logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Németh Szilárd: Rezsicsökkentés nélkül a gázért ötször, az áramért háromszor többet kellene fizetnünk

Ha nem lenne a rezsicsökkentés, akkor a gázért ötször, az áramért pedig háromszor többet kellene fizetniük a magyar családoknak – erről beszélt reggel az M1-en Németh Szilárd, aki a rezsicsökkentés fenntartásáért felel kormánybiztosként. Hozzátette, hogy „nagyon nagy pénz” kell ahhoz, hogy fenn tudják tartani a kedvezményes árakat. Ezért hozták létre a rezsivédelmi alapot, és abban gyűjtik az extraprofitokra kivetett adók nagy részét – számolt be az M1 Híradója.

Nálunk nem kell kiszellőztetni a ruhát, mint ahogy ezt Brüsszelben javasolják a magas energiaárak miatt, hanem mindenki nyugodt szívvel használhatja a mosógépét. Magyarországon a családok jelenleg ugyanis 37 forintot fizetnek az áramért kilowattóránként, miközben a piaci ár már a 150 forintot súrolja.

Ahogy télen a fűtésért, úgy nyáron a főzésért sem kell aggódnunk, hiszen a rezsicsökkentés eredményeként köbméterenként 115 forintért kapjuk a gázt, miközben a piaci ár jóval 560 forint forint fölött alakul.

A rezsicsökkentés az, ami Magyarországon ma garantálja azt, hogy az emberek megfizethető módon és biztonságosan jutnak hozzá az energiához. Nálunk nem kell azon törniük az embereknek a fejét, hogy majd mécsessel fognak fűteni, hogy kevesebbet kelljen világítani és majd kirázzák a ruhájukat mosás helyett” – erről már a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos beszélt az M1-en.

Németh Szilárd elmondta: az elmúlt 10 évben 2300 milliárd forintot spóroltak meg a családok a hatósági áram- és gázáraknak köszönhetően.

Megerősítette, hogy a jövő évi költségvetés úgy épül fel, hogy meg tudjuk védeni a családokat, a családtámogatási rendszert, a nyugdíjakat a teljes foglalkoztatást és természetesen a hazánkat is.

A 2023. évi költségvetésben arra kellett koncentrálnunk, hogy a háborúnak az árát ne a magyar emberek, a magyar családok fizessék meg. Ezért is jött létre ebben a költségvetésben két komoly alap, az egyik a rezsivédelmi alap a másik pedig a honvédelmi alap. Hát, mi mást kellene megvédenünk egy szomszédunkban zajló háborúban, ha nem a hazánkat. Tehát a haza védelme, a magyarok biztonsága, a békénk megőrzése az elsődleges ilyenkor” – fogalmazott.

A tervek szerint a honvédelmi alapot 843, a rezsivédelmi alapot pedig 670 milliárd forinttal töltik fel az extraprofitadókkal. Ráadásul, ha az új teher befizetésére kötelezett cégek áthárítják az adót a lakosságra, akkor kemény szankciókra számíthatnak és a büntetésekből befolyt pénz is az alapokat növelheti.

Kapcsolódó tartalom

A két alapnak is köszönhetően a magyar gazdaság jövőre 4,1 százalékkal növekedhet. A GDP-t, ahogy az elmúlt években, így 2023-ban is a beruházások húzhatják, hacsak időközben életbe nem lép a globális minimumadó, amit Brüsszel minden vállalatra kiterjesztene, holott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, azaz az OECD, amelytől az ötlet származik, egyelőre csak a digitális cégek esetében alkalmazná.

Az adó mértéke a tervek szerint 15 százalék lenne. Ha az új tehert bevezetik Európában, akkor több uniós tagországhoz hasonlóan Magyarország is veszíthet versenyképességéből, amit, nagyrészt befektetésbarát adórendszerének köszönhet, hiszen például a társasági adónk a legalacsonyabb a közösségben, 9 százalék.

Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke kedden az M1-en arról beszélt,

határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek, hogy utasítsák el a globális minimumadóra vonatkozó Európai Uniós elképzelést.

Ezzel megint az európai cégeket, az európai vállalatokat hozzuk hátrányba a világ nagy cégeihez képest. Szerintünk – és erről szólt a javaslat is – állítsuk meg az európai szabályozást, amíg a nemzetközi szabályozás nem halad előre, hiszen ott már deklaráltan egy éves csúszásban vannak. Várjuk meg, ne rohanjunk előre” – fogalmazott.

A magyar kormány nem lelkes a globális minimumadó ötletétől, annak bevezetésétől még egy mélyütést kapna az európai versenyképesség – erről írt közösségi oldalán a külgazdasági és külügyminiszter, miután Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel egyeztetett telefonon. Szijjártó Péter közölte, az európai gazdaság nagyon komoly kihívásokkal néz szembe a háború miatt, ebben a helyzetben a termelő vállalatokat sújtó újabb adóterhek végzetesek lehetnek.

Ajánljuk még