logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Fidesz: A polgári kormány fenntartja a rezsicsökkentést és az árstopokat

| Szerző: hirado.hu
A Sajó folyó szennyeződéséről, a romák felzárkóztatásáról, a magzati élet védelméről és a pedagógusokról beszéltek ellenzéki képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtt. A nagyobbik kormánypárt nevében Bánki Erik kijelentette, hogy nem szavaznak meg semmilyen intézkedést, ami veszélyezteti az ország energiaellátását. A polgári kormány fenntartja a rezsicsökkentést és az árstopokat.

Fidesz: Nincs kompromisszum a nemzeti érdek érvényesítésében

Bánki Erik (Fidesz) kijelentette, hogy Magyarország nem ismer kompromisszumot a nemzeti érdek és az önvédelem érvényesítése terén. Emellett fontosnak nevezte a béke mielőbbi visszatérését Európába.

Kijelentette azt is, hogy az olajembargóval lehetetlen lenne beszerezni az ország számára szükséges kőolajat. „Nem fogunk semmilyen intézkedést megszavazni, ami veszélyezteti az ország energiaellátását” – hangoztatta.

A polgári kormány fenntartja a rezsicsökkentést és az árstopokat. Arra kérték a baloldalt, ne Brüsszel oldalára álljon, hanem támogassa a kormányt az infláció megfékezésében.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy Európában megduplázódtak, megháromszorozódtak a rezsiárak, ezzel szemben Magyarországon biztosított az energiaellátás.

Kijelentette: az olajembargó valóban „atombomba” lenne a magyar gazdaságra nézve, katasztrófát idézne elő megoldási javaslat nélkül. Bár a kormány jelezte Brüsszelnek, hogy szükség van egy 15–18 milliárd eurós összegre a magyar energetikai szektor átalakítására, a tárgyalások nem ebbe az irányba haladnak. Ha ez nem érvényesül, a szankció csak a tengeri kőolajszállításra vonatkozzon, a vezetékes szállításra ne – mondta.

LMP: Hónapok óta szennyeződik a Sajó folyó Szlovákiában, közös feladat a természeti kincsünk védelme

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 23-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy hónapok óta szennyeződik a Sajó folyó Szlovákiában. Már a múlt héten is kérte az illetékes minisztereket, hogy tegyenek lépéseket, de semmi nem változott, továbbra is szennyező anyag jut a folyóba, nyoma sincs annak, hogy bárki bármit tenne az ügyben. Közös feladat a természeti kincsünk védelme, „mindannyian illetékesek vagyunk” egy ilyen ügyben – jelentette ki.

Úgy látja, a magyar kormánynak jogi lépéseket kell tennie és erről tájékoztatnia kell a közvéleményt, hiszen már rengeteg embert foglalkoztat az eset. Tenni kell a kárelhárításért és a további szennyezés megakadályozásáért – mondta. Hozzátette: kérdéses, milyen hatással jár majd a szennyezés a folyó magyarországi szakaszára.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a folyó magyarországi szakaszán nem észlelhető szennyeződés, a szakértők folyamatosan vizsgálódnak és eddig nem volt tapasztalható negatív hatás. Elmondta: kértek hivatalos tájékoztatást Szlovákiától a mérések eredményéről, intézkedésekről és megoldási lehetőségekről, készültséget rendeltek el az érintett szakaszon és azóta folyamatos a figyelőszolgálat, a mintavételezés. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy Szlovákia megszüntesse a szennyeződést – jelentette ki.

Párbeszéd: A romák felzárkóztatása nem pártpolitikai kérdés

Berki Sándor (Párbeszéd) kifejtette: roma származású magyar politikusként a roma társadalom, a vidékiek ügyének képviseletét tartja legfontosabb feladatának. A romák felzárkóztatására szánt brüsszeli forrásoknak el kell jutniuk a romákhoz – jelentette ki.

