„Európa legprofitéhesebb légitársasága” – iparági berkekben sokan így nevezik a Ryanairt. Ez volt az első olyan cég, amely bejelentette, hogy az utasokra terheli a kormány által kivetett extraprofitadót. Az ír fapados légitársaság vezetője keresetlen kifejezésekkel minősítette Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, aki többször is visszautasította a minősíthetetlen jelzőket, és leutóbbi közleményében pedig bocsánatkérésre szólította fel a céget.
Nagy Márton közölte: „bocsánatkérés illeti a magyar családokat, akikre olyan adót akar áthárítani a légitársaság, amelyet Európa más országaiban gond nélkül megfizet.” A miniszter hozzátette, hogy ez tiszteletlenség a magyar emberekkel szemben!
Kapcsolódó tartalom
Az üggyel kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott:
minden esetben, amikor felmerül a kivetett adó áthárítása, fogyasztóvédelmi eljárás indul. Így a Ryanairrel szemben is.
A légitársaság ráadásul visszamenőleg terhelte meg utasait 3900 forinttal.
„Felettébb szokatlan, hogy valaki az árakon változtasson, ami még ennél is szokatlanabb, az a kocsmai stílus, amit a Ryanair vezetése önmagának megenged. Aki így kommunikál, az vélhetően az utasokkal is így kommunikál, úgyhogy azt javasoljuk, hogy ahol van versenytárs ott mindenféleképpen azzal érdemes utazni” – Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Kapcsolódó tartalom
A kormány nemcsak a Ryainart vizsgálja, hanem minden más extraprofiradóval érintett céget, amely azon ügyeskedik, hogy továbbhárítja az új terhet.
„A kormány figyelemmel fogja kísérni, hogy, hogyan reagálnak az egyes ágazatok ebben a helyzetben és nem az lesz-e a dolognak a vége, hogy mégis valamilyen módon megpróbálják az emberekre ráterhelni” – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
„Ahogy vállaltuk, a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is meg fogjuk védeni” – erről május utolsó hetében beszélt Orbán Viktor. A miniszterelnök ekkor jelentette be, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre, amelyeket a bankok és a multicégek extraprofitjának megadóztatásával töltenek majd fel.
Kapcsolódó tartalom
Ennek megfelelően már idén nyolc területen vezetik be az új extraprofitadót, amely a légitársaságok mellett a bankokat, a biztosítókat, az energetikai vállalatokat, a kiskereskedelmi hálózatokat, a telekommunikációs cégeket és a gyógyszerforgalmazókat érintik.
Az egyik legnagyobb extraprofitadót az elmúlt időszakban többletnyereséget elkönyvelő bankoknak kell megfizetniük.
Ez a számokra lefordítva azt jelenti, hogy az új adó 250 milliárd forintot tesz ki, míg a tranzakciós illeték kiterjesztése például az értékpapírügyletekre 50 milliárdot.
Az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint ennek befizetése nem okozhat gondot a bankoknak, hiszen tavaly rekordösszegű, 820 milliárd forintos nyereséget könyvelhettek el.
„A magyar bankrendszer nyereségessége, illetve pénzügyi alapjai olyan erősek, hogy ez az összeg semmilyen módon nem veszélyezteti se az ő pénzüket, se annak kifizetését, biztonságát” – nyilatkoza Tóth Levente, a Bank360.hu vezető elemzője.
Az extraprofit-különadót 2022-ben és 2023-ban kell majd megfizetniük az érintett ágazatoknak. Az új adó nem érinti a magyarországi termelővállalatokat.