Döntött az Országgyűlés. Több hónappal meghosszabbította a háborús veszélyhelyzeti intézkedéseket.
Orbán Viktor május végén jelentette be, hogy az orosz–ukrán háború miatt a kormány háborús veszélyhelyzetet hirdet. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: a háború veszélyt jelent Magyarországra, ami kockára teszi a biztonságunkat, veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását. A kormányfő hangsúlyozta: a világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Ebben a helyzetben mozgástérre és cselekvőképességre van szükség.
A járvány elleni védekezés alatt bevezetett veszélyhelyzethez hasonlóan, ez is
lehetővé teszi a kormánynak, hogy azonnal reagáljon és minden lehetséges eszközzel megvédje Magyarországot és a magyar családokat.
A mostani szavazás előtt a képviselők az Országgyűlésben fejtették ki véleményüket a háborús veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Az LMP és a DK szerint az eddigi felhatalmazással is visszaélt a kormány, ezért az újabbat sem támogatják. A Jobbik álláspontja az volt a vitában, hogy nem igazolható a különleges jogrend meghosszabbítása. A Mi Mazánk sem támogatta a rendkívüli jogrendet, de hangsúlyozta, hogy más miatt, mint a – szerintük – „szélsőbaloldali, szélsőliberális” ellenzék.
Az előterjesztő igazságügyi miniszter az ellenzéki támadásokra reagálva azt mondta, a jogszabály célja, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése érdekében.
Varga Judit a rezsicsökkentésre, az ezt lehetővé tévő extraprofit-különadóra és az árstopokra utalva arról beszélt:
a javaslat elfogadásával az Országgyűlés arról dönt, hogy fenntarthatók-e a villamos energiával, a földgáz- és a távhőellátással kapcsolatos rendeletek.
„Az az intézkedés nem tetszik-e önöknek, ami hatósági árakat szab az üzemanyag-ellátásban és ezáltal megvéd minket a 800 forintos gázolajártól, vagy éppen a magyar élelmiszer-ellátást biztosító bejelentési kötelezettséget kifogásolják-e a veszélyhelyzeti intézkedések között? Garantálom önöknek, hogy minden intézkedés a magyar családokat, a magyar nyugdíjakat, a teljes foglalkoztatottságot és a munkahelyeket védte” – fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta: a kormánynak a veszélyhelyzet ideje alatt rendszeresen tájékoztatást kell adnia a megtett intézkedésekről. A most elfogadott törvény a kihirdetése napján 21 órakor lép hatályba és 2022. november 1-ig tart.
Címlapfotó: Képviselők az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárítását célzó törvényjavaslatról szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. július 8-án (MTI/Máthé Zoltán)