logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Tállai András: A háború gazdasági hatásai felbecsülhetetlenek

A 2023-as költségvetésről, a családok védelméről, az oktatásról, a nyugdíjakról, a haderőfejlesztéséről és a rezsicsökkentésről is szó volt az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az ülés elején a képviselők megemlékeztek Horváth László (FKgP, EKgP) elhunyt volt országgyűlési képviselőről.

Fidesz: A büdzsé stabil alapokon áll

Bánki Erik (Fidesz) a jövő évi költségvetésről azt mondta: az a rezsivédelem és a honvédelem büdzséje. Békét sürgetett, mert akkor szerinte véget ér „az árak eszement emelkedése”.

Szerinte azonban amíg az uniós országok a háborús helyzetet finanszírozzák, addig az árak is emelkedni fognak. Háborús uszítóknak nevezte azokat, akik érdekeltek az elhúzódó háborúban, őket azonban szerinte vissza kell szorítani.

A kormány legfontosabb célja szerinte az, hogy az ország maradjon ki a háborúból, és ne a magyarok fizessék meg a háború árát. Célnak nevezte a rezsicsökkentés fenntartását. A honvédelmi alap pedig a honvédelmi fejlesztések forrásait teremti meg, utóbbira pedig a migráció miatt is szükség van – hangsúlyozta.

Ugyancsak cél a növekedés megtartása, amit azonban a háború lassíthat – mondta. Kijelentette ugyanakkor: a jövő évi költségvetés stabil alapokon áll, és mindent finanszíroz annak érdekében, hogy a magyar gazdaság növekedése továbbra is az élvonalban legyen.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta:

a háború gazdasági hatásai felbecsülhetetlenek, különösen akkor, ha az unió olyan intézkedéseket hoz, amelyek jobban sújtják saját polgárait, mint azokat, akiknek ezt szánják.

Beszélt az alapanyaghiányról és az alapanyagok drágulásáról, amelyek olyan gondokat okoznak, amiket nem tud mindenki legyőzni.

Az országot szerinte mindezek miatt katonailag is meg kell erősíteni, ezért van szükség a honvédelmi alapra.

Rendkívüli intézkedések kellenek a magyar családok védelmében is, mert ha a magyar családokra „ráengedik” az unió által erősített folyamatokat, egy pillanat alatt a kútba dobhatók lesznek az elért eredmények. Nem megengedhetők meg olyan energiaárak Magyarországon, mint amilyet az unió szeretne – jelentette ki.

A büdzsét egyensúlyi költségvetésnek ítélte, amely biztosítja a családok, a nyugdíjak vagy a foglalkoztatás védelmét és a rezsicsökkentést is.

LMP: Átláthatatlan és igazságtalan a költségvetési javaslat

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a kormány ismét egy olyan költségvetést nyújtott be, amely átláthatatlan és végtelenül igazságtalan. Átláthatatlan azért, mert a kormányon kívül nincs ebben az országban olyan, aki pontosan meg tudná mondani, hogy jövőre mire mennyit költ a kormány – mondta.

Csárdi Antal, az LMP képviselője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Úgy vélte, a költségvetési tervezet igazságtalan is, mert a kormány azt kommunikálja, hogy a válságos gazdasági helyzetet nem az emberekkel fizetteti meg, mégis ők fogják megfizetni a válság árát. Egyértelmű, hogy a kormány tétlenül és tehetetlenül nézi, hogy a közalkalmazottak bére elértéktelenedik, nem becsüli meg a saját dolgozóit – mondta.

Kijelentette: inflációkövetővé kell tenni a közalkalmazottak és köztisztviselők bérét, erre lenne is forrás, azonban a nagyvállalatok érdekeit képviseli a kormány az emberek érdekei helyett.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt:

az ellenzék minden évben elmondja, hogy átláthatatlan a költségvetés, ezzel szemben Európa egyik legátláthatóbb büdzséje a magyar,

és az átláthatóságot szolgálja, hogy már tavasszal benyújtják az Országgyűlés elé, hogy mindenkinek legyen ideje felkészülni.

Ezzel szemben 2006-ban, a baloldali kormányzás alatt volt olyan, hogy bebizonyosodott: a költségvetés valótlan számokat tartalmaz – közölte.

Kiemelte: nem lehet igazságtalan, hogy a költségvetés fő célja az, hogy megvédje az országot, békét és biztonságot adjon, segítse a családokat, továbbá megvédje a munkahelyeket. Az is cél, hogy biztosítsa a gazdasági növekedést, amellyel a közszféra kiadásait is tudják finanszírozni – magyarázta. Hozzáfűzte: fontos a rezsicsökkentés és a nyugdíjak megvédése is.

Párbeszéd: Jobban kellene adóztatni a gazdagokat

Jámbor András Imre (Párbeszéd) kifejtette: a költségvetési tervezet „az orbáni megszorítások költségvetése”.

A nagy cégeknek többet kell beadniuk a közösbe, ezért minden különadóval egyetért, amely a nagyvállalatokat adóztatja

– mondta. Hozzátette: a fogyasztás helyett a vagyont, a munka helyett a tőkét kellene adóztatni, és azokat kell adóztatni, akik elbírják a megszorítások súlyát, vagyis a gazdagoknak kell fizetniük.

Úgy látja, ezzel szemben a kormány az emberekkel fizetteti meg a gazdaságpolitikája árát, miközben sok fontos kérdéssel – például az oktatással, az egészségüggyel – nem foglalkozik és folytatja az eddigi rossz gazdaságpolitikát.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta: az élet rácáfolt a képviselő által mondottakra, a baloldalon megfogalmazott elképzelések ugyanis hétszázalékos gazdasági visszaesést hoztak, amikor válságot kellett kezelni, miközben a mostani kormány válságkezelése nagy gazdasági növekedést hozott.

Az ellenzék tíz éve kritizálja a rezsicsökkentést, most pedig az extrapofitadót bírálja, ezzel pedig azokat védi, akik ennek a válságos időszaknak a haszonélvezői: a bankok érdekeit védi az extraprofitadó bírálatával

– fogalmazott.

Az államtitkár kifogásolta, hogy amikor a baloldal kormányon volt, emelte az adókat, most ellenzékben viszont adócsökkentést követel a kormánytól.

Mi Hazánk: Emelni kell a pedagógusok bérét!

