logo

Műsorújság

Rendkívüli

Legalább 130-an meghaltak a földrengésben

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

84 éve nem történt hasonló a Balatonon

| Szerző: hirado.hu
Több mint nyolcvan év elteltével, 1938 óta most történt meg először, hogy magyar lajstromjelű hidroplán landolt a Balaton vízfelületén, a Keszthelyi-öbölben.

Az Aeroexpress Cessna 206 típusú gépével Széchey Márton Airbus-oktatókapitány az aktuális széliránynak megfelelően szállt le a hatóságok által kijelölt mintegy másfél négyzetkilométernyi köralakú vízfelületre. A repülést a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesület kisgéphajókkal biztosította.

A teszt ugyanazt a célt szolgálta, mint a februári dunai próbák, nevezetesen, hogy a vízirepülés ismét meghonosodjon a magyarországi vizeken. A törvényi szabályozáshoz ugyanis sokat segítenek a tesztrepülések – írta Vitézy Dávid közösségi média oldalán.

A hazai vízirepülés első harminc éve meglehetősen mozgalmas volt, a második világháborút követően azonban a múlt homályába veszett. Először 1916-ban jelentek meg vízirepülőgépek a Balatonon, amikor az olasz frontra induló repülő csónakok Keszthelynél végeztek közbenső leszállást, mielőtt nekivágtak a Triesztig tartó, légvonalban négyszáz kilométer hosszú útnak. A világháború után a keszthelyi vízirepülő bázis 1920-ig létezett, de repülőgépek nélkül. Aztán 1923 nyarán a nagyközönség számára is elérhetővé váltak a hidroplánok: a menetrendszerű külföldi járatok mellett megindultak a Budapest-Balaton közötti taxi-repülések is, az első Budapestről Siófokra június 29-én. A Dunáról felszálló hidroplánok a biztonságot jelentő ezer méteres magasságba emelkedtek, hogy esetleges motorleállás vagy más okból történő kényszerleszállás esetén legyen elég idejük elérni a Velencei tavat, vagy a Balaton keleti végét. Olyannyira népszerű lett a vízirepülés, hogy a hatóságok 1924-ben meghatározták a légi közlekedés rendészeti szabályait.

Az Aeroexpresst start-up cégként 2021-ben Somogyi-Tóth Dániel karmester-orgonaművész, az Aeropark Repülőmúzeumot működtető Légiközlekedési Kulturális Központ (LKK) alapítója és unokatestvére, Széchey Márton hozták létre régi barátjukkal, Marozsi Lászlóval. Később Simon Martin kapitány is csatlakozott hozzájuk, aki a bőnyi repülőtér vezetőjeként és kisgépes üzemeltetési szakemberként új lendületet adott a tervezésnek. Az LKK a Közlekedési Múzeum partnereként működteti az Aeroparkot.

A gyönyörű folyók és tavak országaként hazánk alkalmas lehet arra, hogy a vízirepülés regionális központja legyen a jövőben.

Ajánljuk még