logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Varga Mihály: Az elhúzódó háborús helyzetben is meg kívánjuk védeni az eredményeinket

A kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi az ország biztonságát, a magyar embereket és családokat, a rezsicsökkentés eredményeit, a munkahelyeket, a nyugdíjakat. Jövőre is folytatódnak a családtámogatások, megmarad a 13. havi nyugdíj, a 2010 óta létrejött egymillió új munkahelyet megőrzik, támogatják a beruházásokat, továbbra is alacsony szinten tartják a munkát terhelő adókat. Az instabil nemzetközi környezet kihívásai ellenére is növekedési pályán tartják a gazdaságot – hangsúlyozta Varga Mihály a 2023-as költségvetési törvényjavaslatról szóló vita miniszteri expozéjában.

Kormány: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése

Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak.

A tárcavezető expozéjában kifejtette: a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány egymást követő 13. költségvetését terjeszti a Ház elé, és „a tervezési kilátások talán 2008, a legutóbbi gazdasági válság óta nem voltak olyan nehezek és bizonytalanok, mint most”. A cél és a feladat „a polgári kormány számára mindig is világos volt”:

önálló, értékalapú, a magyar emberek és Magyarország érdekeit szolgáló politikát és gazdaságpolitikát kell követni

– mutatott rá. Hozzátette: ezekkel az elvekkel nehéz helyzetekben sem szakítanak, nem tették a járvány idején sem, és kitartanak mellettük a mostani háborús időszakban is.

Varga Mihály kijelentette: az elmúlt években „a magyar emberek példát mutattak arra, hogyan kell együtt dolgozni egymásért, azért, hogy biztonságban lehessünk”. Magyarország megállta a helyét, a magyar gazdaság erős maradt, „sőt sikerrel jöttünk ki egy nagyobb gazdasági visszaesésből, mint amilyen a nagy világválság volt” – idézte fel.

Emlékeztetett: a gazdaság járvány utáni újraindítása kimondottan eredményes volt, 2021-ben már 7,1 százalékos volt a növekedés, amely az idei év első negyedévére 8,2 százalékra emelkedett. A munkában állók száma rekordot döntött, a jövedelmek jó ütemben nőnek, sok beruházás valósult meg – sorolta.

Közölte: a háború kitörése óta azonban még az eddigieknél is súlyosabb válságokkal és bizonytalanságokkal kell szembenézni.

„Nem láthatjuk a háború végét, ezért azzal kell számolnunk, hogy a konfliktus elhúzódik, a háború és a brüsszeli szankciók gazdasági hatásai is egyre súlyosabbak lesznek”

– fogalmazott. Kiemelte:

a kormány ezért olyan költségvetési törvényjavaslatot terjeszt elő, amely számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.

A tárcavezető hangoztatta: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése. Az a cél sem változott, hogy megőrizzék az ország stabilitását és tovább javítsák az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak. A bevételeket növelő intézkedésekhez kiadásokat csökkentő lépéseket társítottak, így az eredmények megőrzése mellett csökkenteni kívánják a hiány és az államadósság mértékét – magyarázta.

Hangsúlyozta: a kormány a jelenlegi helyzetben is tartja a szavát, ezért a 2023-as költségvetés forrásait azokra a célokra fordítják, amelyek a magyar embereknek a legfontosabbak, vagyis a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, továbbá arra, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot.

A miniszter kijelentette: „meg kívánjuk védeni az eredményeinket, tartalékot képzünk, segítünk ebben a családoknak és a vállalkozásoknak”, a cégeknek pedig abban is, hogy folytassák a megkezdett beruházásaikat.

Megjegyezte: követik azt a 8 éve kialakított gyakorlatot, hogy a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé, mert fontos, hogy az emberek, a vállalkozások és az érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány tervezett lépéseit.

Kifejtette: a törvényjavaslatban a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számolt.

A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre

– magyarázta. Elmondta: az első alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát, a második pedig azért fontos, mert Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése nem lehet vita tárgya. A két alap finanszírozását olyan megoldások szolgálják, amelyek nem rónak többletterhet a magyar emberekre, hanem azoktól az ágazatoktól várják el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban extraprofitot értek el – mutatott rá.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a 2020-ban a járvány egy dinamikusan, kiegyensúlyozottan növekvő gazdaságot ért. A mostani bizonytalan nemzetközi gazdasági kilátások közepette még jobban látható, hogy „milyen nagy előny, hogy jól használtuk fel az elmúlt évtizedet, és nem a 2010 előtti politikát folytattuk”, ennek köszönhető, hogy a háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre – vélekedett.

Hangsúlyozta: a kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi az ország biztonságát, a magyar embereket és családokat, a rezsicsökkentés eredményeit, a munkahelyeket, a nyugdíjakat. Jövőre is folytatódnak a családtámogatások, megmarad a 13. havi nyugdíj, a 2010 óta létrejött egymillió új munkahelyet megőrzik, támogatják a beruházásokat, továbbra is alacsony szinten tartják a munkát terhelő adókat – sorolta.

„Az instabil nemzetközi környezet kihívásai ellenére is növekedési pályán tartjuk a gazdaságot, ami nem csupán a felzárkózást, hanem egy jobb világgazdasági pozíció elérését célozza”– zárta szavait a miniszter.

Domokos László a büdzsé szerdán kezdődő parlamenti vitájában kijelentette: az előterjesztés megfelel a törvényi követelményeknek, egyik legfontosabb üzenete pedig az, hogy Magyarországon nincs gazdasági válság.

Az ÁSZ elnöke a GDP-arányos államadósság 2,3 százalékos csökkenése mellett is fontosnak tartotta a hazai finanszírozás részarányának növelését, ezért a lakosság számára vonzó új állampapírok kibocsátására tett javaslatot.

Szólt arról is, hogy a jelenlegi bizonytalan világpolitika és világgazdasági helyzetben a jól irányított állam működéséhez hozzátartozik a leginkább járható út kijelölése, amire a legalkalmasabb eszköz a jövő évi költségvetési törvény minél előbbi elfogadása.

Az ÁSZ elnöke szerint a jövő évre is ésszerűtlen lenne gazdasági válságra készülni, hiszen a világjárvány okozta válságból is gyorsan kilábalt az ország. Bár csökkenő gazdasági növekedésre kell számítani, az várhatóan így is 4 százalék felett alakulhat.

Ez nem a kincstári optimizmus, hanem annak a számbavétele, hogy magas beruházási ráta 2019 után is fennmaradt, az akkor létrejött beruházások pedig most fordulnak termőre” – magyarázta, és bíztatónak nevezte, hogy a vállalkozások beruházási aktivitása idén sem tört meg.

A hazai és nemzetközi szervezetek prognózisa szerint Magyarországon 2023-ban 2,6 és 5 százalékos lehet GDP-növekedés, a büdzsé ezzel összhangban tervez 4,1 százalékos bővülést – mondta.

Helyesnek ítélte, hogy a gazdasági prognózis nem számol az orosz-ukrán háború eszkalációjával, az ugyanis egy egészen más büdzsét igényelne. Ennek elkészítésére ugyanakkor háborús veszélyhelyzetben a kormánynak egyébként felhatalmazása van.

Szerinte a honvédelmi alap létrehozása és a honvédelmi kiadásoknak a GDP 2 százalékára emelése jól szolgálja az ország biztonságának erősítését.

A javaslat a külső kockázatokat tartalékok létrehozásával kezeli, amelyek elégségesek a jelenlegi számszerűsíthető kockázatok kezeléséhez. A törvényjavaslat nem tartalmaz tartalék előirányzatokat arra az esetre, ha a makrogazdasági folyamatok lényegesen kedvezőtlenebbek lesznek, ugyanakkor az államadósság-mutató 2,3 százalékpontos előirányzott csökkentése implicit tartalékot jelent.

Az ÁSZ szerint a problémák megoldása nem a gazdasági visszafogástól várható, hanem attól, hogy felgyorsulnak az energiahatékonysági, ellátásbiztonsági fejlesztések, ezek pedig hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.

Beszámolt arról is, hogy a hazai fejlesztési költségvetés növekedésének visszafogása nemcsak a költségvetési egyensúlyt javítja, hanem a beruházási kereslet túlfűtöttségének és magas import igényének mérséklésével hozzájárul az infláció csökkentéséhez. Mindez a külkereskedelmi mérleg javítását is segíti – mondta.

A beruházások halasztása szerinte még költségcsökkenéssel is járhat, hiszen azok előkészítettebbek lesznek – mondta az elnök.

Ismertetése szerint az uniós fejlesztési költségvetés tervezett hiánya ez évben ehhez képest több mint 700 milliárd forinttal nő, ugyanakkor a források megelőlegezése hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsításához. Az államadósság finanszírozása viszont ezzel együtt megdrágult, amit a megelőlegezés vállalásánál is figyelembe kell venni – tette hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy még idén megszületik a megállapodás azok kifizetéséről. E nélkül ugyanis egyensúlyjavító intézkedésekre lesz szükség – értékelt.

Szerinte a rezsivédelmi alap a társadalmi béke megőrzésének egyik fontos eszköze, de azért is hasznos, mert növeli a lakosság vásárlóerejét, így a gazdasági növekedése is hatással van. Ugyanakkor az energiaárak várható növekedése a 670 milliárd forintos előirányzat lényeges túllépését teheti szükségessé – tette hozzá.

Az államadósságról kifejtette: az a 2,3 százalékpontos GDP-arányos csökkenése mellett is összegszerűen 4000 milliárd forinttal fog növekedni, ez pedig szükségessé tesz a hazai finanszírozás arányának növelését. A kamatkiadások a tavalyi évhez képest mintegy másfélszeresére nőnek, ezért fontos, hogy a kifizetett kamatok minél inkább visszakerüljenek a magyar gazdaság körforgásába – hangsúlyozta.

Célszerűnek nevezte az állampapír kínálatának szélesítését, zöld kötvények kibocsátását.

Rámutatott arra is, hogy a kamatkiadások jövőre várhatóan meghaladják a GDP 3 százalékát.

