Az első világháború magyar haditengerészeinek és gyalogosainak felszerelését mutatták be Szarvason. A történelmi Magyarország mértani közepén a Centenáriumi Hagyományőrző Gyalogdandár idézte fel a trianoni békediktátumhoz vezető korszakot.
Vagonok állnak Egerben a Dobó téren. Azok, akik belépnek a szerelvényekbe, láthatják a Trianon után elcsatolt területek híres szülötteit, köztük Csoóri Sándor portréját. A rendhagyó kiállítás bemutatja a menekülő magyar emberek hátrahagyott vagyonát is. A látogatók azt mondják, idén az ukrajnai háború miatt különösen sokat gondolnak a határon túl élő magyarokra.
A Chrome Rt. együttes magyarok összetartozásáról szóló dalának szövege díszíti a hortobágyi Trianon emlékművet, amelyet a nemzeti összetartozás napján adtak át. A kettőskereszten a történelmi Magyarország térképe emlékeztet a veszteségre.
A legnagyobb veszteség a külhonban rekedt magyar testvéreink.
A Háló Katolikus Mozgalom arra biztatja az embereket, hogy hívják fel telefonon külhoni magyar ismerőseiket, barátaikat. Schön György az egyesület vezetőségi tagja az M1-en azt mondta: különösen a kis, szórványtelepüléseken élőknek van szüksége az anyaországi kapcsolatokra.
Minden magyar felelős minden magyarért.
Kapcsolódó tartalom
Piliscsabán is megemlékeztek a békediktátum évfordulójáról. Menczer Tamás azt mondta: Trianonban tisztességtelenül, erkölcstelenül, méltatlanul bántak velünk, mindenfajta erkölcsi gát nélkül húzták át az ország határait, választottak el magyart a magyartól, amit sohasem felejtünk el.

Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány folyamatosan segíti és támogatja a határon túl élő magyarokat.
„Erőforrásként tekintünk a külhoni magyarokra, olyan erőforrásként, amely két országot nem elválaszt, éppen ellenkezőleg, összeköt és szövetségeket építünk, mindent ami rajtunk áll, megteszünk azért, hogy a mindennapjaik az életük a lehető legjobb legyen” – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára.
Katona Csaba történész az M1-en azt mondta: a magyaroknak nem volt beleszólásuk a béketárgyalásokba. A trianoni békediktátum értelmében elcsatolták Magyarország területének kétharmadát, ezáltal több mint hárommillió magyar került az új határokon kívülre.
Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává.