logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Litkei Máté: Indokolatlan a háztartások terheinek további növelése

| Szerző: hirado.hu
A kvótakereskedelmi rendszerrel járó többlet teher a háztartások szintjén csapódna le, megemelve az egyébként is magas energiaárakat – nyilatkozta a Klímapolitikai Intézet igazgatója az M1 Ma reggel című adásában az Európai Bizottság klímacsomagjáról. Litkei Máté szerint Brüsszel központilag kívánja meghatározni, hogy a tagállamok milyen forrásokból elégíthetik ki a saját energiaszükségletüket. Az ezt elérendő folyamatokhoz a tagállami vétó intézményét is fel kívánják számolni.

Talán az egyik legradikálisabb és legtöbb vitát kiváltó eleme a javaslatcsomagnak az úgynevezett kvótakereskedelmi-rendszer kiterjesztése, amely eddig a nagy kibocsájtókat foglalta magába. A jelenlegi javaslat ezt kiterjesztené a kis kibocsájtókra is. Konkrétan az épületállomány-kibocsájtásaira és a közlekedés kibocsátóira – mondta Litkei Máté. A Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint ez azért problémás, mert a lakossági fogyasztók, a háztartások is érintettek. A kvótakereskedelmi rendszerrel járó többlet teher pedig a háztartások szintjén csapódna le, megemelve az egyébként is magas energiaárakat. Az energiaválság kitörése előtt egy szakmai vita bontakozott ki arról: a háztartások a magas energiaárakkal rábírhatók-e arra, hogy környezetbarát beruházásokat hajtsanak végre.

Az energiaválság miatt most azt látjuk, hogy megemelkedtek az energiaárak, a környezetbarát beruházások pedig elmaradtak, hiszen az ehhez szükséges tartalékok nem jöttek létre. Indokolatlan a háztartások terheinek további növelése – mondta Litkei Máté.

A gépjármű- és ingatlanállománynak van egy természetes cserélődési üteme, amit a célzott támogatásokkal lehetett gyorsítani.

Kapcsolódó tartalom

A Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint Franz Timmermans és Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselők azt mondták, hogy az EU-nak közös energiamix kialakításra lenne szüksége. Központilag kívánják meghatározni, hogy a tagállamok milyen forrásokból elégíthetik ki a saját energiaszükségletüket. Az ezt elérendő folyamatokhoz a tagállami vétó intézményét is fel kívánják számolni.

A jelenlegi orosz–ukrán háború, illetve az ehhez kapcsolódó politikai turbulencia lehetőséget kínál számukra. Erről teljesen nyíltan beszéltek az elmúlt időszakban. Az 55 százalékos javaslatcsomag is ebbe az irányba tart. Olyan szociális klímaalapot terveznek létrehozni, amely egy központi forrásba vonja a háztartások jövedelmét, majd egy sajátos logika szerint visszaosztja azt.

Litkei Máté szerint a bizottság politikai súlyának növelése zajlik, centralizációs törekvés valósul meg. A kormányzati törekvések pedig tarthatatlanná válnak. „Bízok benne, hogy a részletek kidolgozása során az árstopot meg tudjuk védeni. A szociális feszültségek mérséklésére eddig csak ezek az intézkedések bizonyultak hatásosnak” – mondta.

Hozzátette: „A Spiegel azt írta, hogy a bizottság fontolóra vette az orosz olajara kivetett importvám elfogadását. Ha az árakra ráépítjünk a pluszvám-tételt, akkor az eladó ezt beépíti az eladási árba, tehát végső sorban a vevő fizeti meg. A logika mögött nem is az húzódik elsősorban, hogy az orosz gazdaságtól vonjunk el forrást, hanem az, hogy annyira drágává tegyük az onnan érkező energiahordozókat, hogy már versenyképes legyen a máshonnan érkező energiahordozó. Csakhogy: jelenleg a piacon nincsen akkora feldolgozói kapacitás, amire szükség lenne. Az embargó alternatívájaként az importvám valóban valid intézkedés lett volna. Így viszont, ha az bevezetésre kerül, semmi más célt nem szolgál, csak azt, hogy Magyarországot ellehetetlenítse” – mondta.

Kapcsolódó tartalom

A balti államok, illetve Lengyelország képviselői már egyértelműen bejelentették, hogy folytatni szeretnék a szankciós politikát, amit a gázra is ki kívánnak terjeszteni. Ebben szövetségesre talált Ukrajna. Csakhogy: a gázról való leválás még nagyobb terhet jelentene az európai gazdaság számára. Az európai gázimport mintegy 40 százalékát Oroszország szolgáltatja, ami jórészt kötött infrastruktúrán keresztül érkezik. Egyik évről a másikra nem változtatható meg. Ráadásul Európa nem rendelkezik a kellő mennyiségű cseppfolyósított földgáz fogadásához szükséges infrastruktúrával – mutatott rá Litkei Máté, Klímapolitikai Intézet igazgatója.

Ajánljuk még