logo

Műsorújság

Rendkívüli

Az EU-tagállamok megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszáról

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Tállai: A 2023-as költségvetés garantálja a családok védelmét, Magyarország biztonságának erősítését

A magyar kormány álláspontja határozott és egyértelmű: nem engedhető meg, hogy a magyar lakosság szenvedje el a háború súlyos gazdasági következményeit – hangsúlyozta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára parlamenti felszólalásában. A 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája csütörtökön az államtitkári, illetve képviselői felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlésben.

Államtitkár: a 2023-as a rezsi- és honvédelem költségvetése

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: sajnálatos, hogy amikor éppen megbirkóztak a koronavírus-járvány okozta válsággal, ismét újabb kihívásokkal kellett szembenézni az orosz-ukrán háború miatt. A beszállítói láncok megszakadtak, a nyersanyagok és energiahordozók világpiaci ára elszállt, elérhetőségük szűkült, rég nem látott humán katasztrófa és társadalmi sokk jellemezte az elmúlt pár hónapot – fejtette ki.

Ebben a helyzetben – mutatott rá – a magyar kormány álláspontja határozott és egyértelmű:

nem engedhető meg, hogy a magyar lakosság szenvedje el a háború súlyos gazdasági következményeit.

Az államtitkár a jövő évi büdzsét a rezsi- és honvédelem költségvetésének nevezte, hangsúlyozva, hogy a javaslat stabil alapot biztosít a kormányzati programok megvalósításához, garantálja a családok védelmét, Magyarország biztonságának erősítését, a haderőfejlesztést és a rezsicsökkentés megőrzését.

Kiemelte:

a rezsivédelmi alap 670 milliárd forinttal biztosítja, hogy a háztartások a kiszámíthatatlanul emelkedő piaci árnál alacsonyabb energiaárat fizessenek. Ezáltal “megőrizzük a háztartások vásárlóerejét”, vagyis továbbra is biztosított marad a fogyasztás révén támogatott gazdasági növekedés, a magas foglalkoztatási szint és a vállalati beruházások további növekedése – mondta.

Emellett – folytatta – a közszféra és a vállalati szféra béremelései, továbbá a minimálbér jelentős emelései is biztosítják, hogy a magas infláció mellett is emelkednek a reálbérek.

Elmondta: a 842 milliárd forintos honvédelmi alap csökkenti a régióban kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, megteremti a honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti Magyarország fizikai biztonságát.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, az idei 4,7 százalék után, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kabinet, ami várhatóan ismét felülteljesíti az uniós átlagot, így Magyarország relatív fejlettsége tovább javulhat európai összehasonlításban. Hozzátette: az egyensúlyi mutatók folytatódó javulását prognosztizálja a kormány, így a GDP-arányos államháztartási deficit, az adósságráta és a külső egyensúlyi mutatók is érdemben javulhatnak az elkövetkezendő időszakban.

Fidesz: emelkedik jövőre a nemzetbiztonsági szolgálatok anyagi támogatása

Halász János (Fidesz) a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként a titkosszolgálatok jövő évi támogatásáról beszélt. Hangsúlyozta: egy háborús veszélyekkel és fenyegetettségekkel teli időszakban felértékelődik a nemzetbiztonsági szolgálatok munkája. Figyelmeztetett:

a magyar emberek biztonsága múlik az elhárítók munkáján, fel kell készülni arra, hogy egyes terroristacsoportok, vagy ellenérdekelt szolgálatok az orosz-ukrán háború kitörése óta érkező több százezres menekültáradatot kihasználva próbálják embereiket bejuttatni Magyarországra.

Kiemelte: a 2023-as büdzsé pluszforrásokat ad a szakterületnek, összességében a nemzetbiztonsági szolgálatok támogatása 16 milliárd forinttal emelkedik 2023-ban, ezzel először fogja meghaladni a 100 milliárd forintot.

Felsorolta: az Alkotmányvédelmi Hivatal jövőre 630 millió forinttal kap többet, így összesen több mint 13 milliárd forintból gazdálkodhat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat pedig majdnem 2 milliárd forinttal több forráshoz jut. Az Információs Hivatal személyi juttatásokra 810 millió forinttal fordíthat majd többet, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat támogatása 41 százalékkal emelkedik jövőre, a Nemzeti Információs Központ pedig több mint 4 milliárd forintból gazdálkodhat, 12 százalékkal többől, mint a jogelőd TIBEK.

Hangsúlyozta: a katonai és polgári szolgálatok 2023-as költségvetési támogatása megteremti a pénzügyi hátterét annak, hogy a fokozódó veszélyek ellenére Magyarország nemzeti szuverenitását megvédjék.

DK: a 2023-as költségvetésben semmilyen fontos, fenntarthatósággal, környezettel, klímavédelemmel kapcsolatos ügyben nem lép előre

Arató Gergely (DK) a kormányoldal felszólalásait “győzelmi jelentéseknek” nevezte, és úgy vélte: semmi közük nincs a valósághoz, hiszen emelkednek az árak, egyre nehezebben élnek a nyugdíjasok, és nem lehet megélni tisztességes munkából. Úgy értékelt: a jövő évi költségvetés nem javít, hanem ront ezen a helyzeten. A 2023-as a megszorítások, a “brutális Orbán-csomag” költségvetése, amely minden korábbinál több pénzt vesz ki a magyar emberek zsebéből, és többet hagy a fideszes oligarcháknál – fogalmazott.

Azt is kiemelte: a 2023-as költségvetésben semmilyen fontos, fenntarthatósággal, környezettel, klímavédelemmel kapcsolatos ügyben nem lép előre a kormány. Ehelyett – folytatta – újabb 150 milliárd forintot költenek a paksi atomerőmű elhibázott bővítésére, és jelentős forrásokat szánnak a “975 év alatt megtérülő” Budapest-Belgrád kínai vasútberuházásra. Közölte:

módosító javaslatban kedvezményezik, hogy a kormány jövőre 60 milliárd forintot fordítson a panelprogram folytatására, valamint fordítson több pénzt a közösségi közlekedés támogatására.

Az energetikai felújítási programmal az összes energiafelhasználás 10-15 százalékát meg lehetne takarítani, ami azt jelentené, hogy a rezsicsökkentés úgy valósul meg, hogy ugyanahhoz az életszínvonalhoz kevesebb energiát használunk – vélekedett az ellenzéki politikus.

KDNP: Egyszerre stabil és dinamikus a javaslat

Latorcai János (KDNP) kijelentette: mára tény, hogy a tavaly a gazdaság újraindítására hozott intézkedések sikeresek voltak, gazdaságilag sikeres évnek néztünk elébe, de ezt a háború felülírta.

