Lánczi Tamás a műsor elején felidézte azt a brüsszeli intézkedéscsomagot, ami néhány éven belül felforgatná az életünket. Az Európai Parlament által elfogadott javaslat értelmében lényegében 2035-től betiltanák a belsőégésű motorokat. Lánczi Tamás erről és a lehetséges következményekről kérdezte vendégeit.

Várkonyi Gábor autópiaci szakértő elmondta, hogy a javaslatban egy nagyon apró részlet rejlik, ami pontosan megvilágítja a helyzetet, ugyanis a javaslatban nem a belsőégésű autók tiltása szerepel, hanem az hogy 2035 után nem lehetne forgalomba helyezni olyan autókat, melyek szén-dioxidot bocsátanak ki. A már meglévő belsőégésű motorokkal működő autókat tehát nem korlátoznák, viszont újonnan ezeket már nem lehetne forgalomba helyezni.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora arra mutatott rá, hogy elképesztő mértékben venné igénybe az elektromos autók gyártásához szükséges ásványkincseket az átállás, az néhány éven belül komoly problémákhoz vezetne az ellátásban.

Várkonyi Gábor szerint egy nehezen kontrollálható függőséget fog okozni a világban az, ha ilyen gyorsan akarnak átállni az elektromos autókra, ugyanis az ezek gyártásához szükséges ásványkincsek nem állnak rendelkezésre minden országban.

Az autópiaci szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a töltési infrastruktúra sem megfelelő mindehhez és egy komoly technológiai lemaradást is okozhat Európa számára, ha ilyen irányba erőltetné a kontinenst, míg mások nem ezt tennék.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora a környezeti hatások kapcsán elmondta, hogy a világon most elsősorban a szén-dioxid kibocsátását próbálják csökkenteni, de van egy ennél sokkal fontosabb korlát is, nevezetesen az erőforrások. Az energia érkezik a Nap felől, de anyag nem érkezik a Földre és azok az anyagok, amelyeket használunk, az ásványkincsek több százmillió év alatt jöttek létre és ezeket merítjük ki nagy tempóban.

A Pannon Egyetem rektora kifejtette, hogy ezek az anyagok nem állnak végtelenül rendelkezésre abban a formában, amilyenben mi hasznosítani tudjuk, legyen szó napelem- vagy akár cementgyártásról.

Várkonyi Gábor szerint az EU-t senki nem követi ebben a típusú erőltetett zöldítésben, hanem inkább „versenyeztetik” a technológiákat és az alapján határozzák meg a célokat. Brüsszelben ez fordítva működik.

Gelencsér András felhívta arra a figyelmet, hogy a zöldítésben kiválasztott eszközökkel több kárt okozunk, mint hasznot. A kritikus erőforrások felélése óriási kockázat a modern társadalom számára. Ezek az erőforrások ugyanis másra is kellenének: az elektronikai berendezésekbe, a gyógyászatba, az oktatásba, a kommunikációba, tehát nem csupán a közlekedésbe. A zöld átállás a most ismert készletek 400%-át használná el 2050-re, ami nyilván lehetetlen, minden realitást nélkülöz.

Várkonyi Gábor a zöldítés miatt merülő erőforrások gazdasági vetülete kapcsán kifejtette, hogy az erőltetett zöldítéssel párhuzamosan árnövekedés is be fog következni, ugyanakkor a költség-haszon elemzésről mintha ideológia alapon senki sem lenne hajlandó tudomást venni. Agyonszabályoznának az Európai Unióban egy 16 millió munkahelyet nyújtó ágazatot egy olyan technológia miatt, ami nem versenyképes a meglévő technológia tiltása nélkül.

A teljes adás itt visszanézhető: