Múlt csötörtökön közösségi oldalán jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a több hónapja érvényben lévő árstopokat meghosszabbítják. Így a kormány döntése értelmében október 1-ig továbbra is marad a 480 forintos benzin és gázolajár a magyar rendszámos autók számára.

Ugyanígy október 1-ig a kormány mehosszabbította az élelmiszerárstop rendelkezést is a hét alapvető élelmiszer esetében. Ezek a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgóétolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, a csirkefarhát és a 2,8 százalékos zsírtaltalmú tehéntej.

Kapcsolódó tartalom

December 31-ig pedig a hitelmoratórium és a kamatstop is életben marad.

A kormány árstopokat érintő döntései az infláció elleni küzdelem jegyében születtek – többek között erről is beszélt a Kormányinfón Guylás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője is ezt erősítette meg az M1-en. Sebestyén Géza úgy vélte,

az intézkedés 5–6 százalékkal tartja alacsonyabban az inflációs szintet, emellett a háztartások 60–70 ezer forintot is megspórolhatnak havonta.

„Hogyha azt nézzük, hogy ebben a régióban, tehát akik ilyen közel vannak a konfliktusban érintett országokhoz, melyik az az ország, ahol a legkisebb az inflációs mutató, akkor az Magyarország. Tehát a magyar infláció alakulása, bár látjuk ezt és tényleg nálunk is emelkednek az árak, de Magyarország kezelte a legjobban ezt a helyzetet. A háború által érintett országok közül nálunk a legkedvezőbbek az inflációs mutatók” – mondta Sebestyén Géza.

Egyértelmű összefüggés van a háború kitörése és a magas infláció közt – erről pedig már a kormányszóvivő beszélt. Szentkirályi Alexandra szerint ezért a kormány azon túl, hogy a békét szorgalmazza, áttekintette azt is, hogyan tudja saját belső eszközeivel segíteni az embereket.

„Nekünk elsősorban a magyar emberek pénztárcáját kell a háborús inflációtól megkímélni. El kell kerülni azt a helyzetet, hogy az emberek rosszabbul éljenek, hogy esetleg a vállalkozásoknak rosszabbul menjen, hogy azokat az eredményeket, amelyek miatt a családok biztonságban érzehetik magukat, kockáztassuk” – mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, majd hozzátette: a kormány akkor dönt felelősen, ha megvédi az embereket a háborús infláció hatásaitól.

Ezért határoztak az árstopok bevezetéséről és fenntartásáról amelyeket ha kell időben meg is hosszabbíthat a kormány.

Ezeknek a gazdasági hatásoknak a figyelembevételével készült el a jövő évi költségvetés tervezete, amely a kormány szerint a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése és amelynek általános vitája szerdán kezdődik az Országgyűlésben. Varga Mihály pénzügyminiszter a közmédiának azt mondta: a legnagyobb kihívás, hogy a háborús szankciók hogyan hatnak majd a magyar gazdaságra.

„Pandémiát követő időszakban vagyunk, egy háborús helyzetben, amikor jól láthatóan a háború okozta infláció az egekbe löki az energiaárakat ugyanakkor az a kamatkörnyezet, ami a magyar államadósság finanszírozását jelenti jelentős mértékben megváltozott. Ehhez alkalmazkodik a 2023-as költségvetés és megvédi azokat az eredményeket, amelyeket a magyar kormány az elmúlt években a családok, a háztartások érdekében tett” – közölte Varga Mihály, majd hozzátette, hogy a kormány jelenlegi legfontosabb feladatai a családok támogatása, a vállalkozások ösztönzése és az infláció fékezése.