Kiemelte: a költségvetési javaslatban egyszerre van jelen a stabilitás és a dinamizmus. A büdzsé biztosítja, hogy a rendkívül gyorsan változó világban, gazdasági környezetben is sikerüljön megteremteni a kiszámítható gazdálkodáshoz szükséges stabilitás és dinamizmus egységét – vélekedett.

Kifejtette: a stabilitást garantálja, hogy megmaradnak az embereket segítő korábbi támogatások, a dinamizmust, rugalmasságot pedig a gazdaság élénkítésére szánt források, beruházások biztosítják. Különösen fontosak az energetikai beruházások, amelyek az energiafüggetlenség megteremtését segítik – mondta.

Hangsúlyozta: a kormány a költségvetés tervezésekor megértette a kihívásokat, különösen azt, hogy a háború és a brüsszeli szankciós politika miatt most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme.

Jobbik: Költeni kellene a települések karbantartására is

Bencze János (Jobbik) a településkép romlásáról beszélt, szerinte Magyarországon nincs elég ember a települések közterületeinek karbantartására. A költségvetésben forrást kellene biztosítani településkarbantartásra, mert ez élhetőbbé és biztonságosabbá tehet egy települést – mondta. Hozzátette: erre azért is szükség lenne, mert elfogytak az emberek a közmunkaprogramból.

Megjegyezte: a jelenleginél jobban kellene támogatni a méhészeket is, mert enélkül a mezőgazdaság rosszabb helyzetbe kerülhet.

Fidesz: Mindenkinek kedvező változást hoz a javaslat

Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt, hogy a járványt követően a magyar gazdaság megőrizte teljesítőképességét, sőt azon országok közé tartozott, amelyek a leggyorsabban tudtak kikerülni a válságból. A kormány döntéseinek köszönhetően folytatódott a gazdaság erősödése az év elején is, ami azért fontos, mert a jelenlegi bizonytalan helyzetben, a háború okozta változások következtében olyan világgazdasági válsággal kell szembenézni, amelynél sokat számít, hogy milyen alapokról indul a gazdaság – mondta.

Kiemelte: a kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat és a rezsicsökkentést. Ennek a forrásait a 2023-as költségvetés minden tekintetben biztosítja – jelentette ki.

Közölte: a következő évben is megmarad a 13. havi nyugdíj, folytatódnak a családtámogatások, és a várható infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak. Az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt most a legfontosabb Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme – vélekedett.

A képviselő kifogásolta, hogy az ellenzék a vitában bírálta a kormány válságkezelését, mivel meglátása szerint a baloldal korábban válságkezelésből megbukott.

Felszólalásában úgy összegzett: a költségvetési javaslat minden tekintetben valamennyi magyar társadalmi rétegnek hoz kedvező változásokat.

Momentum: Ez nem a jövő költségvetése

Szabó Szabolcs (Momentum) kijelentette: ez nem a jövő költségvetése, nem a megélhetési válságra adott jó válaszok költségvetése. Választókerületére utalva azt is hozzátette, hogy a javaslat nem Csepel, Soroksár költségvetése.

Úgy fogalmazott: az ország jövője az oktatáson múlik, ám a büdzsé az oktatás legalapvetőbb problémáit sem kezeli, a többi között a bérválságot vagy a tanárhiányt. Pártja ezért 250 milliárd forintot javasol a pedagógusbér-emelésre és további 15 milliárdot azon felsőoktatási intézmények bérfejlesztésére, amelyek még állami kézben vannak.

Az adóemelések, adósarcok büdzséjének is nevezte a költségvetést, bírálva, hogy a kormány az áfa- és személyijövedelemadó-bevételek növekedésével számol.

Sérelmezte, hogy az önkormányzatok, bár visszakapják a korábban elvont iparűzésiadó-bevételeket, épp ilyen mértékben emelkedik a befizetendő szolidaritási hozzájárulás, ami miatt továbbra sem valósulhatnak meg a tervezett beruházások.

KDNP: Kihívásokkal terhelt nemzetközi környezetben készült a büdzsé

Juhász Hajnalka (KDNP) arra mutatott rá, hogy a költségvetés tervezése kihívásokkal terhelt nemzetközi környezetben zajlott. Mindezek hatásai meglátszanak az előterjesztésen, de az elmúlt évek tudatos gazdaságtervezésének köszönhetően a kihívások stabil állapotban érték a magyar gazdaságot – mondta.

Bírálta a globális minimumadót, amelynek bevezetése szerinte komoly kihívást jelentene a cégek számára, így a munkanélküliség növekedését okozná.

Elmondta, hogy a büdzsé a rendkívüli időkben is kiemelten kezeli a családok, a nyugdíjasok, a magas foglalkoztatási szint és a jövedelmek megőrzésének ügyét, az életpályaprogramokat, az egészségügy és az oktatás kérdését, a jelentős beruházások megvalósítását.

Szólt a többi között az energiafüggetlenség növelésének fontosságáról és a klímavédelemről is, bírálta azonban a Brüsszel által szorgalmazott karbonadót, amely szerinte az ipar által előállított szennyezés költségeit a lakosságra terhelné. Az ugyanis a kevésbé tehetős embereket és a kis- és közepes vállalatokat sújtaná – fűzte hozzá.

MSZP: Nem megalapozott a költségvetés

Szabó Sándor (MSZP) szerint nem megalapozott a büdzsé, ugyanis az áfa- és személyijövedelemadó-bevételeket rendkívüli módon felültervezi, míg az inflációt alultervezi, ezért alapszámai álomvilágnak tekinthetők.

Bírálta, hogy az állam többet fordít magára, mint korábban, jóléti kiadásokra azonban kevesebbet. A legszegényebbek kilátása továbbra is a stagnálás, a lakáshoz jutás ezután is a magasabb keresetűek kiváltsága lesz.

Szerinte nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, a szolidaritási hozzájárulás emelkedése jelentős forrásokat von el tőlük. Az sem segíti a helyhatóságokat, hogy kikerültek a rezsicsökkentés kedvezményezetti köréből, az elszabaduló energiaárak miatt ezért tömeges csőd várható körükben.

Elfogadásra ajánlotta azt a módosító javaslatát, amely javítana az önkormányzatok helyzetét a többi közt azzal, hogy a gépjárműadó-bevételt teljes egészében helyben hagyná.