Holman Magdolna, a számvevőszék alelnöke arról számolt be, hogy a bevételi előirányzatok csaknem 96 százaléka megalapozott, és mindössze 0,1 százaléka, vagyis 27,8 milliárdnyi bevétel megalapozatlan, a többi részben megalapozott. A legfontosabb bevételi források, vagyis az áfa- és személyijövedelemadó-bevételek megalapozottak.

A kiadások 95,1 százalékánál mondható el, hogy megalapozottak, vagyis várhatóan nem lépik át az adott keretet – tette hozzá.

KT: A 2023-as költségvetés összhangban van a várható és tervezett makrogazdasági folyamatokkal

Kovács Árpád közölte: a költségvetési törvényjavaslat az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő – 4,1 százalékos – gazdasági növekedéssel számol 2023-ra.

A tanács megítélése szerint a várt növekedés megvalósulhat, amennyiben a járvány nem tér vissza, a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása is elkerülhető lesz – fejtette ki.

Kiemelte: a tanács támogatta az államháztartás egyensúlyának javítására, vagyis a GDP-arányos államadósság és hiány csökkentésére irányuló törekvést, valamint kedvezően értékelte azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, s a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik.

A KT úgy látja, hogy az egyensúly megteremtésében jelentős súlyt képviselnek a bevétel oldali intézkedések, miközben a kiadás oldali lépések tartósabban és hatékonyabban járulhatnak hozzá az egyensúlyok javításához. A tanács a kiadás oldali intézkedések végrehajtását – a családok jövedelmének csökkentése nélkül – feltétlenül szükségesnek tartotta a stabilizáció hiteles és megalapozott végrehajtásához.

Kovács Árpád aláhúzta: a költségvetési tervezet változatlanul elsődlegesnek tekinti a családvédelmi és otthonteremtési, valamint a nyugdíjasok helyzetének javítását szolgáló célokat, kiemelt feladat a rendvédelem erősítése és a menekültek megsegítése is, a rezsivédelmi és a honvédelmi alap pedig a rezsiárszint védelméhez és háborús környezet miatti biztonságpolitikai kihívások megfelelő kezeléséhez járul hozzá.

Ugyanakkor jelezte: a kiadások mérséklésének kifejtése nem szerepelt a törvényjavaslatban, amire kormány válaszként jelezte, hogy az állami beruházások áttekintése során több, még kiviteli szakaszba nem lépett beruházás elhalasztása mellett döntött.

Az elnök kitért arra is: a tanács helyes lépésnek tekintette, hogy az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű hiánya – a 2021-es 6,8 százalékkal és a 2022-ben várható 4,9 százalékkal szemben – 2023-ban a maastrichti kritérium közelébe, 3,5 százalékra mérséklődik. A KT a hiánycélt elérhetőnek tartja, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul és az elképzelt adóváltozásokat, valamint a kiadások visszafogását is végrehajtják.

A testület szorgalmazta a 3 százalékos hiány mielőbb elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik. Jelezte: a tanács ezen javaslatára reagálva a kormány azzal egészítette ki a törvényjavaslatot, hogy ha a gazdaság összteljesítménye a tervezett 4,1 százalék felett bővül, akkor a többletnövekedésből származó bevételi többletet a hiány és ezáltal az államadósság csökkentésére kell fordítani.

Az államadósság tekintetében a tanács megállapította, hogy az – az átmeneti növekedést követően – továbbra is tartósan csökken, 2023-ra 2,3 százalékponttal, 73,8 százalékra mérséklődik, így a jövő évi büdzsé megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény vonatkozó előírásának.

Ugyanakkor a tanács azt is érzékelte, hogy a nominális államadósság a pénzforgalmi hiányt jelentősen (1600 milliárd forinttal) meghaladó mértékben emelkedik. Hozzátette: a kormány ezt azzal indokolta, hogy az államadósság növekedésére a központi költségvetés pénzforgalmi hiányán túl egyéb tényezők is hatnak, így 2023-ban igen jelentős, 2000 milliárd forint feletti év végi pénzügyi tartalékállománnyal számolnak, tekintettel a költségvetésen kívüli finanszírozási igényekben és lehetőségekben érzékelhető bizonytalanságra. Ezen tartalékok növelése érdekében kibocsátott állampapírok emelik a hiányon túl a bruttó nominális adósságot – mondta.

Kitért arra is: a tanács azon kifogására, mely szerint a május végén bejelentett adóbevételt növelő intézkedések 2023-as hatásainak bemutatása hiányzik, a kormány úgy reagált, hogy az adóügyi változásokat és annak részleteit az adóügyi jogszabály-módosítások fogják tartalmazni.

Kovács Árpád kiemelte: a KT a 2023-as költségvetés értékelése során áttekintette az annak bázisát jelentő 2021-es tényleges és a 2022-es várható makrogazdasági és államháztartási folyamatokat is.

Felidézte: a gazdasági újraindítás érdekében hozott intézkedések eredményeként 2021-ben 7,1 százalékos lett a növekedés, túlszárnyalva a koronavírus-járványt megelőző teljesítményt, valamint sikeres volt az államháztartási hiány és az államadósság menedzselése is. Úgy értékelt: a tavalyi helyreállítás szilárd alapot teremtett az új kihívások, az Ukrajna elleni orosz agresszió és az erre válaszul hozott szankciók gazdasági következményeinek kezeléséhez.

A 2022-ben várható folyamatokról szólva ugyanakkor megjegyezte: a kormány a jövő évi büdzsé tervezése során azzal számol, hogy idén 4,7 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ami valamivel nagyobb a mértékadó nemzetközi pénzügyi szervezetek prognózisainál.

A tanács úgy látja, hogy a 2022-es államháztartási gazdálkodás erősen kitett a külső körülményeknek, sok bizonytalanság teszteli ellenállóképességét, ezért a testület fegyelmezett gazdálkodást tart szükségesnek ahhoz, hogy az erre az évre tervezett hiánymutatók tarthatók legyenek – hangsúlyozta Kovács Árpád.

Fidesz: A kormány jövőre még többet fordít a családok segítésére, mint az idén

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: olyan kihívásokkal teli időszakban kell elfogadni a jövő évi költségvetést, amikor Európát és az egész világot válság éri. A költségvetési tervezet minden tekintetben megállja a helyét, a kormány minden olyan kihívással számolt, amire egy ilyen különleges évben számítani lehet – vélekedett.

Hangsúlyozta: a 2023-as a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése lesz. Magas inflációra kell számítani, amely addig nem is csökken, amíg véget nem ér a háború, ezért szükségesek olyan intézkedések, amelyek megóvják a családokat attól, hogy ők fizessék meg a háború árát – mondta.

Közölte: a magyar kormány az egyetlen Európában, amely azt hangoztatja, hogy nem szankciókra, hanem békére van szükség, mert ez segíti, hogy a gazdaság újra növekedési pályára álljon. Fontos feladat a rezsicsökkentés megvédése és a haderő fejlesztése, ezt szolgálja a két új alap – a rezsivédelmi és a honvédelmi alap – létrehozása – magyarázta. Hozzátette: helyesen várják el, hogy azok a szektorok, amelyek extra bevételre tettek szert az elmúlt időben, hozzájáruljanak ezen alapok finanszírozásához.

Úgy látja, a háború és a migrációs helyzet miatt lényeges a haderő fejlesztése, emellett a költségvetési javaslatban a családokra és a nyugdíjasokra is kiemelt figyelmet fordítanak. Fontos cél a magas foglalkoztatottsági szint megőrzése, a munkahelyek megvédése és újak létrehozása is – fűzte hozzá.

Azt mondta, a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget szem előtt tartva idén is a nyári szünet előtt tárgyalja a jövő évi büdzsét a Ház. Ezzel csaknem féléves felkészülési időt biztosít minden érintettnek, jó alapot adva így az ország stabilitásának megőrzéséhez – vélte.

Bánki Erik hangsúlyozta: a javaslatot nyugodt szívvel támogathatják a képviselők, fontos lenne, hogy ebben a nehéz időszakban mutassanak egységet, és ne a politikai célok, hanem a társadalom iránti elkötelezettségük legyen az elsődleges.

Szűcs Lajos, a Fidesz másik vezérszónoka arról beszélt, hogy sokáig a járvány határozott meg mindent, és azt hitték, utána csak jobb jöhet, de a gondok nem csökkentek, hanem sokasodtak. Rendkívül bizonytalan körülmények között kellett elkészíteni a jövő évi költségvetést – tette hozzá.

Úgy vélte, jelenleg még nagyobb a jelentősége annak, hogy most vitatják meg a költségvetést, mert különösen fontos a kiszámíthatóság ebben a bizonytalan időszakban.

Közölte: az emberek békét és biztonságot szeretnének, ennek tudatában határozta meg a kormány a költségvetés két fő prioritását, a rezsi- és a honvédelmet.

Azt is aláhúzta, hogy mivel a legnagyobb érték a család, a kormány továbbra is fontosnak tartja a családok, a gyermekvállalás támogatását, ezért a jövő évi büdzsében még többet fordít a családok segítésére, mint idén.

DK: A jövő évi büdzsé az adóemelések és a megszorítások költségvetése

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a 2023-as büdzsé az adóemelések és a megszorítások költségvetése, maga a megszorító Orbán-csomag – fogalmazott az ellenzéki párt vezérszónoka.
Varju László azt mondta: az Orbán-csomag adóemelések mellett az embereknek járó juttatásokat, költségvetési kiadásokat csökkentő megszorító költségvetés, és így próbálja meg a kormány helyreállítani azt az egyensúlytalanságot, amelyet hamis illúziók építésével teremtett. „Becsapták az embereket, és mindent visszavesznek, amiről néhány hónapig az emberek azt hitték, hogy az övék” – emelte ki az ellenzéki politikus.

Véleménye szerint a kormány minden szava tévút volt, amelyet a munkaalapú társadalomról összehordtak a parlamentben. A sokat hangoztatott befektetői sikerek kizárólag azt jelentik, hogy alacsony munkabéren és munkajogi szempontból kiszolgáltatott munkavállalókat odadobnak milliárdosoknak – jelezte Varju László.

A kormányzati felelőtlenség eredményének nevezte az ikerdeficit kialakulását, ami jelentős mértékű, tartós, és együtt jár a lakossági megtakarítások csökkenésével.