Dúró Dóra (Mi Hazánk) azt mondta: az alacsony keresetek miatt nem csoda, hogy pedagógushiány van Magyarországon, de a helyzet csak rosszabb lesz, mert a pedagógusok nagy része 50 év feletti. A kormány megvonja a sztrájkjogukat, megpróbálja elhallgattatni őket, de ettől még nem oldódik meg a helyzet – emelte ki. Hozzátette: emelni kellene a pedagógusok bérüket és biztosítani kellene az értékállóságukat.

Azt kérte, hogy a kormány ne hivatkozzon Brüsszelre, mert nincs rendben, hogy brüsszeli bürokraták döntenek arról, hogy a magyar pedagógusok hogyan élnek. Más kérdésekben harcolt a kormány Brüsszellel, most sem hagyhatja, hogy Brüsszel döntsön – jelentette ki.

Rétvári Bence elmondta:

a kormány tárgyal a pedagógusok szervezeteivel, mert szeretné, hogy minél jobb minőségű legyen a magyar oktatás, minél jobb legyen a diákok teljesítménye.

Ezért fontos, hogy egyeztessenek, a kormány meg is tette, ami rajta múlt, és továbbra is így tesz – közölte.

Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy ha Brüsszelnek nem tetszik a kormány politikája, az országnak járó források visszatartásával fenyeget. A kormány a támogatások jelentős részét a pedagógusok béremelésére fordítaná, így ha a baloldal támadja a kormányt Brüsszelben és azt akarja elérni, hogy ne fizessék ki a Magyarországnak járó támogatásokat, azzal a pedagógusok béremelését akadályozza – magyarázta.

MSZP: Bődületes megszorítást tartalmaz a jövő évi költségvetés

Vajda Zoltán (MSZP) szerint „bődületes” megszorítást tartalmaz a 2023-as költségvetési törvényjavaslat, amelyből kiderül, mit tart fontosnak és mit nem tart sokra a kormány. Érthetetlen optimizmusnak tartotta, hogy a kormány 5,2 százalékosra tervezi a jövő évi inflációt, és hogy komolyan számol az uniós forrásokkal, holott a korrupciós veszélyek miatt nincs megállapodás az EU-val.

Szerinte a büdzsé jelentős adóemeléseket tartalmaz, amely közvetlenül érintik az embereket, a különadók pedig egyértelműen drágítják az életet. Hozzátette: a kormánynak a ner-cégek valódi extraprofitjának a megőrzése a fontos, ezért maradnak „érintetlenül” a leuralt ágazatok, például az építőipar.

Nem fontosak a Fidesznek a jóléti kiadások, ugyanis míg 2010-ben a GDP 31 százalékát, jövőre 24 százalékát fordítják erre a területre, ez újabb szemléletes példája a megszorításoknak – mondta.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszát azzal kezdte, hogy azt tudakolta, igaz-e, hogy a képviselőnek meggyűlt a baja az uniós források elszámolásával, illetve hogy igaz-e, hogy olyan ajánlóívekkel próbált önkormányzati képviselő lenni, amit nem valós személyek írtak alá.

Az államtitkár szerint az, hogy most magas az infláció, nem jelenti azt, hogy jövőre is az lesz. Megjegyezte, az Európai Bizottság 4,1 százalékos magyar inflációval számol 2023-ban.

Az uniós forrásokról azt mondta, reális, hogy azokat betervezik a költségvetésbe, mert azok járnak Magyarországnak. Az áprilisi választások miatti politikai bosszúnak tartotta, hogy az EU nem folyósítja ezeket a forrásokat.

Az extraprofitadóval összefüggésben azt mondta, Bokros Lajos idejében a megszorítások az embereknek szóltak, a szocialisták válságkezelése megszorítás volt, a mostani kormány azonban úgy kezeli a válságot, hogy közben megvédi a magyar családokat.

Momentum: a 2023-as költségvetésben megy minden ugyanúgy tovább, ahogy eddig

Orosz Anna (Momentum) felidézve berlini egyetemi tanulmányait arról beszélt, hogy azért jött haza, mert tudta, hogy Magyarországért szeretne dolgozni.

Szerinte Balatonaligán Mészáros és Tiborcz  a Balaton egyik leggyönyörűbb partszakaszát teszi tönkre. Kitért arra is, hogy az oktatásban nincs egyetlen mutató sem, amire büszke lehetne a kormány. Elmondta, a 2023-as költségvetésből kristálytisztán látszik, hogy megy minden tovább, ahogy eddig, nem lesz érdemi béremelés a pedagógusoknak, az ápolóknak, nem lesz méltányos adópolitika, igazságos közteherviselés.

Az extraprofitadóról azt mondta, a kormány a vállalatok mögé bújva terheli át annak felelősségét, hogy a következő időszak nehéz lesz az embereknek. A kormány igazi nagy bűnének tartotta azt, hogy több százezer fiatalt és időst üldözött el külföldre, akinek soha nem mondta, hogy maradjon itthon.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára gratulált a képviselőnek, hogy befejezte egyetemi tanulmányait, mert ez a frakciójában nem mindenkiről mondható el. Az Újbudáról parlamentbe jutott momentumos politikustól azt kérte, mondjon határozott nemet a kelenföldi szolgáltató és kereskedelmi központ privatizációjára.

Az extraprofitadóval kapcsolatban a német baloldaliak ezzel kapcsolatos új törvényjavaslatára hívta fel a figyelmet.

A Momentum mindig igazodni szokott, Brüsszelhez és Berlinhez is, fogadják el, ha ezt javasolják az elvtársaik Berlinben – hangoztatta. Az építési ügyekről azt mondta, Magyarországon a jogszabályok mindenkire azonos módon vonatkoznak.

Elmondta, a Momentum bár korábban nem akart, mégis felkéredzkedett a Gyurcsány-listára, Gyurcsány hátán került a parlamentbe.

A Jobbik az oktatás azonnali megújítását szorgalmazza Brenner Koloman (Jobbik) a hétvégi pedagógustüntetés kapcsán beszélt a vészes tanárhiányról és arról, hogy a következő 4-5 évben a pedagógustársadalom gerince vonul nyugdíjba. Sürgős, azonnali lépésekre van szükség – mondta.

Több javaslatot is megfogalmazott, így azt, hogy azonnali, 50 százalékos, „villámsebes” béremelésre van szükség. Az GDP-nek nemhogy hat, hanem nyolc százalékát kellene kiemelt válságkezelésként az oktatásra fordítani – szorgalmazta.