Fidesz: A rezsi- és honvédelmi alap hozzájárul ahhoz, hogy a magyar emberek 2023-ban is nyugodtan élhessenek

Kovács Sándor (Fidesz) a kormánypárti felszólalókhoz hasonlóan a rezsivédelem és a honvédelem költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy csúsztat, amikor azt állítja, hogy az extraprofitadót – amely a rezsivédelmi és a honvédelmi alap forrásait biztosítja – a magyar emberekkel fizetettik majd meg.

Kijelentette: a két alap 1500 milliárdos bevétele hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyar emberek 2023-ban is nyugodtan élhessék az életüket, és a háború generálta rezsinövekményt ne ők fizessék meg.

Kitért arra is: a kormány nem engedi a nyugdíjasokat elszegényedni, a jövő évi költségvetésben is megteremti a forrást a 13. havi nyugdíjra. Emellett a családpolitikai kiadások 450 milliárddal növekednek, és az otthonteremtési támogatások is megmaradnak.

A képviselő arról is beszélt: a belügyi tárcához átkerült szociális ágazat és gyermekvédelem forrásait is biztosítja a kormány a jövőre, ideértve a rehabilitációs támogatásokat, a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű emberek támogatását is.

Mi Hazánk: A költségvetés vesztese az egészségügy, az oktatás és a rendvédelem

Apáti István (Mi Hazánk) a multik költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Szerinte az előterjesztésnek nagy vesztese az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem és az önkormányzatok, de a magyar gazdák helyzetén sem javít, a devizaadósokat pedig sorsára hagyja.

Arra figyelmeztetett, hogy az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben is nagyon magas a pályaelhagyók aránya. Rámutatott: egy pályakezdő tanár vagy rendőr fizetése nettó 160-180 ezer forint, amiből – a jelenlegi inflációs környezetben, a lakásbérleti díjakat is figyelembe véve – gyalog a buszmegállóba nem lehet kimenni, nemhogy tisztességes megélhetést biztosítani.

Jelezte: a felmondási tilalom lejártával két hét leforgása alatt 300 rendőr szerelt le, és ez a hullám nehezen lesz megállítható. Megjegyezte: a szubkulturális bűnözés megfékezéséhez is szükség lenne megfelelő számú rendőrre.

A kisadózó vállalkozások tételes adója ügyében arra szólította fel a kormányt, hogy ne a katások zsebében kotorásszon, hanem azoknál, akiknél bőven termelődött haszon.

Azt javasolta, hogy az extraprofitadót vessék ki a vakcinagyártókra és a kaszinókra is. A devizaadósok helyzetének javítása érdekében a kilakoltatási és az ingatlanárverési moratórium meghosszabbítását szorgalmazta.

KDNP: A költségvetés prioritása a családtámogatások bővítése

Simicskó István (KDNP) úgy fogalmazott: a KDNP szerint az emberiség jövője a család által valósul meg, hiszen a család jelenti az élet továbbadásának és gyermekeink nevelésének legfontosabb kereteit. Ezért a KDNP minden költségvetést azon szemüvegen keresztül néz, hogy odafigyelnek-e benne a családok jövőjére. Úgy értékelt: a jövő évi büdzsében prioritásként szerepel a családok támogatásának bővítése, mintegy 450 milliárd forinttal több forrást biztosít a kormány erre a célra. Kiemelte azt is, hogy a költségvetésben a nyugdíjakra mintegy 4900 milliárd forint áll rendelkezésre, beleértve a 13. havi nyugdíjat is.

A volt honvédelmi miniszter részletesen szólt az erre az ágazatra szánt forrásokról is, kiemelve, hogy a honvédelmi alap megteremtésével soha nem látott összeget kaphat 2023-ben a haderőfejlesztés.

Mintegy 1561 milliárd forint jut jövőre a honvédelemre és a sportra együtt, ami 40 százalékos emelkedést jelent az idei költségvetéshez képest – emelte ki, hozzátéve, hogy ilyenre a háborús időszakokat kivéve nem nagyon volt történelmi példa.

Jelezte: ezzel a honvédelmi költségvetéssel Magyarország egy évvel előbb teljesíti azon vállalását a NATO felé, hogy a GDP 2 százalékát fordítja honvédelemre.

Párbeszéd: Ez egy megszorító költségvetés

Szabó Rebeka (Párbeszéd) szerint a költségvetési javaslat nem szolgálja a családok védelmét, kifejezetten megszorító büdzsé, amit még Bokros Lajos is megirigyelhetett volna. Ráadásul úgy tűnik, a kormány magán és oligarcháin nem spórol – tette hozzá.

Úgy látja, az emberekkel fizettetik meg az inflációt okozó rossz gazdaságpolitika árát, nem kapnak fizetésemelést azok, akiknek pedig emelni kellene a bérét, továbbá az látszik a javaslatból, hogy egyáltalán nem törődnek a klímaváltozással, a környezetvédelemmel. Egyetlen olyan fenntarthatósággal kapcsolatos terület sincs, amelynek növekedne a támogatása – jelentette ki.

Közölte: pártja kezdeményezi, hogy fordítsanak többet környezetvédelemre, az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésének támogatására, környezeti károk elhárítására, a környezetvédő civil szervezetek segítésére, állatvédelemre, valamint a víziközmű-hálózat korszerűsítésére.

Megjegyezte: emellett csökkenteni kellene az önkormányzatok terheit, ez a fővárosnak is jót tenne.

Azt mondta: igazságos és zöld Magyarország költségvetésére lenne szükség, ennek érdekében nyújtanak be módosító javaslatokat.

Államtitkár: Nem érinti hátrányosan a családokat a büdzsé

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára úgy reagált: az ellenzéki képviselők megszorítónak nevezik a költségvetést, de nem tudnak olyan konkrét intézkedést említeni, amely hátrányosan érintené a családokat. Azt az ellenzéki kifogást is visszautasította, amely szerint a kormány nem spórol magán, ugyanis éppen ezért fognak vissza állami beruházásokat, ami takarékossági intézkedés.

Közölte: több ágazatban már idén is volt béremelés, de a kormány 2020-ban, a visszaesés idején is emelt béreket, és most is a fizetések további emelésén dolgozik.

Kitért arra: ha az ellenzéknek valóban fontos az energiahatékonyság és a környezetvédelem, támogatnia kell a paksi projektet is. Nemzetiségi képviselő: ne csökkenjen a nemzetiségek támogatása!

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő hangsúlyozta: több egyértelműsítő, pontosító, kiegészítő javaslatot nyújtanak be a költségvetéshez a nemzetiségek helyzetének javítása érdekében. Több javaslatuknak semmilyen költségvetési többletigénye nincs, csak az eddigi támogatás megállapítását könnyítenék meg, segítenék a hatékonyabb felhasználást, egyértelműbbé tennék a szabályozást –  magyarázta.

