Néhány napja indult a német szövetségi kormányzat új, országos kampánya, amelyben nagyobb energiatakarékosságra igyekszik sarkallni a németeket. A kampány részeként tippeket adnak, hogyan lehet spórolni az energiával. Többek között azt tanácsolják, hogy mossanak alacsonyabb hőfokon, fürödjenek hidegebb vízben.

Tekerjék lejjebb a radiátorok, és feljebb a légkondicionálók hőfokszabályzóit, vagy vegyenek kisebb képernyőjű TV-t. A kezdeményezést többen bírálták Németországban, mondván:

az ilyen ötletek nem sokat segítenek az átlagemberek valós problémáin.

„A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket követel meg” – reagált a miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban az Európai Bizottságnak a benzinár-stopot ért kritikáira. Az uniós testület az árkorlátozás felfüggesztésére szólította fel a magyar kormányt. Orbán Viktor ennek kapcsán azt mondta: ha nem lenne benzinár-stop, akkor a benzin és a gázolaj ára is valahol 800 forint környékén járna már.

„Az uniótól azt kérjük, hogy lássa be, hogy egy rendkívüli helyzet van. Arra kérjük a brüsszeli bürokratákat, hogy ne az egy méret mindenkire jó logikáját kövessék, hanem értsék meg, hogy a háborús zónához közelebb eső országokban szükség lehet rendkívüli intézkedésekre, például nemzeti alapon különbséget tenni a rendszámok illetve a járművek között” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az M1-nek nyilatkozó szakértő vitába szállt az Európai Bizottság érvelésével.

„Nem is feltétlenül védhető az EU álláspontja, hiszen amit tilt az EU az az, hogy állampolgárok között tegyenek különbséget a szabályozásban, ugye itt nem az állampolgár konkrétan, aki megtankol, neki az állampolgársága számít, hanem a gépkocsinak, tehát, hogy az egy magyar forgalmival rendelkező gépkocsi vagy pedig nem” – ismertette Sebestyén Géza az Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

„Az ársapkát a kőolaj árának drámai emelkedése indokolja a leginkább” – írta szombaton a Világgazdaság. A lap szerint egyértelmű, hogy a drasztikus drágulás mögött az orosz-ukrán háború áll. A cikk a Nyugat-Európában leginkább használt északi tengeri Brent- és az Oroszországból érkező – tehát a magyar piacot is meghatározó – Ural-típusú kőolaj árát veti össze.

A két típusú nyerskőolaj piacán tapasztalható árkülönbség jelentős mértékben nőtt, hiszen míg február 23-án – háború kitörése előtt egy nappal – a Brentet még alig 1,64 dollárral adták drágábban, addig június 10-re az árkülönbség 34,4 dollárra hízott. Ahogy a lap fogalmaz:

Ez közel 21-szeres növekedés. Ezekből a számokból is tisztán látszik, hogy a magyar rezsicsökkentés csak az orosz kőolajjal tartható fent.

Szintén a rezsicsökkentés fenntartásáról beszélt szombat reggeli Facebook videójában a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a paksi bővítés egyik legfontosabb engedélyéről, a talajszilárdítási engedély megszerzéséről tett bejelentést.

„Mi magyarok azért építjük a Paksi Atomerőművet, hogy 2030-tól a nemzetközi energiapiac minden fajta bizonytalanságától meg tudjuk szabadítani magunkat. És hosszú távon is fent tudjuk tartani a rezsicsökkentés eredményeit” – mondta. Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy hamarosan már a létesítési engedély is megérkezhet, így a tényleges építkezés is megindulhat Pakson.