Zsigó Róbert, a térség fideszes országgyűlési képviselője az eseményen felidézte: 2019. május 29-én este kilenc órakor a Margit hídnál a kétezer tonnás Viking Sigyn szállodahajó a mindössze negyven tonnás Hableánynak ütközött, amely másodpercek alatt elsüllyedt a Dunában.

A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni a Dunából, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast azóta is eltűntként tartanak nyilván.

A legfiatalabb utas 6, a legidősebb 71 éves volt. A tragédia gyászával és szomorúságával két nemzetet köt össze

– hangoztatta Zsigó Róbert. A képviselő hangsúlyozta: a Havaria egyesület tagjai, akik elsőként végeztek felderítő merülést, úgy döntöttek, tanulni szeretnének a történtekből.

Ezt a célt szolgálja az oktató búvárkonténer is. Segítségével a szakemberek ellenőrzött körülmények között, folyó vízében készülhetnek fel a hajóból való életmentésre, amely felbecsülhetetlen tapasztalatot jelent – fűzte hozzá.

Park Csul Min, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete azt mondta: 2019. május 29-e a sokk pillanata volt, amely máig nem felejthető. Ugyanakkor köszönetét és háláját fejezi ki azoknak a búvároknak, akik mindent megtettek az áldozatok megmentéséért.

„A magyar kormány aktív támogatásával, a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a Havaria egyesület együttműködésével ugyanis sikeresen megtörténtek a szükséges intézkedések” – fogalmazott.

A nagykövet kiemelte:

amennyiben felgyorsulnak a baleset miatt indított perek és megszületik a bírósági ítélet, úgy egy év múlva már több áldozat családja tud könnyebb szívvel részt venni a megemlékezésen.

A diplomata szerint a Hableány tragédiája elkerülhető lett volna. Park Csul Min még sajnálatosabbnak nevezte, hogy a balesetet emberi mulasztás okozta, majd megköszönte a Havaria egyesületnek az évfordulóról való megemlékezést.

Szathmári Zsolt, az egyesület elnöke úgy fogalmazott: a Hableány balesetében elhunyt dél-koreai és magyar áldozatokra emlékezve bízni kell abban, hogy soha többé nem történik hasonló tragédia. Mint mondta, tapasztalataik arra ösztönözték a szervezet tagjait, hogy megoldást találjanak arra, hogyan lehet egy sikeres mentésre még jobban felkészülni.

A búvárkonténer „születése” egyben a mentőbúvár-oktatás korszerűsítését, valamint a vízi közlekedés biztonságosabbá tételét jelenti – fűzte hozzá. Szimulációs hajóként a képzőkonténer belseje 56-féleképpen módosítható, így folyamatosan biztosítja a tapasztalás és tanulás lehetőségét – sorolta.

Felidézte, hogy néhány éve adták át a bajai önkormányzat, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a Havária egyesület együttműködésében létrejött modern Búvár Kiképző Központot, amely nemzetközileg elismert vízből mentési képzést biztosít.

Mint mondta:

a minősített búvárképzés lehetővé teszi, hogy a felkészült búvárok vízi baleseteknél, árvizeknél vagy roncskiemeléseknél segédkezzenek.

Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója a közmédiának úgy nyilatkozott: a Hableány sétahajó tragédiájánál olyan szervezetek munkáját kellett összefogni, amelyek ritkán dolgoznak együtt, főleg ennyire nehéz helyzetben.

A műveletben rendvédelmi szervek mellett olyan civil szervezetek munkáját is koordinálni kellett, amelyek technikai vagy humán képességeikkel járultak hozzá a hajó és a környezetében fellelhető holttestek felszínre hozásához – mondta.

Hajdu János felidézte: a tragédiát követően három óra alatt már a vízben voltak a szakemberek, erre kevesen képesek a világon. Úgy fogalmazott: megfeleltek a feladatnak, sikeresen hozták a felszínre a hajóroncsban és a hajó körül lévő holttesteket, majd a tizenharmadik napon magát a hajót is. A Havaria egyesülettel azóta is dolgoztak már együtt más műveletben – tette hozzá.

A címlapfotó illusztráció.