logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva legendás szerelme: „Téptük egymást, de mi értettük egymást legjobban”

| Szerző: hirado.hu
Latinovits Zoltán Jászai Mari-, Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas színész negyvenhat éve hunyt el. Számos színházi szerepe mellett (Ványa bácsi, Az ügynök halála, Liliom, A kőszívű ember fiai, Tóték) több filmben is játszott, egyik leghíresebb szerepe a Krúdy Gyula története alapján készült Szindbád, amelyben a címszereplőt alakította.

Latinovits Zoltán Jászai Mari-, Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas színész 1976. június 4-én, 44 évesen hunyt el tragikus körülmények között. Hogy öngyilkosság történt-e vagy sem, azóta is vitatott.

Latinovits Zoltán 1931. szeptember 9-én Budapesten született, saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében „éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött”. Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, a fia születése után egy nappal elhagyta a családot. Édesanyja, Gundel Katalin, Gundel Károly neves budapesti vendéglős lánya 1941-ben újra férjhez ment Frenreisz István belgyógyászhoz. Ebből a házasságból született két féltestvére, Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész.

Latinovits Zoltán színművész a testvéreivel, Bujtor István színművésszel és Frenreisz Károly rockzenész-zeneszerzővel (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Latinovits 1949-ben érettségizett, ezután asztalostanonc lett, majd hídépítő munkás. 1952-től a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult, ahol 1956-ban szerzett diplomát. 1952-től NB I-es tartalékos kosárlabda-játékos volt, de kiválóan vitorlázott is.

Színi pályafutását a gimnáziumi színkörben kezdte, amikor bemutatták a Dózsa György című drámát, ahol egy epizódszerepet alakított. Szövegét a nézőknek félig háttal, lámpalázasan, beszédhibával mondta el. Az előadás után Bajor Gizi, a Kossuth-díjas színművész azt mondta neki: „Maga menjen színésznek!”.

1956-ban építészmérnöki diplomát szerzett, de már ekkor a színészi pályára cserélte végzettségét, és segédszínésznek szerződött Debrecenbe, ahol az évadnyitó előadáson Jacobi Viktor Leányvásár című operettjének hajóskapitányaként debütált.

Számos színházi szerepe mellett (Ványa bácsi, Az ügynök halála, Liliom, A kőszívű ember fiai, Tóték) több filmben is játszott, egyik leghíresebb szerepe a Krúdy Gyula története alapján készült Szindbád, amelyben a címszereplőt alakította.

Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva legendás szerelme

1959-ben a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, és hamarosan a társulat vezető színésze lett. 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájában partnere a vendégszereplésre meghívott Ruttkai Éva volt. Kettejük között életre szóló szerelem szövődött. A sokak által nehéz természetűnek tartott színészkirállyal igazán megértették egymást.

Téptük egymást, de mi értettük egymást legjobban. Amit én csináltam, senki nem tudta úgy szeretni, mint ő…” – nyilatkozta egyszer a színésznő.

Az Ilyen nagy szerelem című darab első próbáján, ahogy elkezdődött közös jelenetük, és a férfi odaszólt, hogy: „Lida!”, a színésznő megfordult, a próba pedig megállt, mert Ruttkai Éva nem tudta folytatni. Úgy emlékezett: „Mikor ránéztem, a saját szemem nézett vissza.”

A következő három napot együtt töltötték. Ezután a színésznő visszautazott Pestre. A vonat már éppen indult volna, amikor a Latinovits felugrott, és a kupéban szerelmet vallott egy báránykával és egy szál virággal Ruttkai Évának. Hatvanig kísérte.

A bemutató után Latinovits azt írta levélben: „Köszönöm, hogy látszódhattam maga mellett.” Ruttkai így válaszolt: „Maga nem látszódott, hanem élt. És ez a legtöbb.”

A színésznő ekkor a színész Gábor Miklós házastársa volt már egy évtizede, és 1953-ban megszületett lányuk, Gábor Júlia.

Ruttkai és Latinovits számos darabban játszottak együtt, így 1962-ben például mindenki kedvenc szerelmespárját, a Rómeó és Júlia főszerepeit alakították a Vígszínházban, Várkonyi Zoltán rendezésében. 1964-ben Latinovits Zoltánnak szívinfarktusa volt, ekkor derült fény addig titokban tartott szerelmükre.

Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán, Shakespeare: Rómeó és Júlia című drámájának címszereplői játszanak a Vígszínházban (Fotó: Nemzeti Fotótár/Keleti Éva)

Megismerkedésük az Ilyen nagy szerelem esti fél hetes próbáján történt. Ezért a színész szerelme minden premierje alkalmából virágcsokrot küldetett Ruttkai Évának, egészen a haláláig. Ruttkai Éva tíz évvel élte túl szerelmét, de már nem volt önmaga, megviselte Latinovits halála.

Lakásában volt egy óra, amely Latinovits halála után mindig fél hetet mutatott. Emlékére minden nap gyertyát gyújtott, és a gyufaszálakat haláláig egy üvegkehelyben gyűjtötte.

A színész családja és Ruttkai Éva nem hitte, hogy Latinovits Zoltán halála öngyilkosság lett volna. Gábor Júlia szerint Latinovits Zoltánnak gyerekként szokása volt felugrani a vagonra, és ezúttal is így szeretett volna tenni, hiszen a negyedik és ötödik kocsi között próbálkozott. Úgy tudják, gyógyszerek hatása alatt állt, amiért elvéthette az ugrást. Tervezett, élni akart. A vonat vezetőjének vallomása szerint azonban feltartott kezekkel lépett a mozdony elé, féktávolságon belül.

A színésznő lánya, Gábor Júlia egyszer úgy nyilatkozott, hogy anyja „igazi lénye nem élte túl Zoltán halálát”.

1966-ban Jászai Mari-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott, a Kossuth-díjjal 1990-ben posztumusz tüntették ki. 1996-ban Magyar Örökség díjat kapott, 2015-ben Ferencváros díszpolgára lett. Az új Nemzeti Színház bejáratánál álló kapuszoborban Latinovits és Tolnay Klári alakja fogadja a közönséget. Nevét viseli a Budaörsi Latinovits Színház, a Veszprémi Petőfi Színház Latinovits–Bujtor Játékszínje (féltestvére, Bujtor István 2008–2009-ben a teátrum igazgatója volt), 2002-ben kisbolygót neveztek el róla.

Ajánljuk még