Közölte: a kormány már több jól hangzó stratégiát dolgozott ki a romák felzárkóztatására, de a valóság nem fest jó képet a cigányság helyzetéről. Szívesen együttműködik a kormánnyal a közös célok megvalósítása, a romák helyzetének javítása érdekében, mert a romaügy a magyar társadalom közös ügye, amelynek felül kell emelkednie a párpolitikai nézeteken – fogalmazott.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta: elfogadják a képviselő együttműködési szándékát, mert fontos közösen dolgozni a társadalmi felzárkóztatás érdekében. A felzárkóztatásért több olyan lépést tettek az elmúlt években, amelyek hatékonynak bizonyultak, például sokat segítettek a gyermekeknek, a fiataloknak – mondta.

Hangsúlyozta: természetesen nem elégedettek, többet kell tenni, de a számok biztatók. A felzárkóztatás jelentős nemzeti ügy, és fontos, hogy együtt dolgozzanak a következő négy évben, hogy még több sikert érjenek el – mondta.

A Mi Hazánk szívhangtörvényt javasol

Dúró Dóra (Mi Hazánk) felidézte, hogy az alaptörvény kimondja, a magzati életkorú gyermeket a fogantatástól védelem illeti meg. A képviselő szerint ez egy üres mondat, hazugság. Hangsúlyozta, az élet a fogantatás pillanatával jön létre, a jogokat sem lehet a szülőcsatornán való áthaladástól függővé tenni. Azt javasolta, hogy az édesanya hallgassa meg a gyermek szívhangját az abortusz elvégzése előtt. Ez nem jelent szigorítást, csupán tájékoztatást: a valódi tétről, a gyermek életéről – mondta, úgy fogalmazva, ma az abortusz a vezető halálok Magyarországon, minden ötödik megfogant magyar gyermek abortusz áldozata lesz.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy

a kormány 2010 után úgy döntött, a „demográfiai ősz” után a családbarát szemléletet állítja a középpontba.

Szerinte ez a politika eredményeket hozott. Ismertetése szerint míg 2010-ben 90 ezer volt az élveszületések száma, mostanra 93 ezerre nőtt, úgy, hogy közben csökkent a szülőképes korú nők száma. Hozzátette:

a termékenységi arányszám 1,25-ről 1,59-re emelkedett, az abortuszok száma 40 ezerről 23 900-ra csökkent, a házasságkötések száma 35 ezerről 72 ezerre növekedett, a válások száma is csökkent, 23 ezerről 14 900-ra.

A 20 és 64 év közötti nők foglalkoztatottsága is rekordmértékben emelkedett – jegyezte meg.

MSZP: Azonnali pedagógus-béremelésre van szükség

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 23-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kunhalmi Ágnes (MSZP) a június 5-i pedagógusnap alkalmából azonnali és radikális béremelést sürgetett a pedagógusoknál. Elmondta, több mint 10 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból, felgyorsult a pályaelhagyás, országos és rendszerszintű a tanárhiány. Szerinte a Pintér Sándor belügyminiszter által ígért rendteremtés nem fog segíteni a problémákon.

Azt is kezdeményezte, hogy az értékállóság érdekében kössék a minimálbérhez a pedagógusok bérét. Szerinte a kormány által ígért idei, jövő évi és azt követő évi 10-10-10 százalékos emelés nem igazi béremelés, lassan még az inflációra sem elég. Azt is kezdeményezte, hogy pedagógusnap alkalmából kapjon 100 ezer forint Erzsébet-utalványt minden pedagógus.

Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy a kormány a koronavírus-járvány alatt is kétszer 10 százalékkal emelte a pedagógusok bérét pótlékokkal. A szocialista kormány ezzel ellentétben válság idején elvett tőlük egyhavi bért, bezárt 386 iskolát és 15 ezer pedagógus bocsátott el – mondta.

Hozzátette, hogy a szocialisták saját politikai túlélésükért vettek el pénzt a pedagógusoktól. Az államtitkár emellett azt mondta: Pintér Sándor jó érdekérvényesítő képességgel rendelkezik.

Momentum: Legyen érdemi vita a parlamentben!

