logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

48 perc – Novák Katalin: A kölcsönös tisztelet visz egy olyan Európába, ahol egymás mellett és nem egymás ellen küzdünk

| Szerző: hirado.hu
Rendhagyó helyszínen, a Sándor-palotában adott interjút Novák Katalin köztársasági elnök a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor vendége. Az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában Novák Katalin beszélt az elmúlt három hét diplomáciai nagyüzeméről, államfői tárgyalásairól, családpolitikáról és jövőbeni terveiről is.

Lánczi Tamás azzal indította a beszélgetést, hogy felidézte Novák Katalin beiktatási beszédét, melyben az elnök asszony úgy fogalmazott, ajtókat szeretne nyitni, és a beiktatása óta eltelt hetekben több országban is megfordult.

Novák Katalin elmondta, hogy valóban sűrű volt a mögötte lévő időszak,

s bár egy köztársasági elnöknek elsősorban Magyarországon van feladata, de a nemzetközi kapcsolatokat is fontosnak tartja.

Varsói utazása kapcsán – ahol a lengyel elnökkel, a miniszterelnökkel és a házelnökkel is találkozott – úgy fogalmazott, hogy Lengyelország az egyik legfontosabb nemzetközi partnerünk, és nagyon régi barátság köti össze a két népet.

Erdélyi látogatása kevésbé volt diplomáciai jellegű, sokkal inkább baráti esemény, amelyen erdélyi magyarokkal a református egység napjának ünnepén, Gyulafehérváron a Bethlen-szobor avatásán vett részt.

Magyarország kapcsolata Németországgal rendkívül fontos, nemcsak történelmileg, hanem az ember–ember közötti kapcsolatok és a gazdasági kapcsolatok okán is. A Frank-Walter Steinmeier elnökkel folytatott több mint egyórás négyszemközti beszélgetést, amelyen komoly és fontos témák kerültek szóba, Novák Katalin örömtelinek nevezte.

A megbeszélésen a brüsszeli szankciós csomag hatásait is értékelte a két államfő Magyarországra, Németországra és Európára nézve. Szó volt arról is, hogy a háború milyen új kihívások elé állít mindannyiunkat, és mennyire fontos megtalálni a pragmatikus hangnemet, mellyel kommunikálnunk kell egymással.

Novák Katalin prágai útja kapcsán elmondta, hogy Milos Zeman elnök meghívására érkezett a cseh fővárosba, továbbá találkozott Petr Fiala miniszterelnökkel is. Érdemi megbeszélés zajlott, ami az elnök asszony szerint azért is fontos, mert Lengyelország mellett egy újabb V4-es ország vezetőjével találkozhatott.

Lánczi Tamás felvetette, hogy sokan ma Magyarország és Lengyelország viszonyának változásáról beszélnek.

Novák Katalin szerint sokkal mélyebb és hosszabb barátság köti össze a két népet, és a jó viszony érdemben nem változott.

A lengyel, magyar két jó barát nem egy szlogen, nem egy frázis, hanem mély összetartozást jelent. Sok olyan hang és érdek van, amely éket próbál verni a két ország együttműködésébe, de ezt nem szabad hagynunk, és ebben a szellemben tudtunk tárgyalni egymással.

Novák Katalin elmondta, Berlinben, Prágában és Varsóban is sikerült olyan hangot megütni államfői szinten, ami a kölcsönös tiszteleten alapul.

„Értjük azt, hogy mások az érdekeink adott esetben, hogy más a történelmünk, hogy mások az adottságaink, hogy bizonyos szempontból más a kultúránk, hogy máshogy gondolkodunk mi, magyarok és a németek vagy adott esetben a lengyelek”

– fogalmazott a köztársasági elnök asszony.

Novák Katalin úgy véli, hogyha ezt tiszteletben tartjuk, és érdemben meghallgatjuk a másik érveit, akkor az hozzásegít a megértéshez, és egy olyan európai úton vezet bennünket előre, ahol nem egymás ellen, hanem egymás mellett küzdünk.

Nekünk, magyaroknak is megvannak a saját szempontjaink, például a szankciós csomag kapcsán, a kárpátaljai magyarság sorsa kapcsán, ahogy a lengyelek is saját nézőpontjukból tekintenek a háborúra, másfajta fenyegetettséget éreznek Oroszország szomszédságában.