Ugyanakkor azt is közölte, hogy a 2022-es büdzséhez képest 364 millió forinttal csökken a nemzetiségek támogatására fordítandó összeg. Azt kérdezte, mi indokolta ezt a csökkenést, és ha nincs egyértelmű oka, kérik a forrás visszahelyezését, hiszen a feladataik nem csökkentek.

Fidesz: A fontos a honvédelmi képességek fejlesztése

A fideszes Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke a jövő évi költségvetés honvédelmi fejezetéről beszélt. Megjegyezte, hogy ez a 33. költségvetési vita, amelyen részt vesz. A 2023-as büdzsé világos céljának a családtámogatási rendszer fenntartását és erősítését, a nyugdíjak szinten tartását és növelését, a rezsivédelmet és a honvédelmi költségvetés növelését nevezte.

Felidézte: 2014-ben tette Magyarország azt a vállalást, hogy 2024-re a GDP 2 százalékát fordítja honvédelemi célokra, és ezt a 2023-as költségvetés – a 842 milliárd forintos honvédelmi alappal – megvalósítja.

Emlékeztetett: a korábbi szocialista kormány 2004-ben megszüntette a kötelező sorkatonaságot, és azt vállalta, hogy kis létszámú, szerződés katonákból és önkéntes kiegészítő tartalékos állományból álló honvédséget hoz létre. Szerinte ehelyett a 2004-es honvédelmi fejlesztési program”nagyobb mértékben sújtotta Magyarország védelmi képességeit, mint a trianoni békediktátum. A szocialisták valóban leszerelték a hadsereget, megszűnt például a tüzérség – tette hozzá.

Úgy értékelt: a jelenlegi helyzetben rendkívül fontos a honvédelmi képességek fejlesztése.

DK: A kormány nem a jövőt építi

Oláh Lajos (DK) azt mondta: a kormány nem a jövőt építi, hanem megúszni akar. Ezt jelzi szerinte, hogy például az oktatás ügyét három minisztériumba szórták szét.

Sérelmezte, hogy jelentősen csökkent a forint értéke, amit szerinte nem a háború okozott, hanem az elmúlt tizenkét év szándékos pénzrontása.

Megszorító költségvetésnek nevezte a büdzsét, amelyben nemcsak a vállalatokat terhelik extraprofitadóval, hiszen azt szerinte a cégek áthárítják majd a lakosságra.

Az önkormányzati lakások felújításának támogatását kérte, hogy a lakhatás valóban alapjog lehessen.

KDNP: Az emberek mára elfelejthették a megszorítás szót

Nacsa Lőrinc (KDNP) sérelmezte, hogy az ellenzék megszorításról beszél a költségvetéssel kapcsolatban, szerinte ugyanis a baloldali kormányok idején voltak megszorítások. Kijelentette: az emberek az elmúlt tizenkét évben elfelejthették a megszorítás szót.

Azt mondta, az ellenzék olyan tervekkel áll elő, amelyek adóemelést jelentenének. Példaként a globális minimumadót hozta.

Hangsúlyosan szólt a családtámogatások növekedéséről: a többi között otthonfelújítási programokra fordítanak több forrást jövőre, de gyermekétkeztetésre is. Míg a szocialista kormányok alatt privatizálták a tankönyvpiacot, hogy abból nyereségre tegyenek szert, most ingyenes a tankönyv – jegyezte meg a kormánypárti politikus.

 

A drogprevencióról, a mezőgazdaságról, a közszféra dolgozóinak, a kórházi szakdolgozóknak, továbbá a pedagógusoknak a béremeléséről, valamint a nemzetpolitikáról is beszéltek csütörtökön a képviselők az Országgyűlésben a 2023-as költségvetés folytatódó általános vitájában.

Jobbik: meg kell erősíteni a drogprevenciót

Varga Ferenc (Jobbik) módosító indítványait ismertette, ezek között azt, amely a szentesi, 100-120 ezer ember ellátásért felelős Dr. Bugyi István Kórház új műtőtömbjének 2013 óta húzódó megépítését támogatná. A képviselő a 21. század pestisének nevezve a dizájnerdrogokat arról beszélt, hogy főként a szegregátumokban rendkívüli mérteket öltött a kábítószer-fogyasztók száma. Kezdeményezte, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság a civilek bevonásával erősítse meg a drogprevenciót, jussanak el a rendőrök az iskolákba, a civil szervezetek segítségével pedig menjenek el a telepekre. Országos lefedettségű állatoltási és ivartalanítási programot is szorgalmazott a szegregátumokban.

Javasolta, hogy a kormány bővítse a családpolitikai támogatások elérhetőségét úgy, hogy a családon belül örökbefogadott, nagyszülői gyámság alatt álló gyerekek után is igénybe lehessen venni.
Varga Ferenc kezdeményezte, hogy a hátrányos helyzetű területeken tanító pedagógusok kapjanak kiemelt bérezést.

Fidesz: tovább javulhat az agrárium hatékonysága

Czerván György (Fidesz) úgy értékelte, hogy a rendkívüli körülmények ellenére a 2023-as költségvetés forrásai biztosítani tudják az agrárium hatékonyságának további növelését és a vidéki életminőség javulását. Elmondta, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság több súlyos kihívással szembesült, így a koronavírus-járvánnyal, a rendkívüli időjárási körülményekkel, a magas gabona-, olajosnövény-, műtrágya- és energiaárakkal, amit súlyosbított az orosz-ukrán háború.

Hozzátette: a következő időszakban az agrárpolitikában előtérbe kerül a hatékonyság, a versenyképesség, az állatjólét, a környezeti és klímapolitikai célok, valamint a generációs megújulás.
Beszámolt arról, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a vidéki települések fejlesztésére 2021 és 2027 között soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre, a kormány ugyanis 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós forrás mellé.

Ismertetése szerint a 2023-as büdzsében összesen 1206 milliárd forint lesz mezőgazdaságra.

A Momentum jóléti, jövővédő és egészségügyi alap létrehozását javasolja

Tóth Endre (Momentum) az elszegényedés, az érzéketlenség költségvetésének nevezte a jövő évit, mert „nem bántja a kormányzat szent teheneit”, de bántja az emberek pénztárcáját. Kitért arra, hogy a kormánypártiak sokat bántják Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököt, hol joggal, hol indokolatlanul, de az biztos, hogy amikor átvette az ország kormányzását, a válság miatt 1 forintos fizetést vett fel. Orbán Viktor a válságra való tekintet nélkül 2,8 millió helyett 4,8 millió forintért fogja vezetni az országot – tette hozzá.