Gelencsér Ferenc (Momentum) az érdemi, szakmai vitákat kérte a számon a kormánypárti képviselőkön. Hangsúlyozta: családja nemzedékeken át küzdött az országért – dédapái harcoltak az első világháborúban, nagyapja is hivatásos katona volt, apja pedig az MDF alapító tagja – és ezt a hagyományt parlamenti képviselőként folytatná, ha a kormánypártiak adnának terepet az érdemi párbeszédnek.

Úgy vélte: a nemzet 16 éve azt kénytelen nézni és hallgatni, hogy két egykori KISZ-titkár folyamatosan veszekszik, de ez már rém unalmas. Arra szólította fel a kormányoldalt, hogy ezt az energiát fordítsa az ország építésére. Azt ígérte: ebben a munkában a Momentumra is számíthatnak.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára megjegyezte: pár héttel ezelőtt a Momentum még azt sem döntötte el, hogy a részt vesz-e a parlamenti munkában, így örül, hogy végül úgy döntöttek, bejönnek dolgozni, de ehhez tapsot ne várjanak.

Kitért arra is: a Momentumnak most a stílus ügyében vannak elvárásai, holott aktívan részt vett „O1G üzenet” terjesztésében, a párt politikusai berontottak egy szerkesztőségbe, füstgránátot dobtak rendőrökre, szétzúzták a magyarok olimpiai álmát, és román pártok mellett kampányoltak Erdélyben. Hangsúlyozta: a választásokon az emberek sokadjára adtak piroslapot a baloldalnak.

Jobbik: A kormány ne nyerészkedjen tovább a magyar embereken!

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 23-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője az infláció miatt arra szólította fel a kormányt, hogy „ne nyerészkedjen” tovább a magyar embereken, hanem csökkentse az üzemanyag jövedéki adóját és engedje el az alapvető élelmiszerek áfáját. Hagyjunk több pénzt magyar emberek zsebében, hogy túl tudják élni a válságot – hangsúlyozta.

A kormánypárti képviselőknek azt üzente: ők luxusban élnek, de az átlag magyarnak az élet is luxus. Kiemelte: jelenleg a magyarok csaknem fele kevesebb mint 160 ezer forintot visz haza.

Dömötör Csaba államtitkár kiemelte: az európai állampolgárok megélhetését a háborús helyzet befolyásolja, de már ezt megelőzően is nőttek az energiaárak. Úgy vélte: erre az elhibázott szankciós politika csak „rátehet egy lapáttal”, így közös érdek, hogy ne lépjenek életbe olyan intézkedések, amely jobban fájnak Európának, mint a katonai agresszor Oroszországnak. Úgy kell küzdeni a békéért, hogy „közben nem lőjük lábon magukat” – fogalmazott.

Emlékeztetett: a kormány családokat védő intézkedéseit – a kamatstopot, a benzinárstopot, az élelmiszerárstopot és a rezsicsökkentést – nem támogatta a baloldal, ahogyan a 13. havi nyugdíj visszaépítését és a szja-visszatérítést sem. Arra is emlékeztetett: az eddigi áfacsökkentéseket sem szavazták meg.

Az államtitkár választ várt Jakab Pétertől a Jobbikban történt szexuális zaklatási ügyben, arra szólítva fel, hogy „ebben legyen bátor, ne az üléstermi fenyegetésekben”.

Kapcsolódó tartalom

KDNP: A kormány jól vizsgázott, a magyar gazdaság válságálló

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy az állami feladatok elvégzése, különösen a stabilizáció biztosítása válság idején fontos. Ez ugyanis rendet teremt és a külső biztonságot is garantálja. Ekkor növekedést ösztönző szabályokra van szükség – hangsúlyozta.

Az elmúlt időszakban a kormány jól vizsgázott, a magyar gazdaság válságálló. Az első negyedéves gazdasági növekedés 8,2 százalékos volt, lényegesen magasabb, mint az uniós átlag

– mondta. Fontosnak nevezte a jelenlegi gazdaságpolitika további érvényesülését. Mindez ugyanis emberközpontú gazdaságpolitika, amit meg kell védeni – jelentette ki.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt: az elmúlt tíz év a magyar gazdaság legsikeresebb évtizede volt. Az unió szégyenpadjáról mintaország lettünk – értékelt. Teljesült az egymillió új munkahely ígérete és jelenleg 4 százalék alatt van a munkanélküliségi ráta.

