logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése

Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés általános vitájában leszögezte: a forrásokat azokra a célokra fordítják, amik a legfontosabbak a magyar embereknek, vagyis a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére és az ország biztonságának megerősítésére. Az ellenzéki felszólalók bírálták a tervezetet, mert az szerintük hátrányosan érinti a magyar embereket – számolt be az M1 Híradója a 2023-as költségvetésről szóló szerdai parlamenti vitáról.

„A jövő évi költségvetés a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése lesz” – jelentette ki Varga Mihály a büdzsé általános vitájában, az Országgyűlésben. A pénzügyminiszter kiemelte: a jövő évi költségvetés szerkezetében változás, hogy a korábbi alapokat a rezsivédelmi alap és a honvédelmi alap váltja fel, 670, illetve 842 milliárd forintos kerettel. A tárcavezető szerint a rezsivédelmi alap teszi lehetővé, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát.

Kiemelte, „látjuk, hogy az energiaárak elszabadulása komoly csapást jelent egész Európára. A további szankciók pedig még magasabb energiaárakat hozhatnak. Ez ellen védi a magyar háztartásokat a rezsivédelmi alap. Az alap célja tehát, hogy a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaáremelkedés hatásait mérsékeljük, és ezzel megőrizzük a rezsicsökkentés eddigi eredményeit. Ezzel a családok anyagi biztonságát védjük”.

Hozzátette: a honvédelmi alap a haderőfejlesztés forrásait tartalmazza majd. A miniszter hangsúlyozta: jövőre is megmarad a 13. havi nyugdíj, a 2010 óta létrejött egymillió új munkahelyet megőrzik, támogatják a beruházásokat, továbbra is alacsony szinten tartják a munkát terhelő adókat.

Varga Mihály közölte: a kormány 2023-as költségvetési törvényjavaslatban 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos költségvetési hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számolt.

Az ellenzéki pártok bírálták a költségvetési tervezetet

Varju László, a DK vezérszónoka szerint káros a magyar emberekre nézve a 2023-as költségvetés. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője a családtámogatási rendszert kritizálta, a politikus a családi pótlék megduplázását javasolta. A Momentum képviselői nem szavazzák meg a költségvetést, a párt frakcióvezetője, Fekete-Győr András szerint az ugyanis egy megszorítócsomag.

Az MSZP vezérszónoka, Tóth Bertalan a bizonytalanság költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét. Az MSZP frakcióvezetője szerint „bizonytalan a geopolitikai helyzet, bizonytalan a jogállamisági eljárás kimenetele, bizonytalan az uniós felzárkóztatási forrásokhoz a hozzáférés, ezért bizonytalan a költségvetésben letett összes sarokszám”.

A Párbeszéd vezérszónoka, Tordai Bence is arról beszélt, hogy a kormány szerinte jövőre megszorításokra készül. Úgy fogalmazott, „a GDP hét százalékára rúgó megszorításra készül a Fidesz a következő másfél évben”.

Az LMP-s Csárdi Antal a változatlanság költségvetésének nevezte a 2023-as tervezetet. A párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, „a kormány egyetlen célja, hogy tagadja a változást. Azt akarja elhitetni saját magával és a választókkal, hogy a világ jövőre legkésőbb olyan lesz, mint amilyen volt”.

A Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője, Toroczkai László a multinacionális nagyvállalatok költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Úgy fogalmazott, „korábban csak beruházások előtt, a külföldi tőke előtt akarták kinyitni a határokat, most már azt látjuk, hogy külföldi, olcsónak mondott munkaerő előtt is ki akarják nyitni a határokat”.

A kormány a jelenlegi helyzetben is tartja a szavát

Jövőre is a családok, nyugdíjasok védelme a kormány elsődleges célkitűzése – erről beszélt a KNDP vezérszónoka, Hargitai János. Az országgyűlési képviselő szerint „az a nagyon gazdag családvédelmi intézményrendszer, amit eddig a magyar családok megtapasztaltak, azoknak a forrásait a 2023-as költségvetés is tartalmazza”.

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a háború árát ne a magyar embereknek, a magyar családoknak kelljen megfizetniük. A párt frakcióvezető-helyettese kiemelte, „az elhúzódó orosz–ukrán háború, a brüsszeli energia- és elhibázott szankciós politika miatt most az a legfontosabb feladatunk, hogy biztosítsuk Magyarország energiaellátását, és biztosítsuk a rezsicsökkentés védelmét, illetve felgyorsítsuk a haderő fejlesztését”.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára visszautasította az ellenzék vádjait, miszerint a jövő évi költségvetés megszorításokra épül. „Mondjanak egy konkrét intézkedést az előttünk lévő jövő évi költségvetési törvényjavaslatban, amelyben a családok juttatásainak megkurtításáról lenne szó!” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a pluszkiadások és a családtámogatások finanszírozását nem megszorításokból teremti elő a kormány, hanem az extraprofit-különadókból és az általános forgalmi adóból.

Ajánljuk még