátásának biztosítása, a rezsicsökkentés védelme.

A képviselő kiemelte: a kormány a kistelepülésekre továbbra is nagy figyelmet fordít, emellett a városokat is fejleszti. Veszprém és térsége is sokat profitált ebből a politikából az elmúlt időben – vélekedett.

MSZP: ez a bizonytalanság költségvetése

Gurmai Zita (MSZP) közölte:

a Fidesz szerencsés helyzetben van, mert egy átlagos ember nem olvassa a költségvetést, és így nem látja az abból kiolvasható jövőképet, pedig ha látná, biztosan nem szavazna erre a kormányra.

Ez ugyanis a bizonytalanság költségvetése, mert létbizonytalanságban tartja az alacsony keresetűeket, komplett társadalmi rétegek szakadnak le – hangsúlyozta.

Közölte: az embereknek létbiztonság és nem bizonytalanság kell, a valódi felzárkózásnak el kell kezdődnie, hogy a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbség csökkenjen. De ez a büdzsé bizonytalanságban tartja az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjasokat, a vállalatokat, az önkormányzatokat – sorolta. Hozzátette: a költségvetés megszorításokat tartalmaz.

KDNP: A kormányra számíthatnak az emberek

Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta: a költségvetés a rezsi- és a honvédelem költségvetése, nem tartalmaz megszorításokat. A kormányt a magyarok érdekének szolgálata vezérli, a kormányra mindig számíthatnak az emberek, most a háborús időszakban is – jelentette ki.

Elmondta: az ország sikerrel lábalt ki a járvány okozta nehéz helyzetből, de a háború új kihívást jelent. A kormány ezért olyan büdzsét terjesztett elő, amely számol a háború okozta gazdasági nehézségekkel – mutatott rá.

Közölte: a kormány tartja a szavát, ezért a költségvetés forrásait azokra a célokra fordítja, amelyek a magyaroknak a legfontosabbak. Így a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának fenntartására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek létrejöttének támogatására, valamint arra, hogy biztos növekedési pályán tartsa a magyar gazdaságot. Megvédik az eredményeket, tartalékot képeznek, segítenek a családoknak és a vállalkozásoknak – fogalmazott.

Párbeszéd: Tovább nehezíti a megélhetést a költségvetés

Berki Sándor (Párbeszéd) szerint a költségvetés tovább nehezíti az emberek mindennapi megélhetését, miközben az élelmiszerek az elszabadult infláció miatt már most is megfizethetetlenül drágák. Az állami szférában nem nőnek a bérek, pedig az egészségügyben és az oktatásban erre különösen nagy szükség lenne – vélekedett. Hozzáfűzte: a büdzséből az is kitűnik, hogy a legelesettebbek egyre kevesebb támogatásra számíthatnak.

Azt kérte, a kormány támogassa a minden társadalmi kérdésre kiterjedő kutatásokat, mert a hiteles felzárkózás alapja a pontos adatfelmérés.
A képviselő emellett a vasútfejlesztés támogatását és a közbiztonság garantálását kérte Nógrád megyében.

Államtitkár: Csökkent a szegénység mértéke Magyarországon

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Eurostat adatait ismertette a szegénységgel kapcsolatban. Elmondta, 2010-ben Európában a szegénységgel veszélyeztetett 18 éven aluliak aránya 27 százalék, Magyarországon 38 százalék volt. Ez a mutató mostanra Európában 23 százalékra, míg Magyarországon az uniós átlag alá, 17 százalékra csökkent – tette hozzá.

Közölte, a súlyos anyagi deprivációban élők aránya Magyarországon 30 százalékról 11 százalékra, a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya 23-ról 11 százalékra, míg az alacsony munkaintenzitású családban élők aránya 14 százalékról 5 százalékra csökkent.

Az államtitkár a mutatók javulását a kormány tudatos munkára és a családtámogatásokra épülő politikájával magyarázta, amelynek köszönhetően egymillióval több ember dolgozik ma, mint 2010-ben. Szerinte a több dolgozó ember miatt kevesebben szorulnak támogatásra. Megjegyezte ugyanakkor, növelték a támogatásokat, példaként a gyermekétkeztetést említette.

Jelezte azt is, hogy jövőre az egészségügyben és az oktatásban is lesz béremelés.

