logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Gulyás: A magyar közigazgatás a rendkívüli helyzetekben is kiválóan helytáll

Sikeresnek értékelte a magyar közigazgatás 2010 utáni átalakítását Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki újabb kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén azt is kiemelte, hogy a kormányhivatalok az elmúlt négy évben rendkívüli helyzetekben is kiválóan helytálltak.

A tárcavezető úgy vélte: talán még a pártpolitikai viták ellenére is „konszenzus közeli álláspont”, hogy a közigazgatási feladatok 2010 utáni összevonása sikeres döntés és reform volt. Ez azt jelenti, hogy ma a közigazgatási ügyeket a legtöbb esetben egyablakos intézéssel, színvonalas keretek között, valóban polgárbarát módon bírálják el, és sokkal gyorsabban is, mint korábban – emelte ki.

Hangsúlyozta: a kormányhivatalok ugyanakkor az elmúlt négy évben nem csupán a közigazgatás mindennapi ügymenetét látták el magas színvonalon és kiválóan, hanem amikor valamilyen rendkívüli helyzetben – akár a koronavírus-járvány időszakában, akár az Ukrajnával szembeni orosz agresszió okozta humanitárius válsághelyzetben – kellett cselekedni, akkor is kiemelkedő szerepet láttak el.

Elmondta:

február 24-étől, tehát attól kezdve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, már több mint 750 ezren érkeztek Magyarországra,

közülük legnagyobb részben a magyar állampolgárok maradtak itt, az ukrán állampolgárok esetében pedig azok, akiknek hozzátartozójuk már eddig is Magyarországon dolgozott, vagy ők maguk munkalehetőséget kaptak.

Mintegy 100 ezerrel lehetünk ma többen az ország területén, mint amennyien a háború kitörése előtt voltunk – összegzett. Hozzátette: menedékeskénti kérelmet közel 22 ezren nyújtottak be, és 117 ezer ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást állítottak ki.

A miniszter kiemelte: a kormány a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácson keresztül hangolja össze a segítségnyújtást, valamint segítségpontokat is létrehozott, ahol karitatív szervezetek, kormányhivatalok és önkormányzatok munkatársai eddig már több mint 333 ezer menekült ellátásában segédkeztek.

Külön köszönetet mondott a megyei kormányhivatali vezetőknek, akik a védelmi bizottságok vezetőiként különösen a határ menti régióban látnak el emberfeletti feladatokat.

Úgy értékelt: Magyarország a „szolidaritás szép megnyilvánulását” mutatta az elmúlt hónapokban, ráadásul igazolta korábbi politikai álláspontját, miszerint nem menekült, aki a hetedik, nyolcadik biztonságos országból érkezik Európába, viszont az első biztonságos országnak készen kell állnia arra, hogy menedéket nyújtson.

Gulyás Gergely közölte:

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség eddigi parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese a jövőben politikai igazgatóként a miniszterelnök mellett fog dolgozni,

így a következő négy évben Fürjes Balázs – eddigi Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár – tölti be ezt a posztot.

Jelezte: a közigazgatási államtitkárságnál nem tervez változást, továbbra is Janó Márk Ádám államtitkár fogja ezt a feladatot ellátni.

Elmondta azt is, hogy a Budai vári beruházások a Miniszterelnökségnél maradnak, ezért a területért továbbra is Fodor Gergely kormánybiztos felel majd. György István marad a területi közigazgatásért felelős államtitkár, és Gulyás Gergely továbbra is számít civil ügyekben Szalay-Bobroviczky Vince helyettes államtitkár munkájára.

Kitért arra: a jövőben is Gyopáros Alpár felügyeli majd a Modern Városok Programot és a Magyar Falu Programot. Úgy értékelt: a Modern Városok Program az elmúlt hét évben maximálisan bebizonyította létjogosultságát, 800 kilométer gyorsforgalmi és autópálya út épült, és azt remélik, hogy 2025-ig mind a 23 megyei jogú város bekapcsolása megtörténik a hazai gyorsforgalmi úthálózatba.

A Magyar Falu Program és falusi csok legnagyobb eredményének pedig azt nevezte, hogy 1200 kistelepülésen indult meg újra a népesség növekedése.

Beszámolt arról is, hogy a civil szervezetek támogatása jelentősen megnőtt az elmúlt években, 2012 és 2022 között a Nemzeti Civil Alap forrásai 3,4 milliárd forintról 10,9 milliárdra emelkedtek, amihez hozzájárult a Falusi Civil Alap, illetve a Városi Civil Alap is 5-5 milliárd forinttal.

Szabó Szabolcs (Momentum) az önkormányzati témákról, Sebián-Petrovszky László (DK) pedig többek között az infláció kezeléséről, esetleges megszorító intézkedések bevezetéséről kérdezte a minisztert, illetve bírálta a civil alap működését is, amely szerinte „fideszes