Közölte, a Momentum javaslatot tesz a költségvetés hibáinak korrigálására, aminek révén a költségek 5 százalékának átrendezésével garantálni lehetne, hogy a magyar emberek ne maradjanak segítség nélkül a válságban.

Jóléti, jövővédő és egészségügyi alap létrehozását javasolta. Kifejtette: a jóléti alapból javasolják a közszféra dolgozóinak 20 százalékos béremelését, valamint a rászorulók, a munkanélküliek egyszeri támogatását a drágulás kompenzálására. A képviselő a jövővédő alapból kezdeményezte finanszírozni a pedagógusok 50 százalékos fizetésemelését, valamint elindítaná a Klebelsberg szolgálati lakásprogramot, amely több mint ezer fiatal pedagógusnak és közszolgálatban dolgozónak jelentene segítséget. Javasolta százezer lakás energetikai felújítását is.

Elmondta, az egészségügyi alapból a kórházi szakdolgozóknak kell 30 százalékos béremelést biztosítani.

Fidesz: a 2023-as költségvetés hozzájárul a nemzet megmaradásához

Pánczél Károly (Fidesz) a főváros és agglomerációja közlekedésének tehermentesítésére a H6-os HÉV felújítását sürgette, nem pedig a dugódíj bevezetését. Azt kérte a baloldali ellenzéktől, hogy az uniós helyreállítási alapot ne gáncsolják el, mert az fedezetet nyújtana a HÉV felújításához.

A nemzetpolitikáról szólva azt mondta, a 2023-as költségvetés hozzájárul a nemzet megmaradásához. A kormányzat célja, hogy a külhoni magyar közösségek a jelenlegi nehéz helyzetben is erősödjenek; a pandémia és az orosz-ukrán háború idején sem csökkentik a határon túli magyarság támogatását. Megjegyezte, 2010 óta tízszeresére növelték a nemzetpolitikai célú összkormányzati források összegét, mára ez meghaladja 100 milliárd forintot.

Ismertetése szerint az új kormányzati struktúrában két helyen, a Miniszterelnökségnél, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) foglalkoznak nemzetpolitikai kérdésekkel. A KKM kezelte forrásokból kiemelte a határon túli gazdaságfejlesztési programot, valamint elmondta, folytatódik a Határtalanul! elnevezésű program is.

Szerinte új lendületet kaphat a Miniszterelnökségnél lévő Körősi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program is.

A rendvédelem és a honvédelem támogatásáról, a felsőoktatásról és a szakképzésről is szó volt a jövő évi költségvetés általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben.

MSZP: továbbra sem emelkedik érezhetően a rendvédelmi dolgozók bére

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy a rendvédelmi szerveknél évek óta jelentősek a problémák, rendkívül alacsonyak a fizetések, ezt jelzi a leszerelők magas aránya is. Ezen nem javít a jövő évi költségvetés sem – fűzte hozzá.
Azt látni, hogy a rendvédelmi illetményalap pontosan annyi, mint 2008-ban. Érezhető béremelésnek se híre, se hamva – mondta, megjegyezve: az elmúlt évek béremelését is kiegészítő juttatásként biztosították csak.

Összegzése szerint egy olyan kormány, amelyik folyamatosan a magyar emberek biztonságáról „papol”, nem bánhat így a rendvédelem területén dolgozókkal.

Ez így nem fog menni, mert bár a rendőrséget technikailag megerősítették, vannak futó programok technikai korszerűsítésre, de ha nem veszik észre, hogy nem tudnak embereket szolgálatba állítani, akkor az alapfeladatot, a magyar emberek biztonságát, nem tudják majd garantálni. Muszáj, hogy valamilyen béremelés legyen 2 jelentette ki.

A honvédelem területén kimutathatóak a többletforrások, kimondható, hogy a terület a költségvetés nyertese – hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Ugyanakkor a honvédelmi illetmény a honvédeknél nem emelkedik, évek óta ez is be van fagyasztva. Illene további forrásokat adni a humán területre – fűzte hozzá.
Kitért arra, hogy 1250 fővel tervezik bővíteni a honvédség létszámát, ami összességében így is több mint 30 százalékkal kevesebb lesz, mint az engedélyezett létszám.

Fidesz: fejlesztések a felsőoktatásban és a szakképzésben

Vinnai Győző (Fidesz) úgy reagált az előtte szólóra: látták a hadsereg leépülését a baloldali kormányok alatt, ezért azt kérte, folytassanak inkább párbeszédet a honvédelem megerősítésének lehetőségeiről.  A képviselő a felsőoktatást és a szakképzést emelte ki a jövő évi büdzséből. Rámutatott: alapvető változás, hogy a modellváltó felsőoktatási intézmények kikerültek a központi költségvetésből. Ez azt szolgálja, hogy az egyetemek működése stabil legyen, és legyenek fejlesztések. Olyan forráselosztásra van szükség továbbá, ami a teljesítményt díjazza – magyarázta.

A kancellári rendszer bevált, gazdaságosan működnek az egyetemek, gyorsabban és hatékonyabban tudnak reagálni a munkaerőpiaci kihívásokra – értékelt. A pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számát emelni szeretnék, motiválnák őket különböző ösztöndíjakkal. Emellett elismerik, hogy béremelésre is szükség van – tette hozzá.

Fontos, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők száma növekedjen és ezeknek a diplomának értéke legyen – hangoztatta.
Kitért arra is, hogy a szakképzés 4.0 program sikertörténet, átgondolt rendszer szerint alakítja át a szakképzést.
Jelezte: jövőre 174 milliárdot kapnának a szakképzési centrumok, ami nagyjából megegyezik az ideivel. Az állami szakképző intézmények támogatása szintén azonos szinten van a 2022-es forrásokkal.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési támogatási fejezete 30 százalékkal bővül – jelezte.

Mi Hazánk: jelentős átcsoportosításokra volna szükség

Jelentős átcsoportosításokat és a költségek megnyirbálását nevezte szükségesnek Dócs Dávid (Mi Hazánk), „a végeken élő emberek” problémáira hívva fel a figyelmet, mondván, a jövő évi költségvetés nem az emberek érdekeit szolgálja, hanem a multikét.Szerinte “a gondterhes időket vészterhes idők váltják fel”, egyértelművé válik az ország kiszolgáltatottsága, ezért különösen fontos, hogy saját lábra kell állítani a magyar ipart és mezőgazdaságot, ezek mellett az energiaszektorban is mind nagyobb mértékben biztosítva a hazai igények ellátását. Mint mondta, így nem csupán olcsóbbak lehetnének ezek a termékek, de függetlenedhetne is az ország az euró árfolyamának változásától is.