Azt is kezdeményezte, vizsgálják felül regionálisan, milyen iskolatípusok vannak, mert meg kell állítani azt a folyamatot, hogy a gyerekek egy jelentős része kiszorult a minőségi oktatásból. Javasolta a szakképzés teljes megújítását, valamint a Nemzeti alaptanterv (Nat) átfogó felülvizsgálatát.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, az volt a céljuk, hogy modern, a kor igényeihez igazodó, hazafias szemléletű alaptanterv jöjjön létre modern tankönyvekkel. Szólt arról is, hogy az iskoláknak és a tanároknak is van szabadságba a tantervekben és csökkent a túlterheltség is.

Fontosnak nevezte, hogy minél elismertebb legyen a pedagóguspálya anyagilag is. Míg 2010-ben 5400, most 7400 diákot vettek fel pedagógusképzésre – közölte, jelezve, hogy az ő pályán tartásukban van feladatuk.

DK: Egyre biztosabb, hogy lesz európai minimálbér

Gy. Németh Erzsébet (DK) szerint egyre biztosabban állítható: lesz európai minimálbér-szabályozás. Az előzetes megállapodás ugyanis az Európai Parlamentben létrejött, már csak a tagállamok miniszterelnökeinek kell rábólintaniuk.

A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a szabályozás több százezer magyar embernek teremtheti meg a tisztességes megélhetés feltételeit. Általa ugyanis negyedével, csaknem 35 ezer forinttal emelkedhet a minimálbér. A szabályozás amellett, hogy versenyképesebbé teszi a fizetést, erősebb érdekvédelmet és jobb munkakörülményeket fog biztosítani, amit szerinte a kormány módszeresen épített le.

Kijelentette: az európai minimálbér megvalósulása a DK politikai sikere, amelyben oroszlánrészt vállalt európai parlamenti képviselőjük, Dobrev Klára. Ezzel szemben a kormány – szerinte – háttérbe szorította a magyar emberek érdekeit.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt felelte: a javaslat egy politikai filozófiai különbséget mutat, azt, hogy a baloldal számos jogkört átadna Brüsszelnek. Ekkor azonban a multiknak sokkal nagyobb ráhatásuk lesz a döntésekre, mint az egyes állampolgároknak – mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaárak már az ukrajnai háború előtt is növekedtek, „vagyis van arról tapasztalatunk, milyen, amikor a jogköröket kiadjuk, és Brüsszel akaratától vagy a multiktól függünk”.

Felidézte: 73 ezer forint volt a bruttó minimálbér a baloldal kormányzása idején, jelenleg 200 ezer. Miniszterelnök-jelöltjük is azt mondta a kampányban: nem támogatja a minimálbért – emlékeztetett. Kijelentette: a szankciós politika eddig többet ártott Európának, mint a háborút kiváltó agresszornak.

KDNP: Tovább kell bővíteni a családtámogatások körét

Simicskó István (KDNP) a család fontosságáról beszélt. Azt mondta: a család adja meg a lehetőséget arra, hogy a társadalom emberibbé váljon. Egy miniatűr egyházhoz hasonlította a családot, a gyermekeket pedig a házasság legdrágább ajándékainak nevezte. Szerinte tévedésben van az a Nyugat-Európa, amely inkább a migrációt támogatja a család helyett.

Fontosnak nevezte, hogy a családtámogatási rendszer jövőre tovább bővül. 2023-ban 450 milliárd forinttal növekszik a családok támogatása. Folytatódik az otthonteremtési program, a gyermekvállalás támogatása vagy a gyermekétkezdetét. A cél: könnyebbé és jobbá tenni a családok sorsát – hangsúlyozta.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára azt mondta: tárcája olyan értékalapú fejlesztésekben gondolkodik, amelyek az elődök hagyatékára építenek.

A család-, gyermek- és ifjúságpolitika továbbra is arra törekszik, hogy a társadalom képes legyen önmaga fenntartására. Ezért szerinte jövőügyi minisztériumnak is nevezhető a tárcája.

Rámutatott arra, hogy a költségvetés jövőre 3225 milliárd forintos forrást biztosít családtámogatásra. Vagyis ez az összeg 2010-hez képest három és félszeresére emelkedett – közölte.

A járulékkedvezmény és első házasok kedvezménye 370 milliárd forint, míg otthonteremtési programra 490 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre. 2011-től a jövő év végéig 3620 milliárd forint marad a magyar családoknál – hangsúlyozta. Tovább nő a gyermekétkeztetésre fordítható támogatás, csaknem 100 milliárd forintra – sorolta az államtitkár.

Napirend

Az elnöklő Jakab István bejelentette: a keddi ülésnapon mégsem szavaznak annak a nemzetközi szerződésnek a kihirdetéséről, amelynek révén az uniós taggá vált Horvátország csatlakozik az EU és Közép-Amerika közötti társuláshoz.

DK: Miért nem fizet az állam a debreceni hulladékkezelő cégnek?

Varga Zoltán (DK) arról beszélt: az állam évek óta nem fizet rendesen a debreceni önkormányzat hulladékkezelő cégének, azért be kellett zárni a város lakossági hulladékudvarát, jelenleg így csak távolabb és hétvégén van nyitva egy hulladéklerakó, a lakosoknak pedig több órát kell sorbaállni. Hozzátette: beszélt egy debreceni családapával, aki elmesélte, hogy emiatt nem tudta elvinni kisfiát gyereknapra.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkár válaszában sajnálatát fejezte ki, hogy a kisfiú nem jutott el a gyermeknapra és csokoládét ajánlott fel neki. Hozzátette: megérti az apuka csalódottságát is, de sajnálná, ha emiatt téves következtetéseket vonna le.

Hangsúlyozta: a kormány nem szól bele a hulladékudvarok nyitvatartásába, és a debreceni hulladékkezelő cég számára a közszolgáltatási költségeket az állam a jogszabályban előírt határidőben megtérítette.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Jobbik: Legyen nulla százalékos az alapvető élelmiszerek áfája!

Bencze János (Jobbik) a gazdaságfejlesztési miniszternek címzett interpellációjában azt javasolta, hogy egyre növekvő infláció miatt a kormány csökkentse nulla százalékra az alapvető élelmiszerek áfáját. Szerinte ez havi szinten egy átlagos magyar család zsebében több pénzt hagyna, mint a családi pótlék összege.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: Lengyelországban megpróbálkoztak az alapvető élelmiszerek áfájának eltörlésével idén februárban, de semmit nem értek vele, márciusban már 10 százalék felett volt az infláció, miközben az állam jelentős bevételtől esett el. Hangsúlyozta:

a kormány abban hisz, hogy a jövedelmeket kell jelentősen megemelni, így jövőre a dolgozók bére 10,2 százalékkal emelkedik.

A választ nem fogadta el a képviselő.

Momentum: Mikor és mennyivel fogják emelni a pedagógusok bérét?

Szabó Szabolcs (Momentum) a belügyminisztertől azt kérdezte: mikor és mennyivel fogják emelni a pedagógusok bérét. Hangsúlyozta: egyre nagyobb a pedagógushiány, rövid távon csak egy azonnali, 50 százalékos béremelés nyújthat megoldást.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára azt válaszolta: a tervek szerint az idei 10 százalékos béremelést 2023-ban és 2024-ben újabb 10-10 százalék emelés követi majd.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Jelezte: a kormány nyitott arra, hogy ennél nagyobb emelésről egyeztessen, de jelenleg a költségvetésben ennek látják a fedezetét. Hozzátette: ha a gazdaság jobban nő, és Brüsszel a szankciókkal nem fojtja meg a gazdaságot, akkor egyeztethetnek magasabb emelésről is.

Arra is kitért: a Momentum képviselője azokkal politizál együtt, akik 2010 előtt egyhavi bért elvettek a tanároktól, bevezették a tandíjat és 15 ezer pedagógust bocsátottak el.

A képviselő nem fogadta el a választ.

MSZP: Június helyett miért júliusban kapják meg a nyugdíjasok a kiegészítő nyugdíjemelést?

Komjáthi Imre (MSZP) a pénzügyminisztertől azt kérdezte: miért tolta el a kormány egy hónappal az évközi nyugdíjemelést. Rámutatott: a kabinet a választások előtt azt ígérte, hogy a júniusban jön az infláció miatti nyugdíjemelés, de kiderült, hogy ez csak júliusban történik meg. Hangsúlyozta: sok százezer, máról holnapra élő nyugdíjasnak nagyon is fontos, hogy mikor kapja meg a különbözetet.

Tállai András államtitkár válaszában leszögezte: a Fidesz-kormány azt ígérte a nyugdíjasoknak 2010-ben, hogy megvédi a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezt az ígéretét a kormány teljesíti 2022-ben is, és minden törvényi kötelezettség ellenére kifizeti a további 3,9 százalékos emelést visszamenőleg, illetve a 13. havi nyugdíjra vonatkozóan is – hangsúlyozta.

Megjegyezte: igaz, hogy ez júniusra volt tervezve, de átcsúszik júliusra és elfogadja, hogy ez probléma. Szerinte ugyanakkor az igazi probléma az volt, amikor 2005 és 2010 között 10 százakkal csökkent a nyugdíjak reálértéke.

Jelezte: a kormány szeptemberben ismét megvizsgálja az makrogazdasági adatokat és novemberben ismét dönt majd ebben a kérdésben. Egyetlen forinttal nem maradunk adósai a nyugdíjasoknak – mondta.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Mi Hazánk: A mikro-, és kisvállalkozások kikerülnek a rezsicsökkentés rendszeréből?

Apáti István (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet: egy júniusi kormányrendeletből kiderült, hogy kizárólag a lakossági fogyasztók maradhatnak a rezsicsökkentés rendszerében, de 30-40 ezer mikro-, és kisvállalkozás kikerülhet innen. Azt javasolta: a kormány az extraprofitadót terjessze ki a gyógyszer-, és vakcinagyártókra, a kaszinókra, és a multinacionális techcégekre, a kisvállalkozások pedig kerüljenek vissza a rezsicsökkentés körébe.

Koncz Zsófia államtitkár elmondta: a kormány döntése szerint 100 ezer kis- és mikrovállalkozó részese marad a csökkentett árú energiának. Hangsúlyozta: a 2023-as költségvetés megvédi családokat és a rezsicsökkentést is. A képviselő a választ nem fogadta el.

Párbeszéd: Felülvizsgálják-e a tankötelezettségi korhatárt?

Berki Sándor (Párbeszéd) arról tudakozódott a belügyminisztertől, hajlandó-e egy évtized után felülvizsgálni a kormány a tankötelezettségi korhatárt, ami már elfogadásakor is komoly vitákat váltott ki.

Szerinte a döntés következtében sok, a rendszerből kieső diák közmunkásnak állt, a korai iskolaelhagyók aránya emelkedett, miközben az EU-ban ez a mutató éppen csökkent, kevesebb lett a középiskolás gyerek, aggasztó adatokat mutatott a foglalkoztatási ráta.

Rétvári Bence, a szaktárca parlamenti államtitkára válaszában azt emelte ki: nyolc európai országban a magyarországival megegyező, hatban pedig ennél is alacsonyabb az iskolakötelezettség korhatára, majd azt közölte, eredményes volt az intézkedés, mert

jobbak lettek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, a 15-24 éves korosztályban 26 százalékról a felére csökkent a munkanélküliség.

A kormányzat fiatalokat támogató intézkedéseit sorolva megemlítette: a nehezebb helyzetből jövők támogatására tették kötelezővé hároméves kortól az óvodába járást, a problémák kezelését korai jelző és támogató rendszer segíti, emelték a felzárkózó és tehetséggondozó foglalkozásokra folyósított keretet, tanodai, kollégiumi, szakkollégiumi programok működnek.

Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el.

LMP: Bevezetik-e a klímabérletet?

Bakos Bernadett (LMP) arra várt választ a technológiai és ipari minisztertől, bevezeti-e a kormány az energiaválság kezelésére a klímabérletet. Az ellenzéki politikus arról beszélt: jelentősen javítaná energiabiztonságunkat, csökkentve a fosszilis energiától való függőséget, ha a közösségi közlekedés támogatásával radikálisan visszafognák az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást.

Ennek pedig jó eszköze volna szerinte, ha 5000 forintos bérlettel minden hazai közösségi közlekedési eszközt használhatnának az emberek.
Hozzátette: javaslatuk szerint három hónapra vezetnék be a klímabérletet, utána pedig társadalmi egyeztetést rendeznének fenntartásáról. Közölte: az intézkedés költségeit a multicégek terheinek növelésével lehetne fedezni.

Koncz Zsófia, a tárca parlamenti államtitkára elmondta: a kormány vizsgál minden külföldi példát e témában. Az energiabiztonság érdekében tett lépéseket sorolta, majd jelezte, a magyarországi lakossági fogyasztók fizetik Európában a legkedvezőbb rezsidíjakat, a 2023-as költségvetés pedig megvédi az elért eredményeket, így a rezsicsökkentést, benne a benzinárstopot is.

