A módosítási javaslatot kedden nyújtotta be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.

Ha az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadja Magyarország Alaptörvényének 11. módosítását, akkor a jövőben ötévente egyszerre dönthetnének a szavazók az európai parlamenti és az önkormányzati képviselők személyéről.

A tervezet nem érinti a 2019-ben megválasztott településvezetők és önkormányzati képviselők mandátumát, tehát ők 2024. október 1-ig maradnak hivatalban.

Több országban is bevett gyakorlat, hogy az EP-választásokkal egy időben tartanak más voksolásokat.

Az Origo ír arról, hogy Németországban több tartományában is egyszerre rendezik a tartományi és az EP-választásokat.

Luxemburgban pedig 30 évig rendezték egy napon meg a parlamenti és EP-képviselők választását. De ezek mellett Olaszországban, Lettországban, Máltán és Írországban is volt rá példa, hogy egy napon tartottak több szavazással az EP-választásokat.

A változtatás pénzügyi szempontból is előnyös lenne, ugyanis kettő helyett egy kampány lebonyolítása és ezzel együtt kevesebb adminisztratív költség terhelné a költségvetést – erről a Századvég elemzője beszélt a Kossuth Rádióban. Palócz André szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy várhatóan a részvétel is emelkedne az EP-választáson.

„Az átlagosnál vagy a többi választásnál valamivel alacsonyabb az EP-választáson a részvétel, és ezt is esetleg adott esetben lehetne ezzel javítani. Ez önmagában annak, aki a demokráciában hisz, akár egy pozitívum is lehet. Hiszen ha többen vesznek részt egy választáson, az még inkább fokozza a legitimációt” – fogalmazott a Századvég elemzője.

A történelmi alkotmányunk és hagyományok megőrzéséért Kocsis Máté az alaptörvény 11. módosításában azt is javasolja, hogy Magyarország 19 megyéjét 2023. január 1-től ismét vármegyének nevezzék. A javaslat indoklása szerint ezzel biztosítani lehet, hogy az ezeréves magyar államiság hagyományai továbbéljenek, illetve erősíti a nemzeti összetartozást is.

A Fidesz frakcióvezetője előterjesztésében kiemelte,

az államalapítástól egészen 1949-ig a magyar közigazgatás alapvető területi egysége a vármegye volt, és a kifejezés használatát a diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg.

Ehhez kapcsolódva a költségvetési törvénytervezet egyik pontja alapján a kormánymegbízottakat a jövőben főispánnak fogják hívni. Az előterjesztés indoklása a történelmi hagyományok tiszteletére és újjáélesztésére hivatkozik, és több európai országból is említ példát a régi elnevezések használata.