Az elmúlt több mint három évtizedben Magyarország hátra ment, nem előre – jelentette ki a képviselő, az életszínvonalra utalva. Egyebek mellett a főállású anyák, “a legszebb és a legfontosabb nemzetépítő hivatás” gyakorlói, a rendvédelmi dolgozók és a tanárok nagyobb anyagi megbecsülését sürgette a felszólaló.

Fidesz: bizonyosságot akarunk az életünkbe

Hörcsik Richárd (Fidesz) emlékeztetett: a parlament egyik legfontosabb feladata, hogy „az ország pénzügyi tervét vitatja meg”, különösen ilyen időkben, amikor a világot válságok és bizonytalanságok jellemzik. Így még nagyobb az igény, hogy „a bizonyosság uralja életünket” – mondta.

A kormánypárti felszólaló a költségvetés stabilitását és fegyelemre törekvését emelte ki. Hozzátette: a jövő évi büdzsé feladata az energiaválság kezelése mellett a családok anyagi biztonságának garantálása, a megfizethető rezsi biztosítása és az infláció megfékezése. Hangsúlyozta: a kormányzat lépései “a további fejlődés valós ígéretét hordozzák” magukban.

Az EU helyreállítási alapjának Magyarországra jutó részéről szólva Hörcsik Richárd megjegyezte, „források visszatartása az Európai Unió részéről nem fair, és egyértelműen politikai okokra vezethető vissza”.

A költségvetési tervezésről, az áldozatsegítésről és az ívóvízellátásról is szó esett a jövő évi büdzsé általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben.

Párbeszéd: túlzottan optimista a költségvetés

Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint túlzottan optimista prognózis az a 4,1 százalékos növekedés, amivel a kormányzat 2023-ra számol, ráadásul az sem biztos, hogy Magyarország a korábbi éveknek megfelelő mennyiségű külföldi forrást tud bevonni. Felvetette: ha ez nem jár sikerrel, az tovább növelheti az államadósságot.

A költségvetési megszorítások szerinte igenis érintik a háztartásokat, hiszen a profitra kivetett adót az emberekkel fizettetik majd meg az érintett cégek; ha ezt nem sikerül megtenniük, a profitrátával együtt csökken e vállalatok gazdasági aktivitása is. Mint mondta, a kormányzat csupán elfojtja a pénzromlást, nem megfékezi azt, de ez nem csökkenti a rendszerben feszülő inflációs nyomást.
Megjegyezte: a kormányzat a korábbi években is alultervezett egyes mutatókat.

Államtitkár: nem veti vissza a fejlődést a költségvetés

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára vitatta az előtte szóló azon kijelentését, hogy a jövő évi költségvetés visszavetné a gazdaság fejlődését, mondván, a kormány javaslata csupán az extraprofitot adóztatja meg, nem a normál üzleti tevékenységet. Hangsúlyozta: a jegybanki alapkamat emelkedése nem várt többletet ad a bankrendszernek, ahogy az orosz és Brent típusú olaj ára közötti olló nyílása az érintett cégeknek.

Megjegyezte: jelenleg háborús inflációról beszélünk, a külföldről generált pénzromlás ellen pedig nehéz fellépni. Nem véletlen, hogy a balti és a visegrádi államok mindegyikében jelentősen megugrott az infláció – fűzte hozzá.

Fidesz: kulcsszó a védelem

Nagy Csaba (Fidesz) azt emelte ki felszólalásában, hogy a kormány határozott értékend mentén végzi munkáját, a feladatokhoz alakítva a jogi környezetet. A jövő évi teendők kulcsfogalmaként a védelmet említette, majd a költségvetésben az áldozatsegítő központoknak nyújtott támogatást emelte ki, áttekintve a terület magyarországi történetét.

A kormány elkötelezett a hathatós segítség megadására – jelentette ki, megemlítve azt a kormányzati szándékot, hogy az áldozatsegítés színterei kerüljenek mind közelebb ügyfeleikhez, így mostanra Magyarországon folyamatosan bővülő intézményhálózat alakult ki, amelynek feladata lefedni az egész országot.

Hangsúlyozta: ezek a központok évente emberek tízezreinek adnak segítséget, szerteágazó formában. A fogyasztóvédelem fontosságáról szólva megemlítette a jogkövető kereskedelmi magatartás elősegítését.

LMP: a valóságot szinte kizárták a költségvetés tervezésekor

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, különleges helyzetben nyújtották be a költségvetést, amely nem megoldani fogja a problémákat, hanem elmélyíteni azokat. Úgy értékelte, hogy a valóságot szinte kizárták a költségvetés tervezésekor.
Igazságtalannak is nevezte a jövő évi büdzsét, mert a válság többletterheit szerinte a legkevesebbet kereső emberekre és nem a leggazdagabbakra rakja. Úgy látja, hogy a költségvetés a környezetvédelmi céloknak sem felel meg semmilyen módon.

Megszorításként értékelte, hogy „brutális mértékben elvonják” az önkormányzati forrásokat, ami szerinte közvetlenül az embereken érvényesített elvonás. Szóvá tette, hogy egyre többet költ magára a kormány, de nem emelkednek a bérek a közszférában.

Az ellenzéki politikus azt mondta, nincs elég forrás az egészséges ívóvízellátásra, ezért el kell törölni a víziközmű-ágazatot sújtó adót.
Jelezte azt is, módosító indítványokat nyújt be, hogy több pénz jusson a rossz állapotban lévő alsóbbrendű utak felújítására.
Kifogásolta, hogy a kormány már elköltött több száz millió forintot a paksi beruházásra, miközben az azzal kapcsolatos alapvető kérdések megválaszolatlanok.

Államtitkár: tényszerű háborús inflációról beszélni

Banai Péter Benő államtitkár szerint tényszerű a háborús infláció kifejezést a jelenlegi helyzetre használni, mert radikálisan növekedtek az energiaárak, és ennek kapcsán nem lehet elvonatkoztatni a háborútól és a szankcióktól. A háborús inflációban nagy szerepe van annak, hogy Ukrajna és Oroszország is jelentős mezőgazdasági exportőr – mondta.

Vitatta azt az ellenzéki állítást, hogy brutális megszorítást tartalmaz a költségvetés az önkormányzatoknak. Felidézte, hogy 2011 és 2014 között 1370 milliárd forint adósságtól szabadultak meg az önkormányzatok, az azt követő években stabil működést lehetett látni, még a koronavírus-járvány idején is.