Azt kérte, hogy az ellenzéki képviselők támogassák a rezsicsökkentő lépéseket, a jövő évi költségvetésen belül is. Az interpelláló nem fogadta el a választ.

Fidesz: Hogyan hat biztonságunkra a haderőfejlesztési program?

A haderőfejlesztési program hazánk biztonságát fokozó hatásáról tudakozódott a honvédelmi minisztertől Simon Miklós (Fidesz).

Hangsúlyozta, az elmúlt három évtized felében valamelyik szomszédunk érintett volt fegyveres konfliktusban, ezért is kell kiemelt figyelmet fordítanunk a béke és a biztonság megőrzésére, a 21. század kihívásainak megfelelő önvédelmi képességre szert téve, és biztosítva, hogy a térség meghatározója hadereje legyen a magyar.

Megemlítette: a baloldali kormányok „demilitarizációs programja” miatt „teljes fegyvernemek működése lehetetlenült el”. 2010-ig egy olyan úton jártunk, ami teljes tévedés volt, olyan politikusok vezetésével, akik ma is tit ülnek a parlamentben – tette hozzá.

Vargha Tamás, a tárca parlamenti államtitkára egyetértett az interpellálóval abban, hogy a baloldali kormányok „tönkretették a magyar honvédséget”, majd utána Magyarországot is, ezért „nagyon mélyről indultunk 2010-ben, hogy ezt az országot a tönkremenés széléről visszarántsuk”.

Szerinte a baloldali kabinetek a NATO kollektív védelmére számítottak, de egy ilyen szervezet csak akkor lehet erős, ha a tagjai is azok.

Elkötelezettek vagyunk a magyar honvédség modernizációja mellett – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, már jövőre eléri a honvédelmi költségvetés a GDP két százalékát, érdemi, modern képességeket szerez a honvédség, ezzel párhuzamosan pedig újrateremtik a hazai védelmi ipart.

A képviselő elfogadta a választ.

Azonnali kérdések

DK: Nagy gondot okoznak a vadállatok a lakott területeken

Varju László (DK) arról kérdezett, hogy mit tesz a kormány a lakott területeken felbukkanó vadállatok problémájának megoldására.
Közölte: nagy probléma, hogy több településen okoznak gondot a vadállatok, amelyek akár az emberekre is veszélyt jelenthetnek, és nincs eljárás e helyzetek kezelésére.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára úgy válaszolt: konfliktust okozhat a lakossággal a vadállatok megjelenése lakott helyeken, ami gyakran az állatok élőhelyének visszaszorulására és rendkívül jó alkalmazkodóképességükre vezethető vissza, de emellett az elhagyott ingatlanok is problémát jelenthetnek.

A szabályozás alapján azonban a lakott terület nem minősül vadászterületnek, így ott vadásztevékenység nem folytatható – magyarázta. Hozzátette: hatékony együttműködésre van szükség az önkormányzatokkal és a lakossággal, és tájékoztató anyagot biztosítanak az ügyben.

Varju László erre közölte: nem elegendő a tanácsadás, a vadászati törvény módosítására is szükség lenne. Az államtitkár viszonválaszában kijelentette: a lakott területeken az ilyen ügyek kezelése nem a vadászatra jogosultak felelőssége.

Jobbik: Nulla százalékos áfa kell az alapvető élelmiszerekre

Balassa Péter (Jobbik) kifejtette: pártja az alapvető élelmiszerek nulla százalékos áfáját javasolja, ami a családoknak hatalmas segítséget, megtakarítást jelentene.

A magas infláció miatt az élelmiszerárak rekordmagas áfájának inkább az emberek zsebében kellene maradnia, és ha ezt a javaslatot a kormány nem támogatja, akkor világosan látszik, hogy a magas inflációt, a válság árát az emberekkel akarja megfizettetni – jelentette ki.

Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára közölte: rendkívüli időket élünk a szomszédos országban zajló háború miatt, ennek hatása, az áremelkedés pedig mindenhol érezhető. Ilyen helyzetben a családok védelme a fontos, és a kormány intézkedései éppen ezt segítik  –vélekedett.

Rámutatott: a kormány folyamatosan védi a lakosságot a magas áraktól, ezért csökkentették több termék áfáját az elmúlt időben – mutatott rá.

Balassa Péter azt kérte az államtitkártól, hogy a kormány támogassa pártja javaslatát. Az államtitkár közölte: a kormány intézkedései csökkentik az inflációt, a nullaszázalékos áfa miatt keletkező árrést viszont a kereskedelem lenyelné.

Momentum: Haza kell hozni az uniós forrásokat

Bedő Dávid (Momentum) arról beszélt, hogy Magyarország gazdasága és a költségvetés nagy bajban van, de a kormány és az ellenzék nem ért egyet a probléma kezeléséről.

A valódi megoldás az uniós pénzek hazahozatala lenne, a kormány nem gondolhatja, hogy ezek nélkül képes lenne kormányozni – hangsúlyozta. Hozzátette: az Európai Unió a források biztosításához olyan elvárásokat támaszt, amelyek betartása más uniós országoknak nem okoz gondot.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára erre válaszul közölte: a Magyarországnak járó forrásokról szóló megállapodások aláírásának nincs akadálya, már csak azért sem, mert ezek járnak a magyar embereknek, és a kormány nem enged a brüsszeli bürokraták zsarolásának. A magyarok már állást foglaltak a választáson, és a kormány az álláspontjuk képviseletére kapott felhatalmazást – jelentette ki.

Bedő Dávid kiemelte: a kormány az elmúlt 12 évben visszaélt a forrásokkal, ezért nem kapják most meg a támogatásokat.
Az államtitkár azt kérte a képviselőtől, hogy az ellenzék ne lobbizzon Magyarország ellen.

MSZP: Baj van az egészségügyben

Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt: baj van a magyar egészségügyben, az emberek nem jutnak hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. A Fidesznek volt 12 éve, hogy rendbe tegye az egészségügyet és most kapott újabb négy évet – állapította meg, és azt kérdezte, mit szándékozik tenni a kabinet.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta: a kormány biztosan nem azt a receptet követi, mint korábban a baloldal, és nem zár be kórházakat. Felsorolta az elmúlt évek kórház- és rendelőfejlesztéseit, és hangsúlyozta: a kabinet jelentős többletforrásokat biztosított a 2010 előtti időszakhoz képest.

Mi nem vizitdíjat és kórházi napdíjat vezetünk be, hanem ingyenes egészségügyet és megemelt finanszírozást biztosítunk – mondta. Gurmai Zita úgy reagált: valóban vannak új kórházak, csak orvos és nővér nincsen bennük.