Csökkent az államadósság is, ami messze az uniós átlag alatt van. Növekedett az állami vagyon és a családok megtakarítása is. Uniós összehasonlításban is itt a legmagasabb a beruházási ráta, ami a legfontosabb alapja a gazdasági növekedésnek.

A felszólalásokat követően a Ház elfogadta napirendjét.

Alaptörvény

Ovádi Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója hangsúlyozta: az ukrajnai háború okozta humanitárius válsághelyzet komoly változásokat generált a világgazdaságban is.

A magyarok megvédéséhez hatékony és gyors döntéshozatalra van szükség – mondta, emlékeztetve arra: a koronavírus-járvány időszaka is megmutatta, hogy a veszélyhelyzetből származó kihívások kezelésére és elhárítására a rendkívüli jogrend eszközei bizonyulnak a legalkalmasabbaknak.

Az alaptörvény tizedik módosítása biztosítja, hogy a szomszédos országbeli háborús helyzet vagy a humanitárius katasztrófa, valamint ezek következményeinek elhárítása jogalapot szolgáltathasson a veszélyhelyzet kihirdetésére

– emelte ki Ovádi Péter.

Megjegyezte: különleges jogrend kihirdetésére csak akkor van lehetőség, ha a szomszédos országban bekövetkezett eseményeknek tényleg súlyos gazdasági vagy más hatása van Magyarországon.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatásáról biztosítva a javaslatot azt mondta: a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a mindenkori kormánynak gyors és jó döntést kell hoznia. Ezt szolgálhatja az alaptörvény módosítása – tette hozzá.

Hajnal Miklós (Momentum) az alaptörvény módosítása elleni érveiket hangoztatva úgy fogalmazott nem a „hatalmi barkácsolás” ideje van, hanem az inflációkezelésé, a gazdasági válságkezelésé, a létbizonytalanság-kezelésé. Ehelyett a rendeleti kormányzás kitolásával foglalkozik a kormány, ami az ellenzéki politikus szerint a magyar embereken nem segít.

A magyar embereknek nem egy újabb veszélyhelyzetre, hanem biztonságra és biztos megélhetésre van szüksége – mondta „antidemokratikus biankócsekknek” nevezve az előterjesztést.

Nacsa Lőrinc (KDNP) az ellenzéki felszólalásra reagálva kiemelte: a magyar emberek pontosan tudják, hogy mire vágynak – ezt el is mondták április 3-án – békére, biztonságra és arra a fejlődésre vágynak, amely az elmúlt 12 évben Magyarországot jellemezte.

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A magyar emberek arra adtak felhatalmazást a kormánynak, hogy a békét és a biztonságot képviseljék, mindenben segítsék az Ukrajnából menekülőket, védjék meg Magyarországot, ne sodródjon az ország bele a háborúba és olyan döntéseket hozzanak, amelyek nem az emberekkel fizettetik meg a háború árát – tette hozzá.

Kövér László házelnök a vita lezárását követően jelezte: az Országgyűlés kedden szavaz a javaslatról.

Katasztrófavédelem

A Katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitájában Ritter Imre nemzetiségi képviselő közölte: a magyarországi nemzetiségek bizottsága egyetértett a törvénymódosítással.
A javaslatról szintén kedden szavaz a Ház.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről

Ovádi Péter (Fidesz) kiemelte: a törvényalkotási bizottság megtárgyalta a javaslatot, amelyet 28 igen szavazattal – 9 nem ellenében – elfogadott. Embert próbáló időket hagyunk a hátunk mögött a koronavírus-járvány elmúltával, a járvány okozta kihívások mindenkitől nagy türelmet és fegyelmezettséget kívántak és a magyarok ismét bebizonyították, hogy a bajban össze tudnak fogni – vélekedett.