A köztársasági elnök asszony elmondta, hogy pénteken Bukarestbe készül Klaus Johannis román és Andrzej Duda lengyel elnök meghívására. A „bukaresti kilencek” találkozójára kerül majd sor, amely román és lengyel közös kezdeményezés, és a közép-európai, továbbá a balti országokat foglalja magába. Ennek legmagasabb szintű találkozója az államfői csúcs, és elsősorban biztonsági kérdésekkel foglalkozik. A háborús helyzet mindenki számára komoly kihívást jelent, és erre közös válaszokat kell találni.

Novák Katalin szerint mindannyiunk számára megrázók a háború borzalmai, de emellett jó érzés látni azt az összefogást, ami kialakult a menekültek megsegítésére. Azt, hogy mi a háború tétje nem lehet megválaszolni, igazából mindenki találgat, hiszen Putyin elnök nem fogalmazott meg egyértelmű háborús célokat. Egyelőre nehéz megjósolni, merre tart ez a háború, de az egyetemes érdek az, hogy ne eszkalálódjon, és hogy minél hamarabb befejeződjön.

Magyar szempontból lényeges, hogy a kárpátaljai magyarság békében élhessen, és azok, akik menekülni kényszerültek, minél hamarabb visszatérhessenek, és jogaik gyakorlását biztosítsák számukra.

Kevesen tudják, hogy 150 ezer magyar él Kárpátalján, és ezért nem értik, hogy a nyelvtörvény milyen hatással van az ott élő magyarokra.

Az ottani magyarság megmaradása úgy is nehéz lesz, ha az anyaország támogatásáról biztosítja őket. Az elnök asszony elmondta, hogyha ezt a nemzetközi partnereknek felvázolja, könnyebben megértik a magyar hozzáállást ehhez a háborúhoz.

A belpolitikai helyzetet illetően úgy vélekedett, hogy most, amikor túl vagyunk egy hosszú, váratlan világjárványon, amikor háború van a szomszédunkban, amikor éppen lezajlott egy választás, és amikor a gazdasági helyzet mindenhol nehezebb, akkor talán nem természetellenes, hogy némiképp felforrósodik a hangulat.

Novák Katalin feladatának érzi, hogy mindenkivel megtalálja a közös hangot, aki igényt tart erre. Szerinte a pártoktól nem lehet elvárni a nemzet egységének kifejezését, hiszen egymástól különböző nézeteket valló csoportokról van szó, és bízik abban, hogy álláspontjaik megértéséhez az utat a jövőben megtalálja. A köztársasági elnök asszony szerint az államfői tisztség természete, hogy nem kell részt venni a napi pártpolitikai csatározásokban, és örül annak, hogy tágabb perspektívából szemlélheti a politikát.

Lánczi Tamás felvetette, hogy bár hazánkban az élet nyugodt, de a nyugati demokráciákból és a tengerentúlról nyugtalanító hírek is érkeznek tüntetésekről, terrortámadásokról.

Novák Katalin úgy fogalmazott, hogy a demokrácia számára elsősorban azt jelenti, hogy érvényesül az emberek akarata, ebből a szempontból a választásokat fontos fokmérőnek tartja. Ha az emberek demokratikus úton fejezik ki a véleményüket, azt irányadónak kell tekinteni, de sokszor tapasztalja, hogy sokan megsértődnek, és azért haragszanak az emberekre, mert nem úgy döntöttek, ahogyan az elvárták. Ez nem demokratikus megközelítés.

Az emberek döntésének elfogadásában nem állnak túl jól a nyugati világban, és hajlamosak antidemokratikusnak tekinteni és megbélyegezni az emberek olyan irányú döntéseit, amelyek nem egyeznek a nyugati ideológiákkal.

A brüsszeli működés megítélése azért is nehéz, mert az intézményrendszer nem egy demokratikus nemzeti jogállam felépítéséhez hasonló, ugyanakkor a valódi felhatalmazással rendelkező kormányok kárára növelné a befolyását.

„Európában érdemes szem előtt tartanunk azt, hogy itt szuverén nemzetállamok döntöttek úgy, hogy bizonyos területeken összehangolják egymással az érdekeiket és a lépéseiket is, de nem szabad a szuverén nemzetállamoktól elvenni sem a szuverenitást, sem a nemzetállami jelleget”

– fogalmazott a köztársasági elnök asszony.

A brüsszeli politizálás nem a köztársasági elnök dolga Magyarországon, van olyan ország, ahol az elnök képviseli országát – például Romániában – az Európai Tanács ülésein, de hazánkban az a hatalmi ágak közötti munkamegosztás, hogy a miniszterelnök képviseli a brüsszeli politikában Magyarországot. Az államfő véleményt mond, vagy akár egyeztet Orbán Viktor kormányfővel, de a képviselet nem az ő feladata Brüsszelben – hangsúlyozta Novák Katalin.