Fidesz: A magyar emberek biztonsága áll a költségvetés középpontjában

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) szerint furcsa és disszonáns, hogy a baloldaliak a megszorítás költségvetésének tartják a jövő évit, holott annak a magyar emberek biztonsága áll a középpontjában. Összevetette a 2002 és 2010, valamint a 2010 és 2022 közötti időszakot. Elmondta, 2002 és 2010 között nem volt gazdasági növekedés, 6,6 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, most pedig 7,1 százalékkal nőtt, miközben koronavírus-járvány volt.

Ismertette, hogy a munkanélküliségi ráta 11,7 százalék volt 2010-ben, most ez 3,6 százalék. A foglalkoztatási ráta 56-ról 74 százalékra, a foglalkoztatottak száma 3,8 millióról 4,7 millióra nőtt – sorolta az adatokat.

Összegzése szerint, az elmúlt 10 év eredménye, hogy az orosz-ukrán háború mellett a honvédelem, a rezsivédelem és a biztonság költségvetését tudják most tárgyalni.

Az Igazságügyi Minisztérium költségvetéséből kiemelte az EU melletti állandó képviselet biztos működésének támogatását, valamint a gyermekvédelmet és az áldozatsegítést.

Mi Hazánk: Legyenek inflációkövetők a családtámogatások

Dúró Dóra (Mi Hazánk) a magyar nemzetgazdaság építését hiányolta a 2023-as büdzséből, amit a multik költségvetésének nevezett és egyértelmű veszteseiként az állami dolgozókat jelölte meg.

Beszélt arról, hogy voltak előrelépések a demográfiai helyzet javítása érdekében, de 2023 elejére ismét csökkeni kezdett a termékenységi ráta. A szerinte a “brutális” januári és februári visszaesés pontosan kilenc hónappal azt követően történt meg, hogy az oltások száma megugrott Magyarországon.

Több intézkedést is javasolt a családpolitika területén, így azt, hogy a már bevezetett családtámogatásokat inflációkövetőnek kell lenniük. Példaként elmondta, ha a háromgyermekesek családi adókedvezménye megőrizte volna reálértékét, akkor 99 ezer forint helyett most 234 ezer forint lenne.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy azokban az országokban születik több gyermek, ahol több nő dolgozik, illetve a munka és a család összeegyeztetését hatékonyabban segíti az állam. Hozzátette: Magyarországon a bölcsődei férőhelyek száma továbbra sem éri el az uniós átlagot.

Szólt arról is, hogy Magyarország olyan munkaerőpiacot tart fent, ami bünteti, hogy ha egy nő gyereket vállal. Szorgalmazta azt is, hogy a férfiak negyven év után nyugdíjba vonulhassanak. Kiemelte: több pénzre van szükség a rendvédelem területén és sürgősen meg kell oldani a pedagógusok béremelését.

KDNP: Növekszik az önkormányzatok támogatása

Aradszki András (KDNP) szerint 2010-től olyan költségvetéseket fogadott el az Országgyűlés, amelyek azt a célt szolgálták, hogy megőrizzék Magyarország működését, biztonságát és megalapozták a jövőt. Olyan költségvetési politikai alakult ki, amely fontosnak tartotta, hogy alacsony legyen a költségvetési hiány, és amely segítette a munkaalapú gazdaság kialakulását – magyarázta.

Szerinte a romló politikai körülmények, a koronavírus-járvány gazdasági hatásai ellenére fent kell tartani a munkaalapú társadalmat és biztosítani kell a polgárok gyarapodását.

Közölte, a költségvetésben 95 milliárd forinttal, 969 milliárd forintra nő az önkormányzatok támogatása, ez biztosítja a Modern városok program fenntartását. Szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban megugrott a települések iparűzésiadó-bevétele, ez szerinte a kormány gondos gazdaságpolitikájának köszönhető.

Jobbik: Duplázzák meg a családi pótlékot!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: az élveszületések száma az elmúlt 40 évben csökken: 1990-ben még 125 ezernél több gyermek született egy évben és 1997-ben volt utoljára 100 ezer fölött ez a szám.

Felhívta a figyelmet arra: a 2010 utáni időszakra esnek a legalacsonyabb – 90 ezer alatti születésszámok -, idén év végére pedig 80 ezer körüli adat várható, miközben folyamatosan csökken a szülőképes korú nők száma és a termékenységi mutató is. A kormánynak szerinte ezért “nincsen mire annyira büszkének lennie” ezen a területen.