Varju László arról is beszélt: nincs még egy olyan európai fizetőeszköz, amely annyit gyengült volna, mint a magyar forint.

Hozzátette: az élelmiszerárak inflációja 25 százalékos, rekordmagas, ezért egy átlagos bevásárlás is komoly anyagi próbatételt jelent emberek százezreinek.

Varju László figyelmeztetett arra is, hogy 76 százalékos államadósságnál tart Magyarország, csak az első negyedévben 2000 milliárd forinttal nőtt annak mértéke.

Emellett a kormány az uniós pénzeket sem tudja lehívni, mert a DK-s politikus szerint egy korrupt banánköztársaságot csináltak az országból.

A kormány egyetlen forintot sem spórol magán, kizárólag az emberekkel kívánják megfizettetni elhibázott gazdaságpolitikájuk árát. Tizenegy százalékkal többet költenének bürokráciára, az MTVA költségvetése több mint tíz százalékkal emelkedne, a hitéleti kiadásokat pedig 18 százalékkal növelnék – sorolta.

A megszorító intézkedéseket Varju László szerint a háztartások rezsijét növelő Orbán-csomagot a magyar családok fizetik meg, a pótadók miatt több költség is drágul. A DK a családok helyzetének javítására az alapvető élelmiszerek és néhány más termék áfáját decemberig megszüntetné, és januártól véglegesen öt százalékossá tenné – hívta fel a figyelmet.

Varju László szerint megszorítás vár a magyar egészségügyre is, amelynek kiadásai a GDP négy százaléka alá csökkennének, és a közoktatásra is a GDP 3,4 százalékát fordítják csak.

Kitért a nyugdíjasok helyzetére is, sérelmezve a minimálnyugdíj 14 éve változatlan 28500 forintos összegét, amellyel azokat az ellátásokat is alacsonyan tartják, amelyek összege ehhez van kötve.

KDNP: Továbbra is prioritás a családok, nyugdíjasok védelme

A korábbiakhoz hasonlóan, a jövő évi költségevésnek is a legfontosabb területe a családtámogatás, a nyugdíjasok védelme, a megerősített biztonság, a magas foglalkoztatás, az életpályamodellek folytatása, valamint fejlesztések az egészségügyben, a felsőoktatásban – mondta a KDNP vezérszónoka.

Hargitai János kiemelte: a kormány jövőre is kalkulál a foglalkoztatás bővülésével és a növekvő jövedelmekkel.

A politikus természetesnek nevezte az állami fejlesztések megtorpanását a jelenlegi helyzetben, amelyre a költségvetés egyensúlyának megőrzése miatt van szükség.

Visszatekintett arra, hogy már nyolc éve jóval korábban fogadja el a büdzsét a Ház, mint ahogy az életbe lép. Bár mindig kritika tárgya a korai elfogadás, az élet szerinte igazolta azt, hogy a gazdasági élet számára támpont, így érdemes megtartani.

Kijelentette: bármennyire szeretné az ország elkerülni a válságos helyzeteket, azok mindig elérik az országot. Ezért mindig olyan költségvetési és gazdaságpolitikát kell folytatni, hogy a válság negatív hatásai mérsékelhetők legyenek. Erre nem volt képes az egykori szocialista kormány – jegyezte meg.

A jelenlegi kabinet azonban teljesen átformálta a költségvetési politikát, a többi közt átalakította az adózást úgy, hogy ne a jövedelmet, hanem inkább a fogyasztást adóztassa. Ennek eredménye, hogy míg 2010-ben 6,6 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság, tavaly 7,1 százalékos volt a növekedés.

Jelenleg már nem azért kell dolgozni, hogy a semmiből megcsináljuk magunkat – értékelt. Ma már a munkahelyek megőrzésén, a családtámogatás és a rezsieredmények megtartásán lehet gondolkodni – mondta.

Szerinte azonban a háború és a szankciós politika az eddigieknél is nagyobb nehézség, a növekedés jelenlegi szintje nem tartható. A bővülés a belső keresleten nyugszik, a hosszú távú célokat pedig a beruházási ráta erősíti meg – tette hozzá.

Racionális lépésnek ítélte az állami beruházások elhalasztását, kijelentette ugyanakkor: eközben több a piaci alapú beruházás.

Szólt arról is, hogy az ország a későbbiekben hatékonyságnövelő innovációs fejlesztésekkel biztosítja a növekedést hosszú távon.

Úgy ítélte meg, hogy 3,5 százalékos hiánycélt a kormány tartani fogja, az infláció pedig csökkenni fog. Az államadósság is csökkenő pályán van – mondta.

Szólt arról is, hogy a háború okán globális energiaválság és globális élelmiszerválság is fenyeget, amik beárnyékolják a családok életkörülményeit. A költségvetésnek erre reagálni kell, ezt célozza a rezsivédelmi és a honvédelmi alap.

Reményét fejezte ki, hogy a kormány nemcsak vásárolni fog a honvédelmi alapból, hanem beszáll a fegyvergyártásba, hogy hosszú távon profitálhasson ebből az iparágból.

Szólt arról is, hogy az önkormányzatok kerete több mint tíz százalékkal bővül jövőre.

Jobbik: Carpe diem költségvetést nyújtott be a kormány

A Jobbik vezérszónoka carpe diem költségvetésnek, illetve a pillanat költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét a javaslat országgyűlési vitájában, és valódi családvédelemre szólította fel a kormányt.

Z. Kárpát Dániel azt mondta: a 2023-as költségvetési javaslat nagyon sok plusz bevétellel számol, nagyon sok plusz sarcot hajt be magyar embereken, de ezeket jellemzően nem a jövőbe fekteti, hanem ezekkel a kormány az aktuális túlélését próbálja politikai értelemben is szavatolni.

Arra szólította fel a kabinetet, hogy a pillanat költségvetése helyett a büdzsét formálja a jövőépítés költségvetésévé, amelyben sokkal több jut valódi család- és gyermekvédelemre és lakhatási programokra. Hozzátette: a kormánynak végre el kellene egy kicsit engednie a “multik és a bankok kezét”, és a családok, illetve a munkavállalók oldalára kellene állnia.

Közölte: a Jobbik a kormány elképzeléseivel szemben a szülőföldön boldogulás programját akarja felvázolni. A családok védelme érdekében azt javasolta, hogy hosszabbítsa meg a kormány a kilakoltatási moratóriumot, tegye rendbe a hitelmoratóriumot és a végrehajtási rendszer ocsmány túlfutásait is.

A Jobbik képviselője azt is javasolta, hogy duplázzák meg a családi pótlék összegét, és vezessenek be egy családi kártya nevű intézményt, amellyel csak alapvető élelmiszert és gyermeknevelési cikkeket lehetne vásárolni.

Z. Kárpát Dániel hozzátette: a Jobbik emellett az összes gyermeknevelési cikkek áfatartamát tartósan lenullázná. Megjegyezte: mivel a kormány jövőre mintegy 30 százalékkal több áfabevétellel számol, így a pluszban beszedett összeg tíz százalékából biztosítanák az áfacsökkentés forrását. Hozzátette: a pluszban beszedett összeg egy százalékából pedig a legnagyobb gondokkal küzdő, speciális nevelési igényű gyermekeket fejlesztő hálózat kiemelt támogatását szeretnék megvalósítani.

A politikus statisztikai bűvészkedéssel vádolta a kormányt az inflációs adatok és az átlagbér kapcsán is. Rámutatott: a javaslat 5-6 százalékos inflációval számol, holott az alapvető élelmiszerek és a gyermeket nevelő családok tipikusan fogyasztott cikkeinek kosara tekintetében az árak növekedése kivétel nélkül 10 százalék fölötti, van ahol eléri a 20-30 százalékot is.

A multikkal kapcsolatban nagyobb bátorságra szólította fel a kormányt. Szégyennek nevezte, hogy a kormány számára a magyarok alacsony bérei, a rugalmasnak minősített munkakörülmények és az adóparadicsomi multicéges klíma az a három fő versenyelőny, amit kamatoztatni akar. Ez egy fél gyarmati státusznak felel meg, nem szabad Magyarországot ilyen alacsony polcra helyezni – figyelmeztetett.

Momentum: Ez egy gigantikus megszorító csomag

Fekete-Győr András (Momentum) kijelentette: képviselőik nem szavazzák meg a költségvetést. A kormányfő évek óta a megszorítások, az adóemelések ellen beszél, de most, amikor tényleg baj van – és nem csak a felelőtlen választási költekezés miatt –, letesznek elénk egy gigantikus méretű megszorító csomagot – mondta.
Úgy vélte, a javaslat kizárólag arról szól, hogy a Fidesz bármi áron hatalmon akar maradni, és a kormánypártok addig küzdöttek a megszorítások ellen, míg most maguk is durva megszorításokat akarnak bevezetni.

Közölte: fontos lenne az oktatás és az egészségügy fejlesztése, az emberekbe kellene fektetni, ezért a Momentum emelné a pedagógusok fizetését, és erre lenne is forrás. Azonban oktatásfejlesztésről, tanári béremelésről szó sincs a javaslatban, az egészségügyre fordított összeg reálértéke pedig csökkenni fog – mondta. Hozzátette: az egészségügyben is béremelésre lenne szükség.

A képviselő szerint veszteséges ágazatokon kérnek számon extraprofitot. Ez a javaslat az áremelés és elszegényedés költségvetése, és nem a spórolás a baj, hanem az, ha az oktatáson, az egészségügyön, a szociális szférán spórolnak – vélekedett. Hozzáfűzte: mindeközben az Orbán-cégek extraprofitjához nem nyúlnak, pedig náluk kellene adót emelni.

A párt másik vezérszónoka, Gelencsér Ferenc úgy folytatta: a rendszerváltás óta eltelt 32 évben Magyarországon sosem volt prioritás az egészségügy, pedig sokak halálát meg lehetett volna előzni, de a mindenkori kormányt nem érdekli az emberek egészsége. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy fogy a magyar – fogalmazott. Hozzáfűzte: inkább az egészségügyre kellene többet fordítani a látványberuházások helyett.