Lánczi Tamás felidézte, hogy Novák Katalin beiktatása óta számos szimbolikus gesztust tett, kiment az emberek közé, illetve meglátogatott egy idős hölgyet, aki levelet írt neki.

Novák Katalin elmondta, hogy kíváncsi típusú ember, szeretné megérteni az embereket, és ez a kíváncsiság ösztönzi. Úgy véli, jó dolog az, ha az emberek elmondják a problémáikat, hiszen akkor tudja hatékonyan képviselni őket, ha megismeri a gondolkodásukat.

A családok ügye továbbra is központi kérdés a köztársasági elnök asszony számára.

Arra keresi a választ, hogy hogyan lehet segíteni a gyermekvállalást, akár az első gyermek esetében, akár a család bővítése szempontjából. Ez a világ számos részén elhanyagolt kérdés, hazánkban viszont az elmúlt tíz esztendőben jelentős kérdéssé vált.

Novák Katalin szerint nem tudjuk és nem is akarjuk kizárni a felelősségvállalást, ugyanakkor sok esetben ez riasztó is lehet. Sok fiatal felteszi a kérdést, amelyet Novák Katalin is feltett önmagának, hogy „hogyan fog ez menni?”. Hogyan lehet összeegyeztetni a családi feladatokat a munkával, a szeretett hivatással? Ezekre a dilemmákra érdemes közösen megoldást találni. Ez egy mélyebben fekvő kérdés pusztán annál, hogy van-e elég pénz, ugyanakkor az a háló, azok az ösztönzők, amelyek segítenek a családi adókedvezménytől a négygyermekes anyák szja-mentességéig, olyan dolgok, amelyek nélkül nem megy.

„Az, ahogy igent mondunk az életre, az, ahogy igent mondunk a családra, az, ahogy megéljük a családunkat a mindennapokban, egy kulturális kérdés. És hagyományosan mi, magyarok ebben erősek vagyunk. Nekünk fontos a családunk. Az ünnepeink családi ünnepek, a legfontosabb személyes tények rólunk alapvetően családi jellegűek, hogy van-e gyerekünk, van-e testvérünk, kik a szüleink, hol születtünk. Ezek valahogy mind a családunkhoz kötnek bennünket”

– fogalmazott a köztársasági elnök asszony.

Novák Katalin szerint elengedhetetlenül fontos, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, és a nyugati világban is igyekszik minél inkább hangsúlyozni ennek jelentőségét. A gyermek neveléséről, a szülők jogairól beszélni az államfő szerint kötelesség.

A köztársasági elnök asszony elmondta, hogy nagyon sok helyen érdeklődnek a magyar családpolitika iránt, hiszen az eredmények magukért beszélnek: kétszer annyian kötnek házasságot, mint tíz éve, Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a házasságkötések száma, sőt népességarányosan nálunk a legmagasabb ez az arány, és a gyermekvállalási kedv is nálunk emelkedett a leginkább. A GDP 6,2 százalékát fordítjuk a családtámogatásokra, és mégsem dőlt be a gazdaság, és azok a vezetők, akik tudják, hogy az országuk jövőjét biztosítaniuk kell, érdeklődnek a magyar eredmények iránt.

Novák Katalin elmondta, hogy három dolgon keresztül tudná lemérni államfői tevékenységének sikerét.

Az első, hogy tényleg közelebb tud-e jutni az emberekhez, egymás megértéséhez, hogy megnyílnak-e a szívek, az ajtók, és majd öt év múlva sokan lesznek-e majd olyanok, akik úgy gondolnak vissza erre az öt évre, hogy az ő elnökük is volt.

A második fokmérő a nemzetközi kapcsolatok építése, úgy gondolja, hogy a jó bornak igenis kell a cégér, és ha öt év múlva többen érdeklődnek hazánk iránt, azt sikernek érezné.

A harmadik dolog a nemzet egységével, természetes összetartozásával függ össze. Jó lenne, hogy ha valaki meghallaná azt a szót, hogy „magyar”, vagy ha meghallja a Himnuszt, akkor büszkeség töltené el, és ebben minél többen tudnánk osztozni.

Öt év múlva Novák Katalin egy mosolygós Magyarországot szeretne látni,

„egy a saját értékeire büszke, azokért kiálló és ugyanakkor mások iránt is nyitott Magyarországot”.

Nyitókép: Novák Katalin köztársasági elnök Facebook

Ajánljuk még