Közölte: a Jobbik a kormány által tervezett plusz áfabevétel 20-25 százalékát a jövőépítésre fordítaná, így állami bérlakásépítési programot indítana, a családi pótlékot megduplázná, és családi kártyát vezetne be, amellyel csak alapvető élelmiszert és a gyermekneveléshez szükséges termékeket lehetne vásárolni.

A képviselő a gyermeknevelés elismerését javasolta a nyugdíjrendszerben, egy 10 százalékos “szülőtámogatási járadék” bevezetésével.

Fidesz: Jövőre elérik a GDP 2 százalékát a honvédelmi források

Simon Miklós (Fidesz) a 2023-as költségvetés kapcsán a haderőfejlesztés fontosságáról beszélt. Kiemelte: Magyarország jövőre teljesíti a NATO elvárását, hiszen a honvédelemre fordítandó források elérik a GDP arányos 2 százalékát.

Ezt fontos mérföldkőnek nevezte, hozzátéve, hogy jövőre 41 százalékkal nő a költségvetés honvédelemre fordítható része.

Részletesen szólt a magyar honvédség eszközfejlesztéseiről, és úgy értékelt: a költségvetés honvédelmi alapjának 840 milliárd forintos forrása biztosítja a haderőfejlesztési program folytatását. Az

LMP több forrást kér a víziközműveknek

Keresztes László Lóránt (LMP) “brutális megszorító költségvetésnek” nevezte a 2023-as büdzsét, és azzal vádolta a kormányt, hogy bizonyos fontos közfeladatok ellátásáról lemondott. Milyen értékválasztás az, hogy a kormány nem ad megfelelő mennyiségű pénzt az ivóvízrendszer fenntartására, a közösségi közlekedés reformjára és hagyja lepusztulni a vidéki úthálózatot? – tette fel a kérdést.
Közölte: az LMP módosító javaslatban kezdeményezi a közműadó eltörlését, mert ezzel 15 milliárd forint plusz forrás maradna a víziközműcégeknél.

Arra figyelmeztetett: 2010 óta megduplázódott a meghibásodások száma a víziközmű-hálózatban. Hozzátette: “tűzoltásként” jövőre 200 milliárd forintra lenne szüksége az ágazatnak a kormány által a betervezett 3 milliárd forint helyett.

Kitért arra is: az LMP a természetes vizek védelmére és elektromos buszok beszerzésére plusz 10-10 milliárd forintot csoportosítana át a költségvetésben, míg az illegális hulladéklerakók felszámolására plusz 5 milliárdot, a vidéki városok zöld fejlesztéseire pedig 50 milliárd forintot fordítana. Nemzetiségi képviselő: a nemzetiségi köznevelési intézményeknek nehézségeik lesznek

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő hangsúlyozta: 2023-ban komoly nehézségeik lesznek több területen, így a nemzetiségi köznevelési intézmények étkezési költségeinek és energiaköltségeinek kifizetésénél. Hozzátette: módosító javaslatot ezek miatt a problémák miatt nem nyújtanak be, de az őszi ülésszakban megoldást kell rájuk találni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott oktatási és kulturális intézmények – mivel nincs saját bevételük – a nem várt problémákat kizárólag állami támogatásból tudják megoldani.

Szólt arról is, hogy a nemzetiségi pedagógusképzés törvényi hátterének biztosítása terén az elmúlt évben komoly előrelépések történtek. Emlékeztetett: a felsőoktatási törvény 2013 óta előírja az illetékes miniszternek, hogy a felsőoktatásban a nemzetiségi kérdésről hozott döntésekben ki kell kérje az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. A törvény – általa kezdeményezett – módosításával pedig a miniszter mellett minden fenntartóra kiterjesztették a nemzetiségi vélemény bekérésének kötelezettségét.

Ilyen döntések a nemzetiségi képzések költségvetésére vonatkozó döntések is – tette hozzá.

Megjegyezte: hiába emelik meg az egyetemek költségvetését, ha a nemzetiségi képzésre nincs célzottan beállított keret, az egyetemek sok esetben megszüntetik vagy leépítik a nemzetiségi képzést.

Ezért azt kérte, hogy a nemzetiségi feladatok ellátására biztosított támogatás mindig célzottan, egyértelműen, külön soron szerepeljen.

Államtitkár: Jelentősen nőttek a reálbérek az elmúlt 9 évben

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a képviselői hozzászólásokra reagálva hangsúlyozta: nemcsak a foglalkoztatottak száma  magasabb ma mint 2010-ben, hanem a bérek is jelentősen növekedtek.