Rétvári Bence viszonválaszában hangsúlyozta, a szocialisták két dolgot tettek az egészségügyben: privatizáltak és fizetőssé tettek, de a jelenlegi kormány nem alkalmazza ezt a receptet.

Mi Hazánk: A minisztériumok és az államkincstár nem tesznek eleget törvényi kötelezettségeiknek

Szabadi István (Mi Hazánk) a Pénzügyminisztertől azt kérdezte, hogyan lehetséges, hogy több minisztérium nem tette közzé éves költségvetési beszámolóját február végéig. Tervezik-e a mulasztás szankcionálását? – kérdezte.

Tállai András, a tárca államtitkára azt ígérte: ha valóban nem történt meg a beszámolók közzététele, akkor erre felhívják majd a minisztériumok figyelmét.

Szabadi István válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Államkincstár sem tette közzé a költségvetés végrehajtásának idei havi adatait. Felvetette: hogyan várható el a közel 300 ezer vállalkozótól, hogy tegye közzé időben beszámolóját, ha ennek a kötelezettségnek az államkincstár és a minisztériumok sem tesznek eleget.

Tállai András megköszönte, hogy a képviselő ilyen aprólékosan végzi ellenőrzési munkáját és azt ígérte, hogy megvizsgálják a felvett kérdéseket.

Párbeszéd: Mikor szánja el magát a kormány egy antiinflációs stabilizációs programra?

Mellár Tamás (Párbeszéd) azt kérdezte, hogy a kormány mikor szánja el a magát arra, hogy bevezessen egy antiinflációs stabilizációs programot. Hozzátette: a rezsicsökkentéssel és az üzemanyagársapkával a kormány befagyasztotta az energiaárakat, a befagyasztásnak azonban óriási költsége van, és ha megszűnik, akkor az infláció 20 százalék fölé emelkedhet.

Tállai András államtitkár úgy reagált: a kormány plusz 5-6 százalékos inflációs kiadástól mentette meg az embereket az árstop intézkedésekkel. Jelezte elfogadja, hogy ezeket nem lehet fenntartani korlátlan ideig, ugyanakkor az infláció várhatóan októbertől csökkenni fog.

Mellár Tamás szerint a jelenlegi helyzet a hetvenes éveket idézi, amikor az olajárrobbanás „nem gyűrűzött be” Magyarországra, de végül hatalmas mértékű eladósodás és technikai lemaradás lett az eredménye.

Tállai András viszonválaszában azt mondta: inkább hasonlítsa a képviselő a helyzetet a 70-es évekhez, de a kormány akkor sem engedi, hogy az emberek rosszul járjanak és a háború árát ők fizessék meg.

LMP: Mi történik a Sajón?

Keresztes László Lóránt (LMP) arról kérdezte a technológiai és ipari minisztert, hogy mit tesz a kormány a Sajón történt „borzalmas katasztrófa” kapcsán. Ismertette, hogy a rendkívül mérgező bányavíz elérte a folyó magyar szakaszát. Hozzátette, szintén súlyos szennyezések történtek a Tisza romániai mellékfolyóin.

Válaszában Koncz Zsófia, a tárca parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, a kormány számára fontos a környezet- és a klímavédelem témája. Megemlítette, a június eleji mintavételek azt mutatták, hogy a Sajó vízében minden fontos paraméter határértéken belül van.

Felidézte: márciusban észlelték a Sajó szennyezését, és azóta szorosan együttműködnek a szlovákiai társhatóságokkal a szennyezés megszüntetése érdekében.

A kérdező felvetette érez-e a kormány „cselekvési felelősséget” a Sajót több tíz kilométeres szakaszon halottá tevő eseménnyel kapcsolatban, amire az államtitkár azt közölte: a kormány minden lehetséges eszközzel próbál megoldást találni a szlovák féllel közösen a folyószakasz megtisztítására.

Fidesz: Sértett-e jogot a baloldal választási kampányeszköze?

Illés Boglárka (Fidesz) arról érdeklődött az igazságügyi minisztertől, sértett-e jogot a baloldal választási kampányeszközével, amikor – szerinte szintet lépve a kampányban – a lakosság mintegy tizedét kereste meg kéretlenül. Felvetette, hogyan rendelkezhettek olyanok adataival, akiknek elérhetőségéhez csak az érintettek hozzájárulásával férhettek volna hozzá.

A politikus hangsúlyozta, életünk egy része áthelyeződött az online térbe, adataink védelme biztonságunk és értékeink védelme szempontjából is értékelhető.

Répássy Róbert parlamenti államtitkár jelezte: jelenleg az tudható, hogy személyes adattal visszaélés miatt indult nyomozás az ügyben, miután feltehetőleg illegálisan beszerzett adatbázisból milliós számban indítottak üzeneteket, hívásokat. Jelezte: ez a vétség szabadságvesztés büntetést von maga után.

A szabályozás világos, a törvénysértés súlyos – jelentette ki viszonválaszában Illés Boglárka. Hozzátette: reméli, hogy hamarosan pont kerülhet az ügy végére. Az államtitkár azt hangsúlyozta: Magyarország demokratikus jogállam, a törvények mindenkire vonatkoznak.

KDNP: Hogyan védhetjük meg a rezsicsökkentés eredményeit?

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérdezte a technológiai és ipari minisztertől, hogyan védhetők meg a rezsicsökkentés eredményei az orosz-ukrán háború okozta megterhelő helyzetben, amikor élelmezési és világgazdasági válság is fenyeget. Felidézte: a kormány éppen ezért hozta létre a rezsivédelmi és a honvédelmi alapot az extraprofit-adókból.

Koncz Zsófia államtitkár válaszában fontosnak nevezte a rezsicsökkentés intézményének megvédését, utalva arra, hogy ez kiemelt helyet foglal el a kormány intézkedései között.

Felidézte:

az intézkedéssel a tavalyi év végéig több mint 2000 milliárd forint maradt a családok zsebében.

Példaként említette, hogy a benzinárstoppal egy tankolás során átlagosan 12 ezres megtakarítás érhető el Európa legolcsóbb benzinéből.

Hozzátette: a rezsicsökkentés eltörlése esetén egy átlagos háztartás számlái havi 22 ezerről 101 ezer forintra ugranának. Megemlítette, az intézkedéssel 100 ezer mikro- és kisvállalkozásnak is biztosítani tudják az olcsóbb energiát.