A képviselő ugyancsak az elszegényedés költségvetésének nevezte a javaslatot, amelyben csak tovább görgetik az egészségügy problémáját, ezért a párt azt javasolja, hogy többet fordítsanak erre a területre. Konszenzusnak kellene lennie arról, hogy a magyarok egészsége a legfontosabb, a költségvetés középpontjában az embernek kellene lennie – jelentette ki.

Bedő Dávid, a Momentum harmadik vezérszónoka szerint a javaslat azt bizonyítja, hogy a kormány korábban nem volt rákényszerítve, hogy egy olyan jól átgondolt költségvetést rakjon össze, amelyen érezni, hogy valóban a magyarok gyarapodását segíti. Ebben a javaslatban csak a különadók és a megszorítások világosak, minden más mellébeszélés, aminek egyetlen célja, hogy elkerüljék a még súlyosabb gazdasági válságot – vélte.

Úgy látja, világos célokra van szükség, hogy mire költsük azt a keveset, ami maradt. A párt átcsoportosításokat javasol a költségvetésben, mert szűkös esztendők jönnek, amikor csak arra lehet költeni, ami valóban az emberek jólétét, egészségét és jövőjét szolgálja – magyarázta.

MSZP: A 2023-as büdzsé a bizonytalanság költségvetése

Az MSZP vezérszónoka a bizonytalanság költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét. Tóth Bertalan úgy fogalmazott: bizonytalan a geopolitikai helyzet, a jogállamisági eljárás kimenetele, az uniós felzárkóztatási forrásokhoz való hozzáférés, és ezért bizonytalan a költségvetésben lefektetett összes sarokszám is.

Biztosnak nevezte azonban az a brutális inflációt, a Fidesz-kormány által elkezdett megszorítások, leépítések sorát. Ezek viszont a megélhetés biztonságát ássák alá – jelentette ki Tóth Bertalan.

Létbizonytalanság alakul ki a nyugdíjasoknál, az alulfizetett pedagógusoknál, a szociális ágazatban dolgozóknál, a családoknál, lényegében a társadalom bő kilenc tizedénél – vélekedett a szocialista politikus.

Hozzátette: az Orbán-kormány a magas államadóssághoz és államháztartási hiányhoz Európa egyik legnagyobb pénzromlási ütemét, és egyik legalacsonyabb versenyképességét társította. Az államadósság nagyobb, mint 2010-ben a válság után, az év elején adott 13. havi nyugdíjat és az adóvisszatérítést pedig már rég elvitte az infláció – mondta.

Közölte: a Fidesz fokozatosan leépítette a jogállamot és a demokráciát, hátat fordított az uniós értékeknek. Az uniós források megszerzése érdekében Tóth Bertalan szerint az Orbán-kormánynak kompromisszumokra kellene törekedni az EU-val, legalább az európai ügyészség és a korrupcióellenes harc kérdésében.

A szocialista politikus arról is beszélt: az MSZP növelné az egészségügyi ellátásra és a közoktatásra fordított összeget, valamint a két területen dolgozók bérét is, korrigálnák a nyugdíjakat, garantálnák a szociális megélhetési minimumot, megdupláznák az alanyi jogon járó családtámogatásokat, növelnék az álláskeresők támogatását, segítséget adnának az önálló felnőtt életkezdéshez, gondoskodnának arról, hogy ne fázzon senki, adómentessé tennék a minimálbért, kezdeményeznék a vállalatokon belüli bérkülönbségek minimalizálását, illetve visszaadnák az önkormányzatok szabadságát.

Vajda Zoltán, a szocialisták másik vezérszónoka azt mondta: elemzők kimutatása szerint a magyar az EU egyik legkevésbé átlátható költségvetése, és szerinte egy brutális megszorító csomag körvonala rajzolódik ki a büdzsében.

Úgy fogalmazott: a kormány az embereken, a családokon akar spórolni, ezért a létbizonytalanság költségvetésének is nevezte a büdzsét. Emlékeztetett: 2010-ben a GDP 31,1 százaléka jutott jóléti kiadásokra, jövőre azonban csak 23,6 százalék, amely még az idei 24,6 százalékhoz képest is csökkenést jelent.

Az MSZP szerint nemcsak a miniszterelnök fizetését kellene az osztrák szinthez viszonyítani, hanem az emberek támogatását is, ezért dolgoztak ki a szocialisták a költségvetési javaslathoz egy létbiztonsági csomagot – tette hozzá.

Vajda Zoltán ismertette azt is, hogy kezdeményezi a tömegközlekedés áfájának nulla százalékra csökkentését.

A Mi Hazánk a multik büdzséjének tartja a jövő évi költségvetés tervezetét, míg a Párbeszéd vezérszónokai a megszorítás költségvetésének nevezték a javaslatot a szerdai parlamenti vitában.

Mi Hazánk: ez a multik költségvetése, nem a magyar népé

A multinacionális nagyvállalatok költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a Mi Hazánk frakcióvezetője.

Toroczkai László szerint a kormány továbbra sem akar magyar nemzetgazdaságot építeni és már nemcsak a beruházások előtt nyitja meg az ország határait, hanem a külföldi olcsó munkaerő előtt is.

Sérelmezte, hogy a kabinet meg sem próbálja megadóztatni a technológiai óriáscégeket és szándékosan számol optimista inflációs adattal, így ugyanis valójában kevesebb növekmény jut az egészségügynek vagy az oktatásnak.

A magyar élelmiszeripar visszaépítését javasolta, szerinte a kaszinókra is különadót kellene kivetni és úgy ítélte meg: a közszféra az alacsony bérek miatt hamarosan nem tudja majd ellátni a feladatát.

A politikus kifogásolta azt is, hogy az Audi 2020-ban 1800 milliárd forintot vitt ki az országból, míg a Mercedes 40 millió eurónyi nyereségével tette ugyanezt. Ez utóbb vállalat nyeresége tavaly a járvány okozta válság ellenére már 67 millió euróra tudott emelkedni, de a megnövekedett nyereségét is teljes egészében kivitte az országból, ami alatt számos magyar cég ment tönkre.

Eközben 18,5 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára – sorolta a problémákat. Azt mondta: a gazdák neki panaszkodnak, hogy a felvásárlási árak bizonyos esetben még csökkentek is. Ki nyeli le a különbözetet? – tette fel a kérdést.

Kifogásolta, hogy miközben 18,5 milliárd forintot oltóanyaggyárra tervezett be a kabinet, járványkezelésre, mindössze 7,7 milliárdot.

Az oktatásról szólva kijelentette: egy kezdő pedagógus nettó 160 ezer forintot keres, felét a kezdő diplomás átlagbérnek. Azt mondta: nem látható azt sem, mekkora támogatás jut roma fiatalok felzárkóztatására, vagy arra „hogy ne antiszociálisan viselkedjenek, ne tegyék tönkre az oktatást, vagy hogyan lehetne őket szegregálni, hogy speciális oktatásban részesüljenek”.

Ablakon kidobott pénznek nevezte a cigány önkormányzatokra és politikusokra költött forrásokat is. Ehelyett szerinte speciális pedagógusokra kellene pénzt fordítani.

Elfogadhatatlannak nevezte a Speditum Hungaricum ösztöndíjprogramot is, mert az szerinte „egy bújtatott migráció”, segítségével afrikai vagy Srí Lanka-i fiatalok érkeznek Európába.

Szólt az alacsony rendőrbérekről és arról, hogy növelni kellene a rendőrök számát. A büdzséből azonban ez sem látszik szerinte, ahogy az sem, hogy a kormány határőrségben gondolkodna, pedig „állig felfegyverzett migránsok vannak már a határon” – jelengette ki.

A kaszinók különadóját is követelte, de szólt arról is, hogy a családi adókedvezmény mára sokat veszített az értékéből. Hozzátette: az egyedülálló szülőket is jobban kellene támogatni. A demográfiai helyzet javításának programját is hiányolta a büdzséből.

Párbeszéd: a megszorítás költségvetése a 2023-as büdzsé

Tordai Bence, aki elsőként szólalt fel a Párbeszéd nevében, úgy értékelt: az Orbán-kormány nagyon kétségbe lehet esve, hogy látja, ráomlik az a kártyavár, amit az elmúlt években épített. Azzal vádolta a kormányt, hogy elképesztő méretű, a GDP 7 százalékát érintő megszorítást jelentő „Orbán-csomagot” vezet be jövőre, ezzel több mint 4000 milliárd forintot von el az emberektől, a vállalkozásoktól és az önkormányzatoktól. „Bokros Lajos megnyalná a tíz ujját” – jegyezte meg.

Úgy fogalmazott: Orbán Viktor olyan brutális csomagot pakolt össze, ami minden magyarnak fájni fog, kivéve a fideszes oligarcháknak, mert a kormány arra vigyázott hogy a „Mészáros Lőrincek véletlenül se vállaljanak részt a plusz terhekből”.

Szerinte a kormány arra is figyelt, hogy az emberek nehogy túl sokat foglalkozzanak a fideszes megszorításokkal, ezért a kormányoldalról b„edobtak néhány vaskos gumicsontot” a megyék vármegyére és a kormánybiztosok főispánra átnevezéséről.

Bírálta a költségvetési tervezést és átláthatóságot, szerinte Magyarország Ruanda szintje alá süllyedt ebből a szempontból. A Fidesz gazdaságpolitikája és költségvetési politikája láthatóan megbukott, a jövő évi büdzsé irreális alapokra épül, mind a gazdasági növekedés, mind az infláció, mind a forint árfolyama tekintetében – jelentette ki.

Úgy vélte: jövőre stagflációs időszakra kell készülni, amikor az árak „robognak”, a növekedés pedig lassul.

A Párbeszéd nevében arra szólította fel a kormányt, hogy ne az emberekkel fizettesse meg az elhibázott gazdaságpolitika az árát. Közölte: a Párbeszéd igazságos, szolidáris, biztonságos zöld Magyarországot szeretne, és ennek érdekében nyújt be költségvetési módosítókat, többek között az alapjövedelem bevezetéséről és zöld fejlesztésekről.

Szabó Tímea, a Párbeszéd másik vezérszónoka az elmúlt 30 év legnagyobb megszorításának nevezte a jövő évi költségvetésben foglaltakat. Úgy fogalmazott: a több ezer milliárd forintos „Orbán-csomag” a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb szenvedését fogja elhozni a magyar emberek számára, megélhetési, lakhatási és élelmiszerválságot eredményezve.