Az elmúlt 9 évben 8,21 százalékkal növekedtek a nettó bérek és 6 százalékkal a nettó átlagos reálkeresetek. Ezen belül az alacsony keresetűek jövedelme jelentősen emelkedett: a minimálbéren foglalkoztatott gyermektelen munkavállaók nettó reálkeresete 2010-hez képest 84 százalékkal, a három gyermekeseké 158,4 százalékkal nőtt.

Azt is mondta, miközben a vita során visszatérő ellenzéki kritika a “brutális megszorítás”, valójában kizárólag az önkormányzatoknak kell jövőre magasabb rezsiköltséggel számolniuk, ugyanakkor az önkormányzatok többletbevételekkel is kalkulálhatnak.

A közösségi közlekedés fejlesztését hiányoló kritikára úgy reagált, a vasúti közlekedésügyekre és szolgáltatásokra 219 milliárd forinttal juthat több 2023-ban mint idén.

A globális minimumadókról szólva azt mondta, ha bevezetnék, a közepes vállalkozóknak fontos kiva kulcsát is napirendre kellene tűzni.

A katára vonatkozó kifogásokra reagálva emlékeztetett: a katával a legkisebb vállalkozókat kívánta a kormány támogatni, de sok vállalkozó visszaélt ezzel, vállalkozásra kényszerítve a munkavállalóit. Ezeket a “trükközéseket” az államtitkár szerint meg kell szüntetni.

Közölte: a minimálbéremelés javíthatja a vállalkozások termelékenységét és a munkavállalók jövedelmét is érdemben növelheti.

Fidesz: A büdzsé biztosítani akarja a békét és a biztonságot

V. Németh Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a vita során a felszólalók talán a legtöbbször azt a két szót mondták ki, hogy béke és a biztonság. Úgy fogalmazott, hogy ezek olyanok, mint a levegő, vagy a víz, az emberek akkor értékelik őket, amikor hiányoznak.

Külön hangsúlyozni kell, hogy a büdzsé biztosítani akarja a békét és a biztonságot – közölte.

DK: Ez a megszorítások költségvetése

Kordás László (DK) azt mondta, hogy a 2023-as büdzsé a megszorítások és az “Orbán-csomag” költségvetése, ami minden korábbinál több pénzt vesz ki a családok zsebéből.

A jövő évi költségvetésben semennyire nem becsülik meg a magyar emberek munkáját – jelentette ki.

A politikus elégtelennek nevezte, hogy a javaslat nem különít el forrásokat a minimálbérért dolgozó közalkalmazottak béremelésére.

Államtitkár: A baloldali kormányok növelték az áfát

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az év elején az óvónők, pedagógusok és a kulturális dolgozók bére tíz, a bölcsődei dolgozóké húsz, az orvosoké 38,5, az ápolóké pedig 21 százalékkal emelkedett. A rendvédelmi szervek dolgozói hathavi fegyverpénzt kaptak, a nyugdíjasoknak pedig teljes mértékben kifizették a 13. havi bért – tette hozzá.

Amikor a baloldali pártok voltak kormányon 23 ezer 500 forinttal emelték a minimálbért, a jelenlegi kabinet azonban 126 ezer 500 forinttal – mondta a politikus.

Az elmúlt években sikerült csökkenteni a férfiak és a nők bére közötti különbségen, miközben a nők foglalkoztatottsága rekordmagasságon van, ugyanis 59 százalékról 75,5 százalékra emelkedett – hívta fel a figyelmet.

Bírálatként megjegyezte, hogy 2003-2004-ben a baloldali kormány megszüntette a nulla százalékos áfakulcsot, miközben 12-ről 15 százalékra emelte a kedvezményes kulcsot, a villamosenergia áfáját pedig 12-ről 25 százalékosra növelte. A kedvezményes áfakulcsot a baloldali kormány 2006-ban 15 százalékról húsz százalékra emelte, 2009-ben pedig húszról, 25 százalékra növelte az általános forgalmi adót – tette hozzá.

Fidesz: a turisztikai költségvetés a szektor megváltozott igényeihez igazodik

Barcza Attila (Fidesz) azt mondta, hogy a 2023-as turisztikai költségvetés a szektor megváltozott igényeihez igazodik, a beruházások helyett most a működtetés időszaka következik.

Az a cél, hogy 2030-ig Magyarország Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja legyen, amely évente 20 millió vendéget fogad és 50 millió vendégéjszakát könyvel el – jelentette ki.