Nacsa Lőrinc a háborút és az elhibázott brüsszeli szankciós politikát okolta az energiaárak emelkedéséért, frakciója támogatásáról biztosítva a kormányt, míg az álamtitkár jelezte: az említett körülmények dacára is biztosítani fogja a kormány a rezsicsökkentés fenntartását, az ország biztonságát.

Kérdések

DK: Mikor tárgyal a kormány az európai minimálbérről?

Kordás László (DK) arról beszélt, hogy az Európai Unió be fogja vezetni az európai minimálbért. A képviselő azt kérdezte, hogy a magyar kormány mikor akar tárgyalni a cégekkel és a munkavállalói szervezetekkel a témáról?

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára leszögezte, hogy a minimálbér emelésének kérdése a Fidesz politikájához tartozik. Hangsúlyozta, hogy a minimálbér január 1-jétől 200 ezer forintra emelkedett. Hangsúlyozta, hogy a kormány a garantált bérminimumot is megemelte, ami így 260 ezer forintra nőtt.

Jobbik: Miért kapott támogatást a Lungo Drom?

Varga Ferenc (Jobbik) arról beszélt, hogy a Lungo Drom 2012 nyarán ingyen kapott egy 910 négyzetméteres ingatlant a főváros VIII. kerületében. Később egy 60 millió forintos jelzálog került rá az ingatlan tulajdoni lapjára, amit az az Emberi Erőforrások Minisztériuma jegyeztetett be – emelte ki.

A képviselő azt kérdezte, hogy a tárca milyen jogcímen adta a támogatást a szervezetnek?

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, az ingatlan azért került a Lungo Drom tulajdonába, hogy ott az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány működhessen, valamint társadalmi felzárkózási programokat tudjanak megvalósítani benne.

Momentum: Az alapvető jogok biztosa nem végzi jól a munkáját

Lőcsei Lajos (Momentum) kijelentette, hogy 2010 előtt az ombudsmani intézmény valóban jól működött, de Kozma Ákos, az alapvető jogok jelenlegi biztosa nem végzi jól a munkáját, ezért a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége az A-kategóriából B-kategóriába „fokozta le”.

A képviselő azt kérdezte a biztostól, mit kíván tenni annak érdekében, hogy visszakerüljön az “A-státuszú” ombudsmanok közé?
Kozma Ákos azt válaszolta, hogy a megfogalmazott kritikák jelentős mértékben a hivatalba lépését megelőző időszakkal foglalkoznak. Hangsúlyozta, hivatalba lépése óta azon dolgozik, hogy közvetlenül ismerje meg az emberek problémáit.

MSZP: Milyen biztonsági tartalék van élelmiszerekből?

Komjáthi Imre (MSZP) azt mondta, hogy a kormány 2016 januárjától elkezdte fokozatosan megszüntetni a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek stratégiai piackészletezését.

Komjáthi Imre, az MSZP képviselője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A politikus azt kérdezte, hogy milyen élelmiszeripari termékekből és milyen mennyiségben áll rendelkezésre biztonsági tartalék?

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára kijelentette, a koronavírus-járvány alatt bebizonyosodott, hogy Magyarországon mindenkor elegendő élelmiszer áll rendelkezésre. Hozzátette, az utóbbi évek bizonyították, hogy még a nagy volumenű vásárlások során sem lépett fel áruhiány.

A kormány az élelmiszerellátást minden körülmények között biztosítja az állampolgárok számára – szögezte le.

Mi Hazánk: A multiknak kellene nagyobb részt vállalniuk a közterhekből

Dócs Dávid (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy az elmúlt években a kormányzat több, az önkormányzatokat megszorító intézkedést is bevezetett. Az állam az önkormányzatok saját bevételeinek egy jelentős részét is elvonta, amivel komoly működési zavarokat okozott a pénzügyi tartalékok nélküli településeknek – jelentette ki.

Ahelyett, hogy a kormány az önkormányzatokra hárítaná át a rezsicsökkentés megvonásának terheit, inkább a koronavírus-járvány alatt „milliárdokkal gazdagodó” multikat kellene kötelezni arra, hogy nagyobb részt vállaljanak a közterhekből – jelentette ki.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy 2010 után a kormány konszolidálta a csőd szélére jutott önkormányzatokat. A mintegy 1400 milliárd forintos adósságátvállalással a kabinet kilátástalan és tarthatatlan helyzetből mentette ki a falvakat és a városokat – jelentette ki a képviselő.

Az elmúlt években az önkormányzatok korábban nem látott lehetőségekhez jutottak, a 2010-es 443 milliárd forint helyett 2021-ben már 865 milliárd forint állt a rendelkezésükre – emelte ki.

LMP: Mikorra várható a gyermek nélküliek adócsökkentéséről szóló kormányzati bejelentés?

Kanász-Nagy Máté (LMP) felidézte, hogy 2022 februárjában Orbán Viktor adócsökkentést ígért a gyermek nélküli átlagbérrel rendelkezők számára, mert ők többet adóznak és ezen változtatni kell. Ezzel tökéletesen egyet értenek – mondta, hozzátéve: különösen nehéz helyzetben vannak a mélységesen alulfizetett közalkalmazottak, pedagógusok.

Lassan négy hónap telt el, de eddig nem történt semmi, pedig ez alatt ezen társadalmi csoport helyzete sokkal rosszabb lett. Azt kérdezte, mikorra várható a kormány bejelentése a csökkentésről?

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a kormány intézkedéseinek köszönhetően hazai és nemzetközi szinten is sikereket értek el. Emlékeztetett: az adóék az unióban 2009-ben még 53,1 százalék volt – Belgium után a második legrosszabb –, mostanra 40,2 százalékra csökkent.

Ezzel a legnagyobb arányú javulást Magyarországon érték el – hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a kormány komoly eredményeket ért el, ezt a munkát tovább folytatják, és tovább intézkedések akkor várhatók, amikor a költségvetés és a gazdaság helyzet lehetővé teszi.

Fidesz: Milyen további hitéleti támogatások várhatók?

Herczeg Zsolt (Fidesz) a hitélet jövőbeni támogatásáról érdeklődött. Rámutatott: azért, hogy Magyarország hosszú távon is a magyarok országa maradjon és a keresztény kultúrát meg tudják őrizni, szükség van arra, hogy a történelmi egyházak és a kormány között kiemelt kapcsolat legyen.