Ismertetése szerint 2020 végén az önkormányzatok állampapír- és kereskedelmi banki pénzeszközállománya 1048 milliárd forint volt, míg 2022 első negyedévében ez az összeg 1332 milliárd forintra rúgott. Elmondta, a 2023-as költségvetés abból indul ki, hogy az önkormányzatoknak saját beszámolóik alapján stabil a pénzügyi rendszerük, és a kormány arra számít – a gazdasági növekedésnek köszönhetően -, hogy a helyhatóságok legfőbb bevételi forrása, az iparűzésiadó-bevétel növekedni fog.

Szólt arról is, hogy 2010 és 2023 között az államháztartás bérjellegű kiadásai 96 százalékkal növekednek, a kumulált infláció 46,2 százalék volt, tehát dupla akkora az emelkedés, mint az infláció. Rámutatott arra is, hogy a víziközműcégek önkormányzati tulajdonban vannak, és volt olyan, hogy egy adott önkormányzatnak volt rá lehetősége, mégsem tett forrást a cégbe.

A köznevelési fejlesztések mellett a rendvédelmi illetményalap emelésének sürgető voltáról is szó volt a képviselői hozzászólások között csütörtökön az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés általános vitájában.

Fidesz: felelős költségvetés a jövő évi

Kállai Mária (Fidesz) arról beszélt, hogy megalapozott, rugalmas és felelős költségvetés a jövő évi, amelynek a rezsicsökkentés, a honvédelem és a biztonság áll a fókuszában. Konkrét területet kiemelve rámutatott: a köznevelés több forrásból gazdálkodhat a tervezet alapján.
Hozzátette: folytatni kell a bérek rendezését, ennek szükségességét a kormány is hangsúlyozta.

Kitért az elmúlt évek fejlesztéseire: 30 új tanuszoda, 39 tornaterem épült, 4000 feladatellátási helyszínen digitális fejlesztések valósultak meg.
A költségvetés biztosítja a működési feltételeket, az ingyenes tankönyvellátást, étkeztetést, a kötelező óvodába járás anyagi feltételeit, a tehetségfejlesztéshez szükséges forrásokat – mondta.

Hangsúlyozta: a köznevelés az a terület, ahol folyamatos fejlesztésre van szükség, így a pedagógus életpályamodellt és az értékelési rendszert is meg kell újítani. Kitért arra is, hogy kultúrára is több forrás áll majd rendelkezésre; közgyűjteményi feladatokra például 3,7 milliárdot irányoz elő a büdzsé, ami jelentős növekedés az ideihez képest.

DK: hátrányos helyzetben a főváros 15. kerülete

Barkóczi Balázs (DK) szerint az „orbáni három csapás költségvetéséből” azt látni, hogy további adóemelések, megszorítások, elvonások, brutális élelmiszerdrágulás, áthárított adók várhatóak. Ezt kínálja a kormány az észak-pesti embereknek is – mondta, utalva választókerületére. Kitért arra is, hogy az állami egészségügyi kiadásokat a GDP 4 százaléka alá akarják csökkenteni. Hosszú várólistákra, túlterhelt orvosokra és ápolókra panaszkodnak a választópolgárok – fűzte hozzá.

Szóvá tette az önkormányzatokat negatívan érintő kormányzati döntéseket is, példaként hozva, hogy két év alatt több mint 7 milliárdot vontak el a 15. kerülettől. Jelezte: több módosító indítványt is benyújtott kerületi fejlesztések érdekében.

Fidesz: Kaposváron és a Zselicben is látják a fejlesztéseket

Gelencsér Attila (Fidesz) szintén választókerülete szempontjából nézte a jövő évi költségvetés tervezetét.
Szerinte a kaposváriak is elvárják, hogy azok a szektorok is járuljanak hozzá a költségek fedezéséhez, amelyek extraprofitra tettek szert a jelenlegi helyzetben.

Kitért arra: nem lehet nem észrevenni a háború energiaárakra gyakorolt hatását. Ugyanakkor eljutottak Európa legdrágább rezsijétől a legolcsóbbig; 18 milliárd forintot jelentett Kaposvár és környéke számára a rezsicsökkentés – jelezte.

Szólt arról is: „gyógyuló társadalmat” látnak az egész országban, így Kaposváron és a Zselicben is. Utóbbi a reneszánszát éli, újra divat lett vidéken, a Zselicben élni – jegyezte meg.
Rámutatott: a családtámogatási rendszer eredményességében akkor érhető el fordulópont, ha az érintettek jobban élnek, ha gyermeket vállalnak. Megjegyezte: 650 milliárddal nőnek a támogatások, az adó- és járulékkedvezmények összege meghaladja a 370 milliárdot. Emellett három és félszeresére nő a lakástámogatásokra fordítható összeg.

Szólt arról is, hogy a nyugellátásra fordítandó források megközelítik majd a 4900 milliárdot, és több mint 370 milliárd állna rendelkezésre a 13. havi nyugdíjakra.

Jobbik: nemzeti minimumra van szükség a rendvédelem területén

Sas Zoltán (Jobbik) a kiemelten fontos kérdésekben nemzeti minimumot sürgetett. Ilyen kérdésként említette a rendvédelem területét, és egyetértett azzal, hogy a rendvédelmi illetményalapot emelni kell. Azt gondolta, ez lesz az a költségvetés, ahol ez meg is fog történni – mondta és utalt a biztonsági kihívásokra, amelyek az országot terhelik.

Jelezte: módosító javaslatot nyújtott be az illetményalap emelésére. Azt szeretné, ha a rendőrök tisztes fizetést kaphatnának – hangsúlyozta, megjegyezve: a rendvédelmi illetményalap 14 éve változatlan.

Szorgalmazta bérlakásépítő program indítását is, amely a rendőröknek, rendvédelmi dolgozóknak is megoldást nyújthatna a lakhatási problémákra.

A honvédelemre szánt anyagi eszközök elismerésre méltóak – folytatta, kiemelve: a mostani háborús helyzet rendkívüli veszélyeket hordoz Magyarország számára. Ezzel a költségvetéssel a honvédség teljesíteni tudja majd a ráháruló feladatokat, ugyanakkor a honvédelmi illetményalappal ne járjanak úgy, mint a rendvédelmivel – figyelmeztetett.

Fidesz: a koronavírus-válság tanulságai irányt mutatnak

Bartos Mónika (Fidesz) azt hangsúlyozta felszólalásában: a világjárvány sötét felhője még el sem oszlott a fejünk fölül, máris egy másik válság érte el térségünket. Felidézte: a koronavírus-járvány öröksége iránytűt adhat a jelenlegi helyzet kezelésében; a legfontosabb elemként azt említette, hogy társadalmi összefogás eredménye volt a siker.