A Párbeszéd azt javasolja, hogy „fizessenek a gazdagok”, a kormány pedig segítsen a dolgozóknak, az elesetteknek és a szegénységben élőknek – hangsúlyozta. Béremelést követelt a közszférában dolgozóknak, viszont 20 százalékos bércsökkentést a miniszterek esetében.

Hozzátette: be kell vezetni a „Tiborcz-adót”, meg kell adóztatni a leggazdagabbakat, a luxusjachtokat, a magánrepülőket és a „hatvanpusztai birtokokat”. Azt is követelte, hogy az extraprofitadót vessék ki a kaszinókra és azokra az építőipai multicégekre, akiket az elmúlt 12 évben „teletömtek milliárdokkal”.

Folytatódott a 2023-as költségvetés vitája az Országgyűlés szerdai ülésén.

LMP: ez a változatlanság költségvetése

Csárdi Antal (LMP) kiemelte: sok szempontból fontosabb a 2023-as költségvetés, mint az elmúlt 12 év bármely büdzséje, mert olyan válságot élünk, amely után már semmi nem lesz olyan, mint volt. Egy új időszak kezdetén állunk és a költségvetésnek azt kellene bizonyítania, hogy a kormány ezt felismerte és felkészült rá – vélekedett.

Úgy látja, ez azonban nincs így, a kormány tagadja a változást és a jövő helyett a múltba tekint. Márpedig azok az országok lesznek a nyertesek, amelyek minél előbb felismerik a változásokat – tette hozzá.

Kifejtette: egy nagy problémára kellene választ adnia a költségvetésnek, az igazságosság kérdésére, vagyis igazságosan kellene elosztani a terheket. A Fidesz azonban azért dolgozik, hogy a külföldi nagyvállalatok a lehető legjobban érezzék magukat az országban, itt minden adott a munkavállalók kizsákmányolásához, ráadásul a kormány a saját dolgozóival sem bánik jól, nem fizeti meg őket – vélekedett. Hozzátette: ez egy igazságtalan költségvetés, egyenletesen kellene szétteríteni a válságkezelés költségeit.

Megjegyezte: az LMP arra tesz javaslatot, hogy emeljék meg a közalkalmazottak fizetését.

Közölte: hisznek a progresszív adórendszerben, de most aki többet keres, többet is kap az államtól, pedig a hatalmas magánvagyonok birtokosainak és a legnagyobb cégeknek nagyobb vállalásokat kellene tenniük. Meg kellene szüntetni „Magyarország adóparadicsom jellegét” – fűzte hozzá.

Csárdi Antal arról is beszélt, hogy vége az olcsó energia korszakának, a jövő nyertesei azok lesznek, akik a lehető legnagyobb mértékben tudják fenntartható módon előállítani a szükséges energiát, viszont ebben Magyarország nagyon nem áll jól. Támogatni kellene a megújuló energiákat, de ezt nem látják megvalósulni a jövő évi költségvetésben – mondta. Hozzátette: lejárt az olcsó üzemanyag kora is, a jövő a tömegközlekedésé.

Kiemelte: egyszerre kellene több válságra is választ adnia a költségvetésnek, de ez a javaslat erre nem képes, ez a változatlanság költségvetése, amelynek egyetlen célja, hogy megőrizze a múltat Magyarországon, pedig most gyorsan kellene reagálni az új helyzetre. Ez a büdzsé nem megoldani akarja Magyarország problémáit, hanem megpróbálja elfedni azokat – jelentette ki Csárdi Antal.

Nemzetiségi képviselő: hatszorosára emelkedett a nemzetiségek támogatása

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségek 2014-es kevesebb mint négymilliárd forintnyi támogatása 2022-re már csaknem 24 milliárdra, hatszorosára növekedett.

Külön köszönetet mondott azért, hogy a magyarországi őshonos nemzetiségek ügyeit és előterjesztéseit a frakciók kivették a napi politikai csatározásokból, valamint a magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtott előterjesztéseket lényegében egyhangúlag fogadták el.

Pénzügyminisztérium: a költségvetés értékrendet tükröz

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára hangsúlyozta: a költségvetés értékrendet tükröz. A kormány 2010 óta társadalompolitikájában és gazdaságpolitikájában is mindig a munka és a család elsődlegességét hangsúlyozta, ebből a 2023-as költségvetés összeállításakor sem enged.

Rámutatott: ma egymillióval többen dolgoznak, mint bő tíz évvel ezelőtt és a bérek is növekednek. Emellett a családtámogatások növelése is hozzájárult ahhoz, hogy több gyermek születik, mint tíz éve.

Azt mondta: a büdzsében a családtámogatások is növekednek, és azzal is számol a kormány, hogy az orosz-ukrán háború okozta problémák mellett a magas foglalkoztatási szintet megőrzik, a nemzetgazdaságban pedig tovább növekednek a bérek.

Véleménye szerint a kihívásokra olyan intézkedéssorozattal reagál a kormány, amely megvédi az eddigi eredményeket és fenntartja a gazdasági növekedést. Olyan bevételeket vonnak be az állami kiadások finanszírozásába, amelyek nem lehetetlenítik el a vállalkozásokat.

Az államadósságról szólva Banai Péter Benő hangsúlyozta: nemcsak a nominális adósságszintet, hanem a gazdaság teljesítményét is kell nézni. Míg 2002-2010 közt egy év sem volt, hogy a gazdaság teljesítményének arányában az adósságszint ne növekedett volna, addig 2011-19 közt egy év sem volt, hogy a GDP arányos adósságráta ne csökkent volna.

A koronavírus miatt az adósságráta 2020-ban emelkedett, de már tavaly csökkent Európa számos országával ellentétben. A költségvetési törvényjavaslatban azzal számolnak, hogy ez a ráta jövőre is csökkenni fog – hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is, hogy a háború okozta inflációval nézünk szembe, éppen ezért lényeges, hogy fegyelmezett költségvetést fogadjon el az Országgyűlés 2023-ra. Az infláció méréséről szóló ellenzéki kritikákra reagálva jelezte: minden állam statisztikai hatósága ugyanolyan módszerrel méri az EU-ban az inflációt.

A versenyképességet és a bérstatisztikát érintő ellenzéki hozzászólásokra válaszul azt mondta: 2013-tól minden évben érdemben meghaladta a nettó bérek változása az inflációt.

Szólt az egészségügy és az oktatás helyzetéről is, megjegyezve, hogy mindkét területen emelkedtek a bérek az elmúlt időszakban. Azt mondta: „Abban bízunk, hogy ez a növekedés a jövőben is folytatódhat”. Közölte: az idei évhez képest jövőre több mint százmilliárd forinttal nőnek az egészségügyi kiadások, és az oktatási kiadások is növekednek.

Banai Péter Benő emlékeztetett: a nyugdíjak reálértéke 2010-től mintegy húsz százalékkal növekedett. A kormány megőrzi a nyugdíjak reálértékét, ha az infláció magasabb lesz, kiegészítő emelést folyósítanak és teljes egészében kifizetik a 13. havi nyugdíjat. „Abban bízunk, hogy nyugdíjprémium kifizetésére is lesz lehetőség” – fogalmazott.

Fidesz: A büdzsé minden forrást biztosít az elmúlt 12 év eredményeinek megőrzéséhez

Németh Szilárd (Fidesz) közölte, az orosz-ukrán háború, a brüsszeli energia- és szankciós politika miatt a legfontosabb Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az ország energiaellátásának biztosítása, a rezsicsökkentés fenntartása.

Hangsúlyozta: a jövő évi büdzsé a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése, minden forrást biztosít az elmúlt 12 év eredményeinek megőrzéséhez, a rezsicsökkentés mellett a családtámogatások, a nyugdíjak értéknek, a teljes foglalkoztatásnak, a munkahelyeknek a megőrzéséhez.

Elmondta azt is, hogy a háború árát senki sem fizettetheti meg a magyarokkal. Szerinte nem volt ez mindig így, mivel a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt a magyar családok fizették meg a válság árát. Hozzátette: a magyar baloldal ma is ezt tenné, hiszen a háborús uszítók oldalán állva támadja a rezsicsökkentést.

Jelezte, kiállnak az alanyi jogon járó háztartási rezsicsökkentés mellett, a létrejövő rezsivédelmi alap célja, a drasztikus világpiaci energiaáremelkedés mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, ezáltal a családok megfizethető és biztonságos energiaellátása.

Ismertetése szerint erre a célra 670 milliárd forintot fordítanak az extraprofit-különadóból, mások mellett az uniós országok többségének példájából kiindulva a légitársaságokra is adót vetnek ki, amelynek egyetlen fillérét sem engedik az utasokra terhelni, még ha van olyan „agresszív, ostobán, sőt talán mondhatjuk bunkón viselkedő” külföldi tulajdonos, aki a magyar törvényeken felülállónak gondolja magát.

DK: A kormány elengedte a magyar családok kezét

Barkóczi Balázs (DK) a brutális megszorítások költségvetésének nevezte a jövő évit, amely szerinte minden eddiginél több pénzt von el a magyar családoktól és minden eddiginél több pénzt hagy a fideszes oligarchák zsebében. Szerinte a kormány elengedte a magyar családok kezét a 400 forintos euróval, elszabaduló inflációval, áthárított különadókkal.

Azt mondta, a családok többségének ma már egy közös nyaralás is luxusnak számít, a Balatonon eltöltött hét annyiba kerül, mintha Horvátországba vagy Görögországba utaztak volna.

Közölte, a kormánypártiak hiába mutogatnak a háborúra, mivel a lengyel, a cseh, a bolgár és a román valuta értéke alig mozdult el az euróhoz képest, a forint viszont 7,5 százalékot romlott.

Nem háborús, hanem inflációs veszélyhelyzet van, amelyet a kormány és a jegybank okoz – hangoztatta, úgy folytatva, hogy a gyenge forinttal a multik és a nemzeti bank is jól jártak, valamint az uniós pályázatokat nyerő fideszes vállalkozók is.