A turisztikai számok tervezésénél figyelembe kel venni az orosz-ukrán háború kihívásait – hívta fel a figyelmet.

Momentum: A kormány tovább bünteti az önkormányzatokat

Tóth Endre (Momentum) szerint a kormány ezzel a költségvetéssel “tovább bünteti” Budapestet és az önkormányzatokat, miután 2019-ben sokhelyütt ellenzéki vezetést választottak. Arról beszélt: a kormány nem együttműködik a településekkel, hanem “bedarálja” azokat az évek óta tartó brutális megszorításokkal, amelyeket előbb a világjárvánnyal, most pedig a háborúval indokolnak.

Az újgazdagok medencefűtését támogatja a kormány, de az óvodáknak piaci áron kell vennie az energiát – hozott példát az ellenzéki képviselő, aki felvetette, a gépjárműadót adják vissza a településeknek, a jövedéki adó negyedét pedig címzetten útfelújításra kapják meg az önkormányzatok.

A képviselő biztonságos gyalogátkelőket létesítő programot, valamint a tömegközlekedés és az óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények fejlesztését sürgette választókerületében, Dél-Budán.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárának zárszavával fejeződött be a jövő évi költségvetés tervezetének általános vitája az Országgyűlésben péntek délután, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az ülésnap.

Pénzügyminisztérium: értékválasztást tükröz a költségvetés

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára kiemelte: a költségvetési törvényjavaslat értékválasztást tükröz. A kormány abban hisz, hogy mind az egyén, mind a család, mind a nemzet szempontjából a felemelkedést a munka és a család értékeinek képviselete adja. Ez vezérli a kormány 2010 óta folytatott gazdaságpolitikáját, ez határozza meg a jövő évi törvényjavaslatot is – mondta.

Az államtitkár szerint a foglalkoztatotti létszám megmarad és a keresetek bár nem azonos mértékben, de várhatóan tíz százalék körül növekednek majd. A kormány elkötelezett a családtámogatások megőrzése és a nyugdíjak reálértétékének megtartása mellett – tette hozzá.

Kijelentette: a háborús infláció radikálisan megemelte az energiahordozók árát, ebben a környezetben komoly kihívást jelent a lakosság, a háztartások, a családok alacsony rezsijének megőrzése. Ennek érdekében a jövő évi költségvetési javaslat tartalmazza a rezsivédelmi alapot, amely 670 milliárd forint kiadással számol.

A biztonságpolitikai kihívásokról szólva Banai Péter Benő kiemelte: hogy a büdzsében a honvédelmi kiadások már a GDP két százaléka, 1300 milliárd forint felett alakulnak.

Emellett számos kiadási terület összege növekszik, többletforrás jut az egészségügyre, az oktatásra és a kultúrára is –mondta. Az államtitkár a többletkiadások finanszírozását egyrészt az extraprofit-különadóban látja, másrészt rámutatott: a négy százalék körüli gazdasági növekedés és a bérek növekedése mellett a fogyasztáshoz és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók is többletbevételt jelentenek majd.

Az állam működési kiadásait tekintve takarékosnak nevezte a költségvetést és arról is beszélt, hogy mind az államháztartási hiány, mind az államadóssági ráta a 2022-es szinthez képest csökken a jövő évi büdzsében.

Banai Péter Benő közölte: az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is összességében megalapozottnak ítélte és végrehajthatónak tekintette a költségvetési javaslatot. A korai költségvetés elfogadása támpontot jelenthet egy viharos környezetben mind a vállalkozásoknak, mind a családoknak – jelezte.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat előre nehezen látható, háborús környezetben is úgy fogja biztosítani a magyar gazdaság növekedését, a felelős költségvetés folytatását, hogy a magyar családoknak pozitív folyamatokat, előrelépést jelent a mindennapokban – zárta szavait.

Napirend után

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) napirend utáni hozzászólásában csaknem 700 ezer olyan panellakás felújításának szükségességéről beszélt, amelyekben mintegy egymillióan élnek.

Végh Noémi (Jobbik) a családalapítás, gyermekvállalás nehézségeiről szólt, és azt mondta: a magyar államnak kötelessége még komolyabban segíteni a gyermekvállalás előtt állókat.

Varju László (DK) a Tungsram cég újpesti elbocsátásairól beszélve a munkavállalók érdekében szólalt fel.
Az elnöklő Dúró Dóra az ülést bezárta, az Országgyűlés várhatóan hétfőn folytatja munkáját.

 

Ajánljuk még