„Válság idején akkor lehetünk sikeresek, ha számíthatunk egymásra” – hangsúlyozta a képviselő.

A nők elismeréséről szólva kitért arra is: a jövő évi büdzsé is biztosít forrásokat ahhoz, hogy negyven ledolgozott év után aki akar, nyugdíjba vonulhasson, ugyanakkor arra is lehetőség van, hogy aki akar, tovább dolgozhasson.

Kerületi fejlesztésről és agrártámogatásokról éppúgy beszéltek a jövő évi költségvetés csütörtökön folytatódó általános vitájában felszólaló képviselők a parlamentben, mint a megvédeni kívánt eredményekről vagy arról, időszerű-e a jövő évi büdzsé tervezetét most tárgyalni.

Erzsébetváros és Terézváros fejlesztését sürgette a Momentum

Budapest „kifejezetten különleges része”, Erzsébetváros és Terézváros problémáiról szólt Tompos Márton Kristóf (Momentum).
Arról beszélt: a két kerület bizonyos szempontból az ország kirakata, az ide látogatóktól gyakran hallható vélekedés, hogy a főváros e része „kicsit lepattantabb, de olyan, mint Bécs”. Példaként hozta fel, hogy a lakások kilenctizede a második világháború vége előtt épült, és nem tartották karban, ráadásul elenyésző a zöldterületek aránya.

Azt javasolta, kezdjék el behozni a sok évtizedes lemaradást, és képviselőtársai támogassák a pártja által e témában benyújtott módosító indítványt.

Fidesz: rezsi- és honvédelem a cél

Herczeg Zsolt (Fidesz) azt emelte ki „a rezsi- és a honvédelem költségvetéséről” szólva, hogy annak fókuszában továbbra is a biztonság, a családok támogatása, a nyugdíjasok védelme áll. Hangsúlyozta, a magyar családok fizetik a legkedvezőbb rezsit az Európai Unióban, és a kormány célja az, hogy ez a helyzet fennmaradjon. Hozzátette: az ország védelme erős honvédség fenntartását teszi szükségessé, ehhez pedig fejleszteni kell a haderőt.

A gyermekvállalás és a gyermeknevelés kiemelt támogatásáról szólva Herczeg Zsolt kiemelte, 3225 milliárd forintnyi családpolitikai célú kiadást tartalmaz a jövő évi büdzsé tervezete, majd az e tárgykörbe tartozó egyes intézkedéseket sorolta. A kormány 2010 óta nemcsak gazdaságilag, de pénzügyileg is stabilizálta az országot – hangsúlyozta, hozzátéve, a cél az, hogy ezt a stabilitást jövőre is fenntartsák.

MSZP: fiktív költségvetés, irtózatos megszorítás készül

Vajda Zoltán (MSZP) szerint fiktív költségvetés, irtózatos megszorítás készül, utóbbi mértéke „körülbelül 15 Bokros-csomagnyi”, ez az „irtózatos megszorítás” pedig nem szolgálja a magyar emberek érdekeit.

Felvetette: miért most tárgyalja a parlament a jövő évi büdzsét, amikor még nem ismert a múlt, azaz a tavalyi zárszámadás, a jövő pedig végtelenül bizonytalan, így a kormányoldal számára sem kétséges, hogy a költségvetés számai menet közben változni fognak. Szerinte az időzítésben tudatosság van, hiszen kétharmados többség birtokában a rendeleti kormányzás mellett ezzel az eszközzel is tágítja a mozgásterét a kormány.

Normális, európai értékeket követő országok ősszel, tél elején tárgyalják a költségvetést – jegyezte meg Vajda Zoltán, aki irreálisnak, tudatosan alultervezettnek nevezte az 5,2 százalékos inflációt és a 377 forintos euróárfolyamot, amikkel a tervezet számol. Kétségeit fejezte ki, hogy megérkezik-e jövőre Magyarországra az a 2000 milliárd forintnyi uniós pénz, amivel a büdzsé tervezete kalkulál. Államtitkár: a korai költségvetés kiállta az idő próbáját Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a képviselői hozzászólásokra reagálva kiemelte: nem az elfogadásának időpontja határozza meg, hogy megalapozott-e a költségvetés.

A kifogásolt korai költségvetések 2016 óta „kiállták az idő próbáját”  – hangoztatta. Hozzátette, a koronavírus-járvány idején ugyan hozzá kellett nyúlni az elfogadott költségvetéshez, de a büdzsének voltak tartalékai a váratlan helyzetekre.

Azt is mondta, Magyarországon valóban korábban fogadják el a költségvetést, mint Európa legtöbb országában, de ez nem jelenti azt, hogy ne ismernék az előző év számait és ne a múlt évi, valamint az idei eddigi számokra alapoznák azt.

Értékelése szerint a vállalkozásoknak és a családoknak is stabilitást nyújt a költségvetés, és tartalmaz tartalékokat a kockázatokra is.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az átcsoportosítás a tartalékokból nem jelent költségvetés-módosítást.

Banai Péter Benő az inflációról szólva azt mondta: az egész világon több évtizedes inflációs rekordok dőlnek meg, és visszautasította a vádat, mely szerint a kormány ebben a helyzetben a nyugdíjasokon akar spórolni. Ha így lenne, nem vezették volna vissza a 13. havi nyugdíjat, nem emelték volna év közben a nyugdíjat és nem adtak volna nyugdíjprémiumot – sorolta.

Arra is kérte a képviselőket, hogy az uniós források visszatartását ne egyedül a kormány hibájaként állítsák be. Mint mondta, már a Magyarország számára elfogadott források átutalásának időpontját egyeztették, amikor a gyermekvédelmi törvény elfogadása után leállították Brüsszelben az uniós források kifizetését. Fidesz: több pénz jut jövőre az agráriumra Pócs János (Fidesz) a költségvetés mezőgazdaságra vonatkozó részéről szólva elmondta: az Agrárminisztérium 10 milliárd forinttal magasabb költségvetési keretből gazdálkodhat 2023-ban, mint az idén.

Agrártámogatásokra 74,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A háromszintű támogatási rendszerben a legkisebbeket, akik nem rendelkeznek megfelelő önrésszel, a tárca abban támogatja, hogy el tudják kezdeni a gazdálkodást, a közepes méretűek technológiai eszközökre és beruházásokra pályázhatnak, a legnagyobbakat pedig abban segítik, hogy komplex beruházásokat tudjanak megvalósítani – mondta a kormánypárti képviselő.

Ajánljuk még