Az ellenzéki politikus szerint ha a kormánynak fontosak lennének a magyar családok, megállítaná az élelmiszerdrágulást, nulla százalékra csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját és egyszeri minimum 100 ezer forintos támogatást adna a gyermeket nevelőknek.

Közölte, ezeken a problémákon a jövő évi büdzsé nem segít, de a kormány többet fordít saját apparátusára, propagandamédiájára, lesznek főispánok, vármegyék és adóemelés is, csak segítség nem lesz a magyar családoknak.

KDNP: Meg kell erősíteni a családokat

Harrach Péter (KDNP) kijelentette: a költségvetés rendezett, biztonságos társadalomban, a magyar emberek létfeltételeinek biztosításában gondolkodik egy olyan világban, ahol a nyugati civilizáció látványos válságtünetei mutatkoznak. Közölte, közösségre épülő társadalomban gondolkodnak, amelynek a legkisebb egysége a család, amit meg akarnak erősíteni.

Elmondta, 2023-ban 3225 milliárd forint jut a családok támogatására, ez 450 milliárd forinttal több, mint a 2022-es költségvetésben volt és a növekmény messze meghaladja az infláció mértékét. Hozzátette: 2010-hez viszonyítva 2290 milliárd forinttal több most a családok támogatása. Kiemelte a családtámogatások közül az adókedvezményt, a 25 év alattiak szja-mentességét és az otthonteremtési támogatást.

Szólt a környezet- és természetvédelemről, úgy értékelve, hogy Magyarország képes az uniós klímacélokat megvalósítani. Elmondta, ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges legyen a magyar gazdaság 50 ezer milliárd forintra lesz szükség, ez támogatás nélkül nem megy. Szerinte a kibocsátáscsökkentés csak az atomenergia igénybe vételével valósítható meg.

Jobbik: Reálértéken csökken az egészségügy támogatása jövőre

Lukács László György (Jobbik) szerint a 2013-as nem az egészségügy költségvetése. Kifejtette: 4 százalékkal nőnek az egészségügyi kiadások, miközben az inflációt 5 százalékra tervezik, ezért ez lényegében reálérték-csökkenést jelent.

Rámutatott arra, hogy az egészségügynek nagy a műszer- és az eszközigénye, ami zömmel külföldről érkezik és nagyban függ az euró-forintárfolyamtól. A 4 százalékos emelést az infláció felzabálja és akkor még a forintárfolyamról nem is volt szó – mondta.

Jól finanszírozott, robosztus állami egészségügyi ellátórendszer kialakítását sürgette, továbbá az egészségügyi szakdolgozók bérének rendezését és munkakörülményeik javítását kérte. Szóvá tette azt is, hogy a kórházi adósságokat – amelyek szerinte idén akár elérhetik a 100 milliárd forintot is – soha nem tervezik bele a költségvetésbe.

Ismertette a módosító indítványaikat is, amelyek többek között a mentőszolgálatnak adnának több forrást, emelnék a kirendelt védők díját, bevezetnék a férfiak 40 programot, plusz támogatást adnának az önkéntes tűzoltó egyesületeknek, valamint lehetővé tennék a Nagykunságban emlékhely létrehozását hortobágyi kényszermunkatáborokba elhurcoltaknak.

Fidesz: Kiszámítható, stabil környezet a vállalkozásoknak

Szatmáry Kristóf (Fidesz) arról beszélt, hogy bár a hazai kis és középvállalkozások szempontjából a jövő évi költségvetés nem tűnik könnyű esztendőnek, ugyanakkor a magyar vállalkozók „a jég hátán” is megélnek és túl tudják élni a nehezebb időszakokat is.

Kitért a kiszámítható politikai és szabályozási környezetre és azt mondta: stabil, kiszámítható környezet várja a jövőben is a vállalkozásokat. A hazai vállalkozások 99,9 százalékát az extraprofit nem érinti – jelezte.

Hozzátette: a kata rendszerében változások várhatók ugyan, de az egyszerűsített adózási forma fennmarad majd. Ígéret van továbbá a hazai kis- és mikrovállalkozások rezsicsökkentésben való bennmaradására is – közölte. Rámutatott: ha valahol lesz Európán gáz és üzemanyag, az itt lesz Magyarországon. Azt szeretnék, hogy a magyar vállalkozások dolgozzanak és ehhez kell energia és üzemanyag.

Szólt arról is, fogyasztói oldalról az látszik, hogy nem a lakosságtól vesznek el forrásokat, a pénz ott marad az embereknél.

Momentum: Forrásokra van szükség a hegyvidéki fejlesztésekre

Hajnal Miklós (Momentum) helyi képviselőként a megoldandó hegyvidéki ügyekről beszélt. Kitért arra, hogy több pénzre van szükség az egészségügyben: a Kútvölgyi tömb homlokzatának felújítása öt évet csúszott, a János kórház felújítása pedig még mindig várat magára. Forrásokat kell biztosítani a teljes körű rekonstrukcióra – jelentette ki.

A politikus zöld fordulatot sürgetett a hegyvidéki közösségi közlekedésben, az 59-es villamos vonalának felújítását, korszerű klimatizált villamosok beszerzését szorgalmazta. A Böszörményi úton kialakítaná a Hegyvidék főutcáját, s kérte a Városmajor és a Vérmező felújításának támogatását is.

Önkormányzati ingatlanok és bérlakások felújításába fektessenek forrásokat – hangoztatta, kiemelve: ez az út a rezsidíjak csökkentéséhez.
Így tud fejlődni Buda, és így tud megújulni a Hegyvidék – fogalmazott a Momentum képviselője.

KDNP: Kezelni kell a klímaváltozás okozta negatív hatásokat

Mihálffy Béla (KDNP) kiemelte: alapvető nemzeti érdek, hogy megfelelően bánjanak a termőfölddel, és gondoskodjanak a vízbázis jövőjéről.
Szükségesnek tartotta a klímaváltozás okozta negatív hatások kezelését a mezőgazdaságban, az öntözés fejlesztésén keresztül, valamint az öntözéses gazdálkodás bevezetését az ország déli régiójában.

A rendkívüli időjárási jelenségek mellett ugyanis a legnagyobb csapást a szárazság okozza a mezőgazdaság számára. A déli régióban található Közép-Európa legnagyobb egybefüggő elsivatagosodó területe, az itt terülő gazdaságok szomjazzák a vizet. Ugyanakkor az itt fellelhető víz nem elegendő a mezőgazdasági munkákra, sőt a mindennapi tevékenység ellátására sem – magyarázta.

MSZP: A közoktatásban azt finanszírozzák, ami nem hozza a színvonal emelkedését

Hiller István (MSZP) arról beszélt, iszonyú évek vannak mögöttünk, ami mindenkit lelkileg rendkívüli módon megviselt. Azt kérte, a sablonszöveget hagyják most, és próbáljanak meg normális emberek módjára viselkedni egymással. Ezért, mint fogalmazott, nem vád- és védőbeszédet akar mondani, közös gondolkodásra szeretné hívni a képviselőket.

Szakterületéről az oktatásról kiemelte: a magyar oktatás kizárólagos problémája nem csak a bérkérdés. Nem látni még azt a pusztítást, amit a kisiskolások lelkében ez a járvány végzett – mondta.

Ugyanakkor a pedagógus életpálya és az a szakmai követelményrendszer, amit a kormány bevezetett, szakmai értelemben megbukott, nem működik. Ennek az eredménytelenségnek csak „sikolykiáltása” a bérek ügye. A diákok tanulási képességei az elmúlt évtizedben jó szándékkal is stagnálnak, és annak kell örülni, ha nem csökkennek.

A jövő évi költségvetésben a közoktatás területén nem a főösszeggel van a baj, az a probléma, hogy olyasmit finanszíroznak, ami nem hoz színvonal emelkedést. Rossz a koncepció, ez az állóvíz finanszírozása, az álló víz költségvetése – összegzett. Azt javasolta, hogy a 6-8 éves gyerekek alapkompetenciájának megerősítésére és a velük foglalkozó tanároknak csoportosítsanak át forrásokat.

Azt is javasolta, állapodjanak meg arról, a bérrendszer finanszírozásának alapja nem lehet más, mint a központi költségvetés. A pedagógus bérekre miért nem találtak forrást, miért ez az, amit brüsszeli forrásból kívánnak elindítani – tette fel a kérdést.

Kitért arra is: ma az egyetemi tanárok bérezése központi forrásból nem a teljesítményen múlik, hanem azon, hogy állami, vagy alapítványi, kiszervezett intézmény oktatója e. Ilyen a világon nincs – mondta. Ugyanakkor helyes a kultúra és az innovációs összekötése, ez módot és lehetőséget ad jó dolgokra – utalt a Kulturális és Innovációs Minisztérium létrehozására.

Fidesz: A működőképes mezőgazdaságot segíti a költségvetés

Font Sándor (Fidesz) a radikális zöldek azon állítását cáfolta, hogy a globális klímaváltozás egyik legfőbb okozója a mezőgazdaság a szállítási költségeket is számítva. Utasítsuk vissza, hogy a mezőgazdaság a Föld legnagyobb klímaszennyezője lenne, azért továbbra is az olajbányászat és a textilipar felelős – hangoztatta.

Szerinte Magyarországnak a hagyományos konzervatív utat kell járnia, ki kell aknáznia mezőgazdasági adottságait. Ne legyünk pazarlók, a termőföldtől az asztalig utat le kell rövidíteni és kulcskérdés a GMO-mentesség is a magyar mezőgazdaságban – mondta. Úgy értékelte, hogy ugyan feszes a 2023-as költségvetés, de egy működképes, biztos mezőgazdaságot fog segíteni.

Párbeszéd: A kormány célja az átevickélés

Mellár Tamás (Párbeszéd) több visszatérő problémát is felsorolt a jövő évi büdzsével kapcsolatban, így azt, hogy túl korán nyújtotta be a kormány, hogy nem átlátható, hogy a gazdasági célú, az adminisztratív kiadások magasak, míg a jóléti kiadások alacsonyak.