Hangsúlyozta:

a kormány időben cselekedett és hozta meg a védekezéshez szükséges intézkedéseket, Európa egyik legeredményesebb oltási programját hajtották végre, így most lehetővé válik, hogy a veszélyhelyzetet megszüntessék.

A képviselő emlékeztetett: a járvány példátlan kihívást jelentett, a hagyományos eszközök nem voltak elegendők a védekezéshez, ezért döntöttek a veszélyhelyzet kihirdetéséről.

Arató Gergely (DK) a bizottság kisebbségi álláspontját ismertetve közölte: nem igaz, hogy a kormány csak a szükséges és arányos mértékben élt a jogaival, az ellenzék megítélése szerint nem szükséges és nem arányos lépéseket is tett például a pedagógusok sztrájkjogának ügyében. A pedagógusok helyzete nem javult, szinte már mindenhol pedagógushiány van – tette hozzá.

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló a magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtette: a bizottság a hatékony védekezés érdekében a rendeleti kormányzás időszakában támogatásról biztosította a védekezést irányító szerveket, ahogy támogatja a mostani javaslat elfogadását is, egyetért a veszélyhelyzet megszüntetésével szabályozott rendben.

Az előterjesztés több pontja is kedvezően érinti a nemzetiségi közösségeket, a nemzetiségi köznevelési intézményeket, önkormányzatokat – vélekedett.

Jobbik: Segíteni kellene az inaktív munkavállalókat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, értetlenül áll a törvényjavaslat előtt, amellyel szerinte a kormány végleg szélesre tárná a kaput a harmadik világból érkező, indonéz, mongol, fülöp-szigeteki, vietnami munkavállalók előtt.

Hozzátette: a kormány harcosan küzdött a migrációval, de a valóságban tétlenül szemléli több százezer magyar kényszerű kivándorlását, ezzel párhuzamosan felfedezte, hogy óriási a munkaerőhiány és a harmadik világból hoz munkavállalókat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy negyedmillió magyar inaktív, közülük százezren már álláskeresési támogatást sem kapnak. Ők átképzési programokkal betölthetnék az üres állásokat – tette hozzá.

Azon véleményének is hangot adott, hogy a munkaerőkölcsönzés miatt erősödik a magyar munkavállalók kiszolgáltatottsága, mivel ha „problémázik”, jön helyette egy harmadik világbeli munkavállaló.

Momentum: Nem marad semmi a pedagógusok kezében

Szabó Szabolcs (Momentum) ismertette a törvényjavaslathoz benyújtott ellenzéki módosító indítványokat, amelyek a többi között kivették volna az előterjesztésből a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó könnyítéséket és a honvédelemben dolgozók árváinak ellátását rendezték volna. Ezek a javaslatok tökéletessé nem tették volna, de jobb irányba változtattak volna a törvényjavaslaton – tette hozzá.

Bírálta, hogy a pedagógussztrájkra vonatkozó szigorított szabályokat „visszacsempészik” a törvénycsomagba. Ennek értelmében a pedagógusoknak pont ugyanezt kell csinálnia a sztrájk alatt, mintha nem lenne sztrájk. Kijelentette: a munkavállalók érdekérvényesítő képessége attól függ, milyen hatékonyan tudnak sztrájkolni, ha ezt kiveszik a kezükből, semmi sem marad náluk.

Jelezte, nem támogatják a törvényjavaslatot.

DK: Nem a sztrájkjog korlátozására

Kordás László (DK) elmondta, hogy öt szakszervezeti konföderáció elítélte a törvényjavaslatot és arra kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg azt a pedagógussztrájkra vonatkozó rendelkezések miatt. Azt kérte, hogy ha a kormány változtatni akar az elégséges szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseken, akkor kövesse a jogalkotási törvény rendelkezéseit és egyeztessen a szakszervezetekkel.

Frakciótársa, Dávid Ferenc arról beszélt, hogy a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma nem tárgyalta a munkaerőkölcsönzésre vonatkozó szabályokat.

