logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Elkezdődött a tiszavirágzás

| Szerző: hirado.hu
Egyedülálló természeti látványosság.

 

„A Tisza-tónál az öblítőcsatornákon szombaton este igen látványos rajzás volt. Vasárnap már lényegesen kevesebb kérész jelent meg. A következő estéket is kíváncsian várjuk. A folyón még igazán nagy rajzást eddig nem tapasztaltunk. Meglepő módon, napnyugtát követően Tiszainoka közelében 10 000-es nagyságrendet meghaladóvá fejlődött a vasárnap esti rajzás” – írta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a közösségi oldalán.

Tudta?

Aki a Kárpát-medencében él, biztosan hallott már a Tisza virágzásáról, de a világ más részein is tudnak a csodálatos jelenségről. A kecses rovarok megjelenése június közepén lenyűgöző természeti látványosság.

E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről, már az ókorban említést tesz Arisztotelész (Kr. e. 384–322), aki Ephemeronnak, egynapinak nevezte őket. Magyarországon a 17. században Marsigli olasz földrajz tudós, utazó volt az első, aki megfigyelte a tiszavirágzást a Tiszán. A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Korábban Skandinávia és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész 2,5–3,8 centiméteres, a farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világosbarna színű. A nőstényeknek a farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény a folyás iránynak felfelé általában 7-8000 petét ejt a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A lárvák az agyagos aljzatba fúrják magukat. Az egyedfejlődésük 3(?) (vagy rajzásra kedvezőtlen években 4) évig is eltarthat, s közben körülbelül 20-szor vedlenek. A lárvák növekedése a hőmérséklettől nagymértékben függ. Befejeződése váltja ki a rajzást, mely meleg, szélcsendes június közepi estéken a legzavartalanabb.

A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás  imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és a folyó felszínére bukkanva azonnal levetik lárvabőrüket, imágóvá alakulnak, és a víz felszínén lázasan kereső hímek, másodpercek alatt megtermékenyítik őket. Egy nőstényre minden irányból , akár 40–50 hím is rátalál. Ebből a forgatagból alakul ki az a formátum, melyet a népnyelv, nagyon találóan tiszavirágnak nevezett el.  Megtermékenyítés után a nőstények a folyó közepére repülnek és ott szórják a víz felszínére petéiket.

A rajzás legalább 10 napig tart és szakaszokra osztható. További érdekességek a Tiszavirágzás.hu oldalon.

Ajánljuk még