Kitért az elmúlt időszakban megvalósult templomfelújítási és -építési programra, amely szerinte jól mutatja a kormány elkötelezettségét.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte: az állam és az egyház szétválasztása megtörtént és most már az együttműködésen van a hangsúly. A kormány természetes szövetségesként tekint a történelmi egyházakra és hangsúlyosan kezeli támogatásukat.

Kitért arra is, hogy jelentősen nőtt a közfeladatot ellátó intézmények száma, a közoktatásban a szerepvállalás megduplázódott, és jelentős a szerepvállalás növekedése a szociális és a gyermekvédelem területén is. Az államtitkár jelezte, a megkezdett templomépítési program folytatódik, 1400 magyarországi és 400 határon túli templom fog megújulni.

DK: Mikor vezetik be az eurót?

Dávid Ferenc (DK) azt firtatta, mikor vezetik be az eurót, amely szerinte segítene a magyar gazdaságon és vállalkozókon. Szerinte ez érzelmi, gazdasági és politikai kérdés, és mint mondta, úgy látja, nem okozna nagy törést a lelkekben, ha bevezetnék.

Rámutatott: a kérdés aktualitását alátámasztja, hogy délután a forint-euró árfolyama átlépte a bűvös 400 forintos “álomhatárt” és a nemzeti valuta folyamatos gyengülésben van. Összegzése szerint rekordon az államadósság, a költségvetési hiány és az árdrágulás, és az elhibázott gazdaságpolitikát az egész ország megszenvedi.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: Magyarország elkötelezett az euró bevezetése mellett, de mielőtt erről döntenének, sok mindennek kell megvalósulnia, átgondolt gazdaságpolitikával lehet odáig eljutni. Hangsúlyozta: a bevezetést nem szabad elkapkodni, ezt mindenki tudja, ha elhamarkodottan történik, nagyobb kárt okoznak az ország lakosságának.

A bevezetés ezért most nincs napirenden – jelentette ki.

A Mi Hazánk az illegális migránsok elleni fellépésről

Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a kormány támogatja a legális bevándorlást a vendégmunkások letelepítésén keresztül, és az illegális migránsokkal szemben is csak félmegoldás született. A határkerítés megépült ugyan, de a migránsokat csak visszakísérik. Azt javasolják, hogy a határt védő rendőrök elrettentő hatással tűzparancsot kaphassanak, ezek közül az első lövés figyelmeztető lenne.

Kezdeményezik továbbá több milliós helyszíni bírság kiszabását a kerítésen átjutóknak, sok ezer euró van ugyanis a zsebükben, ami az embercsempészeknél köt ki általában. Összegzése szerint milliárdokat lehetne ezekkel a szankciókkal megspórolni.

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált, a kormány elkötelezett az illegális migráció megállításában, a déli határ megvédésében. Ilyen következetességgel egyetlen ország sem jár el – mutatott rá, hozzátéve: tavaly nagymértékű volt az illegális migráció növekedése, és idén még nagyobb lesz a bővülés a jelenlegi tendenciák alapján.

Kitért arra, hogy a polgárőrök 371 milliós, a mezőőri szolgálat pedig 170 milliós támogatásban részesült a határvédelem segítése érdekében.
A képviselő felvetéseire a rendőrségi törvény ad választ, figyelmeztető lövést már többször adtak le a határon – mondta Rétvári Bence.

Ágazati törvények

Egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló bizottsági jelentésekkel és az összegző módosító javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfői ülésén.

A törvényalkotási bizottság (TAB) álláspontját ismertető Héjj Dávid (Fidesz) jelezte:

a testület 26 igen szavazattal tíz nem ellenében támogatta a javaslatot.

Úgy fogalmazott: az új jogi környezet a XXI. századi kihívásokhoz alkalmazandóan szabályozza a válságkezelési és különleges jogrendi intézkedéseket. Közölte: a jövőben lényegesen hatékonyabb és gyorsabb lesz a védekezéshez szükséges döntéshozatal, miközben nem sérülnek az alkotmányos garanciák sem.

A bizottsági kisebbségi véleményt ismertető Barkóczi Balázs (DK) sérelmezte a miniszterelnök fizetésemeléséről szóló módosítás mellett azt is, hogy az állami vezetők akkor is megkaphatnák végkielégítésüket, ha a felmondásuk vagy menesztésük után rögtön egy állami cégnél helyezkednek el.

Hozzátette: a benyújtott 38 módosító indítványt az ellenzék nem tudja támogatni.

Hajnal Miklós (Momentum) szerint a törvénymódosításokkal a kormány azt bizonyítja, hogy előbb gondolnak saját fizetésükre, mint a magyarok bérére. Ezt a „népérdek egyértelmű semmibevételeként” értékelte, és jelezte: nem támogatják.

Keresztes László Lóránt (LMP) „ordas hazugságnak” nevezte, hogy a kormány önmagán kezdené a spórolást. Felszólalásában a miniszterelnök fizetésemelésén kívül a miniszterek és az államtitkárok béremelési lehetőségét is ellenezte.

Zárszavában Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a veszélyek korát éljük, világjárványok, népvándorlás és a szomszédban zajló háború határozza meg az elkövetkező időszakot.

Az újfajta veszélyek új kihívásokat jelentenek, amelyekre gyors, hatékony és rugalmas kormányzati cselekvésre van szükség – mondta. Kitért arra is, hogy az ország védelme érdekében elengedhetetlen, hogy bizonyos adatok köre ne kerülhessen nyilvánosságra, a miniszterelnök fizetéséről pedig azt mondta: az emelés után is az európai középmezőny alján lesz.

Napirend után

Keresztes László Lóránt (LMP) napirend utáni felszólalásában arról beszélt, hogy fokozni kell az extrém időjárás következményeivel szemben védekezést, és a kormánynak ehhez biztosítania kell a szükséges forrásokat.

Varga Zoltán (DK) azt mondta: a kormány és Debrecen fideszes vezetésének nyilatkozataival szemben a város nincs jó helyzetben, mert a kabinet csupán néhány presztízsberuházást finanszíroz.

Frakciótársa, Barkóczi Balázs a fejlődési rendellenességgel küzdő gyerekek korai fejlesztésének fontosságáról és a hazai rendszer hiányosságairól beszélt. Ugyancsak a DK padsoraiból Hegedüs Andrea a miskolci Y-híd beruházás mielőbbi befejezését sürgette.

Tuzson Bence (Fidesz) választókerületének oktatási beruházásairól, köztük a 37 ezer négyzetméteren megvalósuló Dunakeszi diáknegyedről beszélt. Az elnöklő Lezsák Sándor az ülést bezárta.

Ajánljuk még