Javasolta, hogy fokozottan ellenőrizzék a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó cégek működését, mivel Magyarországon ez egy nagyon ingoványos terület. Azt is kezdeményezte, hogy csak azokban a szakmákban lehessen munkaerőt kölcsönözni, ahol égető a munkaerőhiány.
Hozzátette: a közvetítőktől és a foglalkoztatóktól is meg kell követelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok érvényesülését.

Szerinte a közvetítőnél és a foglalkoztatónál elbocsátási tilalmat kellene rögzíteni, hogy ne történhessen meg az, hogy egy ezer fős nagyvállalat elbocsát ötszáz munkaviszonyban lévő embert, majd felvesz ezer kölcsönzöttet.

LMP: Mi szükség volt Mészáros Lőrinc szállodáinak támogatására?

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány a magyar munkavállalók egyre nehezebb helyzetbe hozásától remél befektetést és ennek következménye az elvándorlás.

A koronavírus miatti veszélyhelyzetről szólva azt firtatta, mi szükség volt Mészáros Lőrinc szállodáit 18 milliárd forinttal támogatni, miközben a vállalkozó 12 milliárd forint osztalékot vett ki az építőipari cégeiből. Ennek mi köze volt a magyar emberek egészségének és biztonságának megőrzéséhez? – kérdezte, ugyanezt tudakolva az önkormányzatokat érintő elvonásokkal kapcsolatban is.

Jelezve azt, hogy frakciója nem támogatja a törvényjavaslatot, elmondta, voltak olyan fideszes polgármesterek – például a szekszárdi és a komlói – , akik visszaéltek jogaikkal és egyszemélyben hoztak olyan döntéseket, amelyek felülírták a testületi határozatokat.

Mi Hazánk: A kormány nem tud mit kezdeni az oktatással

Dúró Dóra (Mi Hazánk) szerint a kormány ismét bebizonyította, hogy nem tud mit kezdeni az oktatással, a pedagógusok tiltakozásával. Szerinte a kormánynak a kétharmados felhatalmazása miatt jogi értelemben lehetősége van arra, hogy ellehetetlenítse a pedagógussztrájkot, szőnyeg alá söpörje a problémákat és úgy tegyen, hogy minden rendben van, de ettől még a problémák nem fognak megszűnni.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Azokról a szakmai, finanszírozási és munkajogi kérdésekről kellene a parlamentben beszél, amiért a pedagógusok sztrájkolnak – mondta.

KDNP: Jók a hazai mutatók

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: ellenzéki politikusok korábban úgy nyilatkoztak, hogy a veszélyhelyzet szabályozása visszaélésre nyújt lehetőséget, de nem emelték fel a szavukat, amikor a saját politikai oldalukhoz tartozók éltek ilyen eszközökkel.

Hozzátette: Magyarországon csökken a munkanélküliség, még a fiatalok körében is, mert lehet állást találni a piacon, sőt egyes területeken már munkaerő-hiány uralkodik. Helyesnek nevezte, hogy Magyarország munkalehetőséggel is segíti az Ukrajnából a háború miatt menekülőket.

Jobbik: Tárgyalják újra a stratégiai partnerségeket!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában a kormány által kötött stratégiai megállapodások újratárgyalását sürgette annak érekében, hogy engedjék ezek a nagy cégek a dolgozók önszerveződését, valamint tegyenek ígéretet alkalmazottak bérfelzárkóztatására.

DK: Aggályos a közoktatás belügyminisztériumhoz helyezése

Barkóczi Balázs (DK) már azt is aggályosnak nevezte, hogy a belügyi tárcához került az oktatásügy, majd arról beszélt: a kormányoldal „megszállta és tönkretette a közoktatást”, amelyből 6600 pedagógus hiányzik, a pályán maradottakat alul fizetik, rendszeres túlórára kényszerítik.

