logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Elemző: A jogállamisági eljárás már régen nem egy jogi eljárás, hanem politikai nyomásgyakorlás

| Szerző: hirado.hu
A hetes cikk szerinti eljárás kezd már terhessé válni azoknak, akik ezt elindították. Erről beszélt Varga Judit Brüsszelben. Az igazságügyi miniszter hozzátette: az eljárás politikai nyomásgyakorlás, amit a bevándorláspárti, baloldali többségű Európai Parlament kezdeményezett. Az Alapjogokért Központ projektvezetője szerint azok a vádak, amelyek az eredeti jelentésben szerepelnek, nem állták ki az igazság próbáját.

Az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadta el az úgynevezett Sargentini-jelentést, amivel a szóban forgó eljárást elindította. Brüsszel számára komoly kudarc és arcvesztés, hogy azóta nem tudott komolyabb eredményt felmutatni.

Ez pedig azt mutatja, hogy azok a vádaskodások, amelyek az eredeti jelentésben szerepelnek, nem állták ki az igazság próbáját – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője.

Hozzátette: a soros elnökséget betöltő tagállamok kötelezően letudandó feladatként tekintenek erre a témára. Tartanak egy-egy meghallgatást, megismétlik a már unalomig ismert paneleket, de érdemi előrelépés nem történt. Kovács Attila szerint ez nem is várható. Mindezt azzal magyarázta, hogy

a soros elnökséget betöltő tagállamok egyike sem meri felvállalni annak az ódiumát, hogy a nevéhez valamilyen komolyabb lépés kötődjön. Hozzátette: már maga az eljárás is megosztja a tagállamokat.

Az Alapjogokért Központ projektvezetője hangsúlyozta: egyhangú döntéshozatal szükséges. Ez az egység pedig nincs meg a tagállamok között. Az eljárás ezért kudarcra van ítélve.

A tagállamok attól félnek: a vonatkozó eljárások egyikéről bebizonyosodik, hogy a hétköznapokban alkalmatlan. A szóban forgó eljárást politikai atombombaként harangozták be, de azóta tudjuk: vajúdtak a hegyek és egeret szültek – mondta.

Kovács Attila nem csak azt nevezte politikai hibának, hogy akkor, amikor az unió külső határai mentén háború dúl, a tagállamokat megosztó eljárás zajlik, de azt is, ha az ilyen eljárást napirenden tartják. Mint fogalmazott: „most sokkal inkább egységre van szükség és nem széthúzásra”.

Arra a kérdésre, mely szerint Németország hajlik a legújabb szankciós csomag Magyarország nélküli bevezetésére, azt felelte Kovács Attila, hogy ez nem felel meg az uniós szabályozásnak. A konszenzusos döntésekre építő rendszer biztosítja egyedül azt, hogy a kisebb tagállamok véleményét ne lehessen figyelmen kívül hagyni. Hangsúlyozta: az már egy másik kérdés, hogy a tagállamok önkéntes alapon milyen szabályrendszert fogadnak el az embargó kérdésében. De közös, uniós fellépés csak valamennyi tagállam fellépése mellett lehetséges.

Kovács Attila azt is hangsúlyozta, hogy a demokrácia szabályainak megfelelően mindenkinek tiszteletben kell tartani a magyar választópolgárok április 3-án kifejtett véleményét, valamint azon akaratot, amely a nemzeti konzervatív kormányt hatalmazta fel arra, hogy a korábbiakban már megszokott, a magyar érdekeket előtérbe helyező Európa-politikát folytasson. A gyermekvédelmi törvényt is tiszteletben kell tartani.

Mint fogalmazott: a „jogállamisági eljárás már régen nem egy jogi eljárás, hanem politikai nyomásgyakorlási eszköz. Ennek különböző stációi vannak: a legelején a migráció vonatkozásában szerettek volna nyomást gyakorolni hazánkra, hiszen mi elutasítottuk az illegális migrációt.

A következő stációban a gyermekvédelem kérdésében szerettek volna Magyarországra nyomást gyakorolni. Ezt is elutasították a választópolgárok.

A legfrissebb az orosz–ukrán háború kapcsán az, hogy a rezsicsökkentés és energiapolitika kapcsán szeretnének Brüsszelből nyomást gyakorolni. A helyzet azonban az: minden tagállam kizárólagos joga eldönteni, hogy milyen energiapolitikát folytat. A rezsicsökkentésnek szociális vonatkozásai is vannak. Brüsszelnek ebbe nincs beleszólása.

A hetes cikk szerinti eljárás halott – mondta Kovács Attila.

 

Ajánljuk még