Szerinte minden évben alulbecsülik az inflációt, míg az euró-forintárfolyammal kapcsolatban nagyon optimista a kormány. Az 5,2 százalékos tervezett infláció és a 377 forintos euróárfolyam nagyon messze áll a mostani valóságtól. Hozzátette: a kormány mindig tudatosan tervezi így ezeket a számokat, mert így tud a költségvetés egyensúlyán javítani.

Elmondta, a kormány gazdaságpolitikai célja a következő évre a védekezés, a válság megúszása, az átevickélés. Közölte, a miniszterelnök jól látja, hogy a világgazdaságban jelentős változások zajlanak, de félreértés, hogy azt gondolja, ezek csak átmeneti változások és Magyarország ki tudja védeni a hatásokat, nem kell alkalmazkodnia, megőrizheti a ner gazdasági rendszerét.

A képviselő szerint a változások tartósak lesznek és probléma, hogy a kormány a szűkös forrásokat nem a szerkezetváltozásra használja, hanem status quo fenntartására.

Mellár Tamás azt mondta, ennek következménye jelentős eladósodás lesz, ezért a jövő évi büdzsé a nagy lemaradás költségvetése is.
Államtitkár: igazságos teherviselést tartalmaz a törvényjavaslat Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára vitatta, hogy megszorításokat tartalmaz a költségvetés.

Értelmezése szerint megszorításnak azok a lépések számítanak, amikor a kormány a belső kereslet visszafogására ösztönzi a szereplőket, például a bérek, a nyugdíjak elvonásával, ami jövedelemcsökkenéssel és a gazdasági teljesítmény visszaesésével jár. Szerinte 2008-2009-ben ezek a lépések súlyosbították is a válságot.

Az államtitkár azt mondta, ilyen eszközökkel a mostani kormány nem élt. Olyan igazságos teherviselést tartalmaz a törvényjavaslat, amely olyan szektorokat von be a korábbiakhoz képest nagyobb mértékben a kiadások finanszírozásába, amelyeknél többletbevétel keletkezett – magyarázta. Hozzátette: ez nem fog kereset-visszaesést eredményezni.

Elmondta azt is, abból is többletbevétel származik, hogy 2010-hez képest most egymillióval magasabb a foglalkoztatottak száma, valamint a jövedelmek messze infláció felett növekedtek. Ha pedig a lakosság jövedelme nő, akkor többet fogyaszt és ruház be, és ebből a költségvetésnek többletbevétele lesz – fejtette ki.

Kitért arra is, hogy a magyar tapasztalat azt mutatja, hogy a költségvetés tarthatóságát nem az határozza meg, hogy az Országgyűlés mikor döntött róla. Banai Péter Benő közölte a jóléti kiadásoknál „messze az infláció feletti a kiadásnövelés”, akár egészségügyben, akár az oktatásban.

KDNP: Biztosított a külhoni magyarság programjainak támogatása

Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt, hogy a költségvetési törvény mindig megmutatja, mennyire gondolják komolyan a kormánypártok, amit képviselnek.

Rámutatott: a jövő évi büdzsé nagyon nehéz időben, a pandémia után, az orosz-ukrán háború gazdasági kihívásai között kíván pénzügyi-gazdasági keretet adni az értékek és eredmények megvédéséhez.

A költségvetés tervezetét a rezsivédelem és honvédelem költségvetésének nevezte, hangsúlyozva: az megvédi a családtámogatásokat, a nyugdíjakat és a munkahelyeket, pénzügyi stabilitást biztosít az ország számára.

Kitért arra is, hogy nem működhet egy ország élő közösségek nélkül, ezért létkérdés ezen közösségek segítése, kiszámítható költségvetési támogatása. Példaként említette a határon túli magyar közösségeket, az egyházakat, a Magyarországon élő nemzetiségeket.

A javaslat megteremti a biztos gazdálkodás lehetőségét és tanúsítja, hogy Magyarország semmilyen körülmények között nem engedi el a külhoni közösségek kezét. Tartalmazza a rendkívül nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyar közösségek intézményeinek, szervezeteinek működéséhez szükséges forrásokat. Biztosítja továbbá az eddigi nemzetpolitikai programok működéséhez a támogatásokat.

Kitért a magyar templomfelújítási programra, amelynek a jövő évi költségvetésben is meglesz a támogatási kerete, s az egyházi személyek jövedelempótlékára szánt összeg is tovább nő.

A nemzetiségek támogatása szintén biztosított lesz a büdzsében: a nemzetiségi pedagógusok pótléka folyamatosan nőtt az elmúlt években, a jogosultak körét kiterjesztették, és ez folytatódik jövőre is – jelezte.

DK: Ez a megszorítások költségvetése

Kálmán Olga (DK) azt mondta, a Fidesz 12 éve arra hivatkozik, hogy ettől vagy attól megmentik a magyar embereket. De nem történik más, csak a saját hibáikat próbálják leplezni az állandó mentőakciókkal vagy az ellopott milliárdokról próbálják elterelni a figyelmet.

Attól mentették meg Magyarországot, hogy egy nyugodt, gyarapodó, igazságos és európai ország legyen – fogalmazott. Lehet játszani a szavakkal, de a megszorítás attól megszorítás marad – mondta. Ez a megszorítások költségvetése, a megszorító Orbán-csomag, amely még többet vesz ki a családok zsebéből és még többet hagy az oligarcháknál – összegzett.

Szavai szerint a legelesettebbeket „megvédik” a felemelkedés esélyétől, a gyermekeket a valós és korszerű tudás esélyétől, a betegeket a gyógyulástól, a magyar családokat a megélhetéstől, a nyugdíjasokat attól, hogy döntsenek élelmiszert vegyenek vagy kiváltsák a gyógyszereiket – sorolta.

Kitért arra is, hogy „hiába hamisít” 10 százalékos inflációt a KSH, bizonyos élelmiszerek 20, 30, 40 százalékkal drágultak és konkrét példákat hozott az áremelkedésekre. Szerinte a kormány felel a történelem leggyengébb forintjáért, aminek nyertesei a multik, a Magyar Nemzeti Bank, az uniós pályázatokat nyerő fideszesek.

Ha kicsit is fontosak az idősek, egyszeri 100 ezer forintos támogatást adnának a nyugdíjasoknak, 0 százalékra csökkentenék az alapvető élelemiszerek áfáját év végéig és utána sem emelnék 5 százalék fölé – jegyezte meg.

Fidesz: Továbbra is cél a magyar sport versenyképességének megtartása

Simon Róbert Balázs (Fidesz) azt mondta: 2023-ban is kiemelt célja a kormánynak a hazai sport versenyképességének megtartása és javítása. Ennek érdekében az olimpiai eseményeken történő részvétel támogatására 900 millió forinttal, a nem olimpiai sportágakra 224 millió forinttal több jut 2023-ban.

A kormány prioritásként kezeli, hogy Magyarország minél több kiemelt jelentőségű nemzetközi sporteseménynek legyen házigazdája, e sportesemények minőségi lebonyolításával erősítve az ország sportdiplomáciai szerepét és biztosítva a magyar versenyzőknek a nemzetközi tapasztalatszerzést hazai környezetben.

A 2023-as kiemelt sportesemények között említette az atlétikai világbajnokságot, a karate világbajnokságot, a Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíjat és a Tour de Hongrie kerékpárversenyt.

Azt is mondta: a 16 kiemelt sportág fejlesztésére több mint 8,5 milliárd forintot, a 23 felzárkóztatási sportág sportágfejlesztési feladatainak támogatására 582 millió forintot tervez fordítani a kormány.

Kitért arra is: 2023-ban is folytatódik a Magyar Úszó Szövetség által kidolgozott, Minden gyermek tanuljon meg úszni program. Ez a program tavaly indult el 20 városban mintegy 12 ezer óvodai nagycsoportos és kisiskolás korú gyermek bevonásával.

Simon Róbert Balázs az innováció területéről szólva kiemelte: a kormány legfontosabb célkitűzése az innováció területén, hogy Magyarország 2030-ra az EU top 10 innovátora közé kerüljön. Arányaiban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatásfejlesztésben dolgozók száma 2010 és 2020 között: 97,3 százalékkal, szemben az Európai Unió átlagával, ami 40,5 százalék.

Kitért a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) létrehozására, amely Magyarország tudományos és gazdasági versenyképességét, az európai kutatási térbe való eredményes bekapcsolódását és a gazdasági növekedését szolgálja.

Az NKFI alap elsődleges forrását a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék képezi, amelynek összege a Pénzügyminisztérium prognózisa alapján a 2023-as évben 121 milliárd forint lesz, ami a 2022-es költségvetéshez képest 29,6 milliárd forintos növekedést jelent – mondta.

KDNP: A rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése a jövő évi

Földi László (KDNP) arról beszélt: a költségvetés vitájában a képviselők feladata rámutatni, hogy a mostani nehéz időszakban hogyan tudnak segíteni az embereknek, akik azt várják, hogy jobban, de legalábbis ne rosszabbul éljenek, akik békét és biztonságot akarnak és akik nem szeretnék megfizetni a háború vagy a „halvaszületett” nyugati szankciók árát. Ezért a jövő évi költségvetés a rezsivédelemé és a honvédelmemé lesz.

Az alapok erősek, most kifizetődik, hogy évek óta fenntartható és óvatos költségvetési politikát folytatott a kormány” – vélekedett. A cél, hogy a növekedés jövőre is folytatódjon és a háború ellenére 2023-ban is 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány.

Ezt megalapozza az is, hogy idén májusban az adócsökkentések mellett is 23 százalékkal nőttek a költségvetés főbb adóbevételei.
Azt is mondta: a nehéz helyzetben az állam elsősorban saját magán spórol, másodsorban megadóztatja a „koronavírus-járványon és a háborún nyerészkedő nyolc ágazat dúsgazdag képviselőit”.

Magyarországon 2023-ban 730 milliárd forinttal több jut a nyugdíjakra, 200 milliárd forinttal több az oktatásra, 100 milliárd forinttal több az egészségügyre és 450 milliárd forinttal több a családok támogatására – mondta, megjegyezve, hogy a családtámogatás mértéke „európai rekord”.

Kiemelte továbbá a Magyar falu programot és a falusi csokot, amely meglátása szerint nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megállt a falvak elnéptelenedési folyamata.

Képviselői felszólalások:

Bartos Mónika (Fidesz) azt mondta, hogy az utóbbi években egymást követték a válságos időszakok, a mindennapi élet részeivé váltak az olyan kifejezések, mint például az elhúzódó háború, a menekülthullám, az álhírek és a kíméletlen politikai szankciók.

Külön hangsúlyt kell fektetni az ország energiabiztonságának fenntartására, az áremelkedések letörésére és a magyar emberek megélhetési körülményeinek javítására – jelentette ki.

A jövő évi költségvetést egy elhúzódó háború hatásaival számolva kell elfogadni, a büdzsé a honvédelem és a rezsivédelem költségvetése – fogalmazott a politikus. Cél, hogy a Magyar Honvédség középtávon a régió meghatározó erejévé váljon – szögezte le.

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy rendkívül nehéz helyzetben kellett megalkotni a költségvetési javaslatot, mert az ország szinte még ki sem lábalt a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból, amikor a szomszédunkban háború tört ki. Hozzátette, hogy a költségvetési indítvány megalapozott.

A büdzsé szakít azzal a baloldali politikával, ami megszorításokkal kezeli a válságot és folytatja azt a polgári hagyományt, hogy semmilyen válság árát nem szabad a magyar emberekkel megfizettetni – jelentette ki. A 2023. évi költségvetésnek része marad a 13. havi nyugdíj – szögezte le a politikus.

A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy megvédje a magyar embereket és a rezsicsökkentést – összegezte mondanivalóját. Varga Gábor (Fidesz) a kormány legfontosabb céljának nevezte, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból és ne a magyar emberek fizessék meg annak árát.

A jövő évi költségvetés stabil alapokon áll – nyomatékosított a képviselő, aki hangsúlyozta, a javaslat biztosítja, hogy a következő években az államháztartás visszaálljon a koronavírus-járvány előtti pályára.

Sztojka Attila (Fidesz) azt emelte ki: a 2023-as költségvetés egyszerre szolgálja a magyar családok, munkahelyek, nyugdíjak védelmét és az elmúlt 12 év eredményeinek megőrzését, valamint biztosítja az ország és a rezsicsökkentés védelmét. Mindezzel a 2010 előtti időszak kormányzásának tevékenységét állította szembe, az akkori ráfordítás-csökkentéseket és áremeléseket sorolva.

A mi szociálpolitikánk arról szól, hogy aki tud és akar, az munkából tudjon megélni – jelentette ki, hozzátéve, „a munkának van jövője Magyarországon”. Megemlítette, hogy 2010 óta a romák foglalkoztatottsága másfélszeresére emelkedett, majd a szociális ráfordítások emelkedéséről beszélt. Közlése szerint a jövő évi költségvetés biztosítja az esélyteremtés és a felzárkózás forrásait.

A büdzsé tervezetének külügyi és külgazdasági vonatkozásait elemezte felszólalásában Bartos Mónika (Fidesz), megemlítve, jövőre új külképviselet nyitását tervezi a tárca a szubszaharai térségben, és bővítik a konzulátusok körét is.

A külgazdaság exportfejlesztési és beruházásösztönzési tevékenység eredményeiről szólva megjegyezte, hogy évről évre rekordot dönt az Ázsiából érkező beruházások mennyisége.

Arra is kitért: folytatódnak minden határon túli területen az ott élő magyarok számára korábban elindított támogatási programok, majd a Stipendium Hungaricum kiválósági ösztöndíjprogram és a 2023-as költségvetésben a tárcához került Hungary Helps eredményeiről beszélt. Összességében úgy nyilatkozott: a jövő évi büdzsé biztosítja a tárcának a sikeres feladatellátás eszközeit.

Frakciótársa, F. Kovács Sándor a jövő évi költségvetés különleges voltáról beszélt, mondván, a világban, kifejezetten Európában sok bizonytalanság van, s noha az eredmények azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság jó úton jár, a koronavírus-járvány után pedig az újkori magyar történelem legnagyobb növekedését hozta 2022 első negyedéve, térségünkre háború és energiaválság köszöntött.

A legfontosabb feladat a rezsicsökkentés és a honvédelmi képességeink megerősítése – jelentette ki a képviselő, az elmúlt évtizedekben teremtett értékek védelmének fontosságát hangsúlyozva.

Ennek egyik elemeként említette, hogy növekedési pályán kell tartani a gazdaságot, védeni az ide érkező beruházásokat, csökkenteni a kiadásokat, növelni a bevételeket. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a nyugdíjakra az ideinél 730, az oktatásra mintegy 200, az egészségügyre több mint 100, családtámogatásokra 450 milliárd forinttal fordítanak többet jövőre.

Államtitkár: Sikeres volt a kanyarban előzés

Banai Péter Benő a gazdaság helyzetéről a kormánypárti és ellenzéki képviselők között kibontakozott vitára reagálva kijelentette, „a kanyarban előzés a számok alapján sikeres volt”, magas szinten maradt a foglalkoztatottság, nőttek a reálbérek, a szilárd pénzügyi alapok meglétét pedig elismerték a hitelminősítők, amelyek a koronavírus-járvány alatt is éltek a felminősítés eszközeivel.

Én nem úgy emlékszem, hogy 2010-ben tele kasszával kezdte volna meg a kormányzást a Fidesz-KDNP-kormány – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve, akkor 2004 óta, az új uniós tagállamok közül egyetlenként állt folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt az ország, és 13 százalékos kamattal sem lehetett értékesíteni az állampapírokat.

Képviselői felszólalások

Pajtók Gábor (Fidesz) felszólalásában az igazságszolgáltatási szervek költségvetéséről szólva kiemelte: a 2023-as költségvetés biztosítja a bíróságok és ügyészségek számára a magas a színvonalú munka végzéséhez szükséges forrásokat.

Meglátása szerint az igazságszolgáltatás függetlenségének egyik záloga, hogy a bírák anyagilag, egzisztenciálisan ne legyenek kiszolgáltatottak.

A bíróságok az ítélkezésben függetlenek, költségvetési kérdésekben azonban az egységes központi költségvetés részei, de a költségvetés külön fejezetben biztosítja a működésükhöz szükséges forrásokat.

Az ügyészség függetlenségének szintén az a biztosítéka, hogy önálló fejezet foglalkozik velük a költségvetésben – tette hozzá. Kitért arra is: a közszolgálatban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése a kormány kiemelten fontos célja, ezért minden megindult életpályaprogram, meghozott bérintézkedés végrehajtásának fedezete szerepel a költségvetésben.

Frakciótársa, Riz Gábor azt hangsúlyozta, hogy a költségvetés két kiemelt területével, a rezsivédelemmel és a honvédelemmel biztonságot és kiszámíthatóságot biztosít a kormány az ország lakosságának. Ugyancsak kiemelte a Magyar falu programot, amellyel a kormány biztosította a vidéket, hogy számára a falvak ugyanolyan fontosak, mint a városok.

Az ország gazdasági zónákra osztásával és arányos fejlesztésével pedig azt célozza a kormány, hogy a centrumok további erősítése mellett újabb területeket kapcsoljon be a gazdasági fejlődésbe.

Tapolczai Gergely (Fidesz) hangsúlyozta, hogy 2023-ban továbbra is a kiemelt feladatok közé tartozik a gyermekvédelem. A képviselő célnak nevezete a megváltozott munkaképességű munkavállalók minél nagyobb arányú foglalkoztatásának ösztönzését.

Kara Ákos (Fidesz) kijelentette: az az egyik legfontosabb feladat, hogy garantálják az ország energiabiztonságát és megvédjék a rezsicsökkentést. A képviselő azt mondta, hogy a gazdaság növekedési pályáját a járvány ellenére is sikerült megőrizni. A családtámogatásokat és a nyugdíjakat meg kell védeni – szögezte le.

Mészáros Lajos (Fidesz) arról beszélt, hogy jövőre a költségvetésben mintegy 2670 milliárd forintot fordítanak egészségügyre. Átfogó ágazati cél, hogy minél hosszabb és minél egészségesebb életet biztosítsanak a teljes magyar lakosságnak, függetlenül attól, hogy ki, hol él – emelte ki.
Varju László (DK) arról beszélt, hogy a kormány külföldi technológiákra és alacsony bérekre építi a gazdaságpolitikáját.

Novák Előd (Mi Hazánk) üdvözölte, hogy a honvédelmi kiadások elérik a GDP két százalékát, de bírálatként azt mondta: évtizedeknek kell eltelnie, hogy a honvédség ilyen költségvetési arány mellett megfelelő állapotba kerüljön. A képviselő támogatta a lakossági rezsicsökkentés fenntartását és a családtámogatási rendszert is.

A felszólaló kérte a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfamentessé tételét. Beszédében túlzottan optimistának nevezte az inflációra és az euróárfolyamra vonatkozó becsléseket.

Államtitkár: emelkedik a családtámogatás Banai Péter Benő a vitában elhangzottakra reagálva azt jelezte: nem minden családtámogatási elem bővül ugyan jövőre, de a rendszer egésze igen.

Elmondta: míg Varju László adatokkal nem támasztotta alá kifogásait, a számok cáfolják azon kijelentését, hogy alacsonyan tartott bérekkel teremtene versenyképességet a kormány.

Jelezte: abban viszont egyetértett a DK-s politikussal, hogy tudásalapú társadalmat kell építeni, növelni a termelésben a hozzáadott értéket. Jelezte: ennek szellemében tervezték a 2023-as költségvetést.

Novák Elődnek címezve szavait az államtitkár azt közölte: egyetért a képviselő által sürgetett patrióta gazdaságpolitika szükségességével, ugyanakkor épp a koronavírus-járvány mutatta meg, hogy van tennivaló a nagy hagyományokkal bíró hazai egészségipar területén, például a nemzeti ipart erősítő vakcinagyár létrehozásával.

További felszólalók hiányában az ülést vezető Dúró Dóra elnapolta a vitát, jelezve, hogy a parlament csütörtökön reggel nyolc órakor folytatja munkáját.

Napirend után

Az egyetlenként felszólaló Varju László (DK) azt mondta, hogy Újpesten egy olyan 21. századi kerületet hoznak létre, ahol mindenki jól érezheti magát.

Ajánljuk még