Frakciótársa, Gréczy Zsolt – hangsúlyozottan nem idegenellenes céllal – arról beszélt: korábban a kormányzat külföldről érkezőkkel „fenyegetőzött”, most pedig külföldi munkavállalókkal töltenék fel a magyar gyárakat. Szerinte ez „minimum problematikus”, hiszen letöri a béreket és a korábbi kampány után rontja majd az emberek biztonságérzetét.

Államtitkár: A jogbiztonságot szolgálja a törvénycsomag

A vitában elhangzottakra reagálva Azbej Tristan azt emelte ki: a 21. század legsúlyosabb egészségügyi és gazdasági válságát okozó koronavírus-járvány elleni védekezés eredményességének kulcsa a gyors, hatékony döntéshozatal és végrehajtás volt, ezt pedig a veszélyhelyzeti jogrend bevezetése tette lehetővé.

Hozzátette: Magyarországé volt Európa egyik, ha nem a legsikeresebb oltási kampánya, miközben „az ellenzék végig aknamunkát folytatott”, elbátortalanítva az embereket. Eközben, jegyezte meg,

kiugró volt a hazai GDP-növekedés, Magyarországon gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság.

Kiemelte: most nyílik mód a rendes eljárási rendre való visszaállásra, de ehhez a jogbiztonság érdekében átmeneti szabályokat kell alkotni.

Az államtitkár a módosítások között a köznevelési intézményekben tartandó sztrájk témáját emelte ki, amelyek értelmezése szerinte „komoly félreértéseket szül”, holott e változtatás célja az, hogy egyszerre érvényesülhessen a sztrájkjog a gyermekek fejlődéshez és oktatásban részvételhez való joga.

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Azbej Tristan megemlítette: EU-n kívüli államok polgárait csak a magyarokkal tartósan betöltetlen álláshelyeken alkalmazhatóak, így „a magyar munkavállalók joga semmilyen formában nem sérül”.

Minisztériumok felsorolása

Ovádi Péter (Fidesz) a törvényalkotási bizottság képviseletében kiemelte: április 3-án a magyarok világos és egyértelmű döntést hoztak arról, hogy olyan kormányra van szükség, amelyik képes megvédeni Magyarországot és képes jó válaszokat adni az előttünk álló kihívásokra.

A nemzeti konzervatív oldal soha nem látott mértékű felhatalmazást kapott és ezzel élni fog – jelezte, aláhúzva: eddig is megvédték a rezsicsökkentést, árstoppokat vezetett be, hogy az infláció negatív hatásait ne a háztartások fizessék meg.

Kiemelte: a kormány összetételét az előttük álló négy év feladataiból vezették le. A javaslat az új kormányzati struktúrának megfelelően módosítja azokat a jogszabályokat, amelyek a munka megkezdéséhez szükségesek – közölte.

Képviselői hozzászólások

Sebők Éva (Momentum) arról beszélt, hogy ez a strukturális átalakítás nem a Magyarország előtt álló kihívásokra reagál, hanem a Fidesz belső politikai történéseire. Ez katasztrófához fog vezetni – vélekedett. Úgy látta: a gombhoz varrták a kabátot.

Kitért arra, hogy az egészségügyet és az oktatást az elmúlt harminc évben elhanyagolták és mára mindkét terület vállalhatatlan állapotba került. Szóvá tette, hogy hat tárca foglalkozik gazdasági kérdésekkel, szerinte a cél a teljes átláthatatlanság.

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta: valóban a válságok kora elé néznek és olyan kihívásokkal néznek szembe, amilyenekkel korábban nem. Ha nem tudják a természeti erőforrásokat megvédeni, óriási bajba kerül az ország és a nemzet – figyelmeztetett.

A kormánynak ugyanakkor egyre kevésbé fontos ez a terület, a környezetvédelem ügyét az ipar fejlesztéséért felelős miniszterhez helyezték, a vízügyeknek pedig semmilyen kormányzati felelőse nincsen – tette szóvá. A környezet ügyét még az előző ciklushoz képest is lefokozták – fogalmazott.

Vajda Zoltán (MSZP) szintén az oktatási és egészségügyi tárcák hiányát tette szóvá. Értékelése szerint idejét múlt munkalapú társadalmat akarnak építeni, miközben Európa már rég tudásalapú társadalmat épít.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) riasztónak nevezte, hogy a lakhatási kérdésekkel a 6 gazdasági érintettségű minisztérium közül négy is foglalkozik. Ezért nem egyértelmű, hogy kihez lehet fordulni és ki a felelős a területért.

Nacsa Lőrinc (KDNP) az ellenzéki kifogásokra, amelyek szerint sok minisztérium foglalkozik gazdasági kérdésekkel, úgy reagált:

az elmúlt időszakban egyértelműen bebizonyosodott, hogy ha a gazdaság teljesítménye nő, akkor egyre több pénz jut más területekre.

A szocialista válságkezeléssel szemben, amely elvett az emberektől, a helyes válságpolitika nagy figyelmet fordít a gazdaságra, mert ha sikerül a gazdaságot növekvő pályán tartani és ellenállóvá tenni, akkor egyre több pénz jut az oktatásra, az egészségügyre és a családtámogatásokra.

Sebők Éva momentumos képviselőt arra kérte, beszéljen nagyobb tisztelettel a rendőrökről, hiszen nekik is köszönhető, hogy 2010 óta sokat javult közbiztonság. Míg 2010-ben 400 ezernél is több regisztrált bűnelkövetés volt Magyarországon, most ez a szám 190 ezernél is kevesebb – mondta.

Z. Kárpát Dániel erre úgy reagált, torzítja a bűnelkövetésekkel kapcsolatos statisztikát, hogy időközben a kormány a többszörösére emelte a szabálysértési értékhatárt.

Kormány: A struktúra a jelen kihívásaihoz fog igazodni

A vita lezárása után Azbej Tristan, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, hogy az új kormányzati struktúra a jelen kihívásaihoz fog igazodni. A miniszterelnök most is úgy alakít kormányt, hogy annak összetételét és szerkezetét „az előttünk álló négy év feladataiból” vezeti le – fogalmazott a politikus.

Kijelentette: Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amelyik a leginkább alkalmas arra, hogy az ország előtt álló próbatételeknek megfeleljen. Az új kabinet célja az is, hogy a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat adjon, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország megőrizhesse az elmúlt években elért eredményeit – mondta az államtitkár.

Napirend után

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kilakoltatások, végrehajtások, árverések veszélyhelyzet megszűnése utáni újraindulásáról beszélt napirend utáni felszólalásában, társadalmi katasztrófahelyzetet vetítve előre.

Frakciótársa, Bencze János a hatósági áras PB-gázzal kapcsolatban az amúgy is gyakran hátrányos helyzetű kistelepüléseken felmerülő problémákat sorolta.

Varju László (DK) az emberéleteket veszélyeztető, akár percek alatt halált okozó anafilaxiás roham esetén a hatékony fellépés fontosságát emelte ki.

Frakciótársa, Varga Zoltán a kormányfő elmúlt 12 évben mutatott „őrült háborús retorikáját” bírálta felszólalásában.

A szintén DK-s Barkóczi Balázs az óvodapedagógusok helyzetéről beszélt, súlyosnak nevezve a betöltetlen álláshelyek, az alacsony bérek és a koronavírus-járvány okozta problémákat.

Ovádi Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy 2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet.

Keresztes László Lóránt (LMP) a pécsi Karolina-külfejtés elhúzódó rekultivációjának problémáit sorolta fel.

Sas Zoltán (Jobbik) a magyar honvédelem napjáról emlékezett meg.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) a Sajó felső szakaszán történt szennyezés miatt emelte fel a szavát, a vele egy frakcióban ülő Apáti István (Mi Hazánk) pedig azt sürgette, hogy a hosszú távú építési beruházásokat azok a kivitelezők nyerhessék meg, akik a legnagyobb számban foglalkoztatnak helyi munkaerőt.

A napirend utáni felszólalásokkal az Országgyűlés lezárta a hétfői ülésnapot, a képviselők várhatóan kedd délelőtt folytatják a munkát.

Ajánljuk még