Több mint két euró a benzin és a gázolaj literenkénti ára egy római benzinkúton. A szocialista Mario Draghi vezette olasz kormány adócsökkentéssel próbálta megfékezni az elszálló üzemanyagárakat, de az árak tovább emelkedtek.
Egyre több üzemanyag-, gáz- és villamosenergia-lopással kapcsolatos bűncselekményt regisztrálnak Olaszországban – írta a napokban az egyik legnépszerűbb olasz lap, a La Repubblica. Azt írják: sokan lopják az üzemanyagot és az áramot, mert olyan drága, hogy nem tudják kifizetni. Pedig Olaszország nincs is a legdrágább országok között.
A hétfői nemzetközi üzemanyagárak: például 1 liter 95-ösért Norvégiában kell a legtöbbet fizetni, átszámítva több mint 900 forintot. De nem sokkal olcsóbb a tankolás Hollandiában, Németországban vagy Görögországban sem.
Az Európai Unió tagországai közül nálunk kell a legkevesebbet fizetni az üzemanyagért. A magyar kormány ugyanis tavaly novemberben bevezette az üzemanyagárstopot, amivel 480 forinton fagyasztotta be a 95-ös benzin és a gázolaj árát.
Kapcsolódó tartalom
Nem csak az üzemanyagok árai lőttek ki az elmúlt időszakban. Európa-szerte nagymértékben nőttek a rezsiárak is, nagyrészt az ukrajnai háború miatt.
Az Origo összegyűjtötte, hol emelkedett legnagyobb mértékben a földgáz ára tavalyhoz képest.
Idén Lettországban több mint 440 százalékkal kell többet fizetni a földgázért, mint 2021-ben. Romániában 300, Horvátországban pedig 270 százalékos a drágulás.
Az áram ára is az egekben van több európai országban. Svédországban, ahol a háztartások többsége árammal fűt, több mint 32 százalékkal kell többet fizetni a szolgáltatóknak. A belga és a spanyol lakossági fogyasztókat százszázalékos drágulás sújtja,
Észtországban 119 százalékkal nőtt az áramszámla, Olaszországban még ennél is többel, 131 százalékkal.
Ezzel szemben Magyarországon nem lőttek ki az energiaárak. A kormány 2013-ban vezette be a rezsicsökkentést, ez pedig védi a magyar lakossági fogyasztókat az elszabaduló áraktól – erről a Klímapolitikai Intézet igazgatója, Litkei Máté beszélt a Kossuth Rádióban.
„Amikor 2013-ban a rezsicsökkentést a magyar kormány bevezette, akkor az EU ezt az intézkedést támadta. Pellengérre lett állítva a magyar kormány, mostanra viszont beigazolódott az, hogy a piaci körülményeknek kitenni a a lakossági fogyasztókat veszélyes” – fogalmazott.
Litkei Máté hozzátette: egyre több uniós ország gondolkozik a magyar rezsicsökkentéshez hasonló intézkedés bevezetésén, ugyanis egyre többen gondolják úgy, hogy meg kell védeni a lakosságot a piaci körülményektől.