Karácsony Gergely ellentmondásos tevékenységét a BKK jegyáremelési gyakorlata mutatja be leginkább. Tudniillik, a főpolgármester közösségi oldalán nyugtatott meg mindenkit, hogy bár panaszkodnak az energiaárak világszintű emelkedése miatt, de ők, Budapest baloldali vezetői nem emelnek a közösségi közlekedés jegyárain.
Bár a főpolgármester azt kommunikálja, hogy nem lesz áremelés, a saját előterjesztése alapján mégis lesz.
A főpolgármester gyakorlata kapcsán eszünkbe juthatnak korábbi, a baloldali kormányzás idején végbement intézkedések, amikor az előzetes ígéretekkel ellentétben mégis sor került nagyobb léptékű áremelésekre. Karácsony Gergely saját előterjesztése szerint (amelyet helyettese ismertetett egy háttérbeszélgetésen)
- a 24 órás napijegy ára 1650 forintról 2500-ra emelkedne,
- a 72 órás jegy 4150 forintról 5500-ra emelkedne,
- a helyszíni pótdíj összege 8 ezerről 12 ezerre forintra emelkedne,
- a nem helyszínen fizetett pótdíj 16 ezerről 25 ezerre emelkedne,
- a 30 napon túli fizetésnél pedig 32 ezer forint helyett 50 ezer forintot kellene fizetni.
Kapcsolódó tartalom
Bár az tény, hogy az egyszerű vonaljegyek és a havibérletek árán nem emelnek, ugyanakkor az intézkedés egyértelműen áremelésnek minősül.
Dugók, hőség, lezárás – megnehezült autós közlekedés
A baloldali városvezetés 2019-óta több olyan intézkedést hozott a fővárosi közlekedésszervezésben, amelyek megnehezítették a közlekedést. Az egyik napról a másikra a semmiből előtűnő kerékpársávok hatalmas dugókat eredményeztek, majd a Lánchíd végletekig halogatott felújításának megkezdésével újabb kihívással kellett szembenézniük az autósoknak.
A Blaha Lujza tér felújításával már azt gondolhattuk, hogy a közlekedési káosz tovább nem fokozható, de
újabban már sem a pesti, sem a budai rakpartot nem kívánja az autósok rendelkezésére bocsátani.
Kapcsolódó tartalom
A főpolgármester tervei szerint a Lánchidat annak felújítása után sem adná vissza az autósoknak, és előzetes ígéretével ellentétben már a pesti alsó rakpartot is lezárná. Karácsony Gergely láthatóan teljesen tisztában van azzal, hogy intézkedései népszerűtlenek, de nem akarta a baloldal választási esélyeit rontani azzal, hogy még a budapestieket is maga ellen fordítja a voksolás előtt.
Karácsony Gergely a választás után egy internetes portálnak úgy fogalmazott:
„Ennek bejelentésével várnom kellett eddig a hétig, felismerve azt, hogy lehet, nem a kampány a legjobb időpont rá.”
Kapcsolódó tartalom
A közösségi közlekedés sem nyertese a reformoknak
Az utóbbi időben az autós közlekedés nehézkessé válása mellett a közösségi közlekedésben is egyre inkább problémák mutatkoznak, a 3-as metró esete példázza ezt a legjobban.
Karácsony a világjárvány alatt ivókutakat helyezett ki az állomásokra klimatizálás helyett, majd lezáratta a már felújított szakaszok egy részét is, így a metró- és állomáspótló buszokkal fokozza tovább az egyébként is terhelt felszíni forgalmat.
A közösségi közlekedés hatékonyságát tovább csorbító intézkedés a BKV-hajók korlátozása is. Nemrégiben derült ki, hogy a 2021-es évhez hasonlóan a baloldali városvezetés nem csupán a felszíni és föld alatti forgalmat korlátozta, de a vízi közlekedéssel is hasonlók a tervei. A városvezetés elképzelése szerint ugyanis a tavalyi évhez hasonlóan idén sem indítja el a BKK-hajókat.
Ez a fajta közösségi közlekedés Tarlós István főpolgármestersége idején nagy sikernek örvendett a fővárosiak körében, ugyanis kiegészítette a szárazföldi közlekedést, és azoknak a családoknak is esélyt adott a sétahajókázására, akik nem tudták a drágább szolgáltatást igénybe venni.
Kapcsolódó tartalom
Tovább rontotta a tömegközlekedés minőségét a BKV bevételeinek csökkenése, amikor a francia hátterű JCDecaux elindult egy reklámtenderen, de a városvezetés ezt a folyamatot megakadályozta. Később persze rájöttek, hogy mekkora bevételtől esett el a BKV, és már belementek volna a szerződéskötésbe, csakhogy a francia céget már nem érdekelte a koncesszió.
A tender értéke megközelítette a hétmilliárd forintot, a francia érdekeltségű JCDecaux Hungary Zrt. négy éven át havi 142 millió forintot fizetett volna a jogért.
„Kevesebbet többért” – pazarló beruházások
A városvezetés az anyagi problémák rendszeres hangoztatása ellenére többször is hozott döntést felújítási munkálatok költségesebb kivitelezéséről. Gondolhatunk itt a Lánchíd felújítása körüli zűrzavarra, amikor a baloldali városvezetés csak akkor indította el a beruházást, mikor a híd jóformán életveszélyessé vált.
Ez azonban nemcsak a megszokott késlekedés, hanem az áremelkedés miatt is lényeges elem a Karácsony vezette Budapest életében, hiszen míg
a Tarlós-féle vezetés tervei a Lánchíd mellett a Váralagút és a 2-es villamos pesti hídfőnél lévő alagútjának felújítását is tartalmazták, addig Karácsonyék már csak a Lánchidat újíttatják fel, ráadásul ötmilliárddal drágábban.
A főpolgármester kommunikációjában igyekezett olcsóbbnak beállítani a csak a Lánchídat érintő beruházást, de végül mégsem tudta elleplezni az ötmilliárdos többletköltséget.
Hasonló a helyzet a Blaha Lujza tér felújításával, ott összesen 400 millió forintos az árkülönbség. A drágulás ellenére az eredetihez képest jelentősen csökkent a projekt műszaki tartalma és a beruházás sem halad éppen az ütemterv szerint.
Kapcsolódó tartalom
A 3-as metró körül is sorra tűntek fel anomáliák, hiszen nemcsak a beígért klimatizálás maradt el, de még magát a metrófelújítást is sikerült megdrágítaniuk.
2020 decemberében a BKV Zrt. azt közölte: a szándéknyilatkozatban – a hónapok óta tartó egyeztető tárgyalások eredményeként – 9,1 milliárd forint többletköltség elszámolásában állapodtak meg az alagút-rekonstrukcióra vonatkozó, 2017-ben kötött, 48 milliárd forint értékű szerződésben foglaltakhoz képest.
A pótmunkák fedezetének biztosítására öt százalék tartalékkeretet biztosítanak, így a beruházás összességében 9,5 milliárd forinttal drágul.
Karácsony Gergely az önkormányzati választási kampány idején hőmérővel közlekedett a felújított metrószerelvényen, párttársai pedig szaunának nevezték a metrót, hatalomra kerülésük óta mégsem történt érdemi lépés a metró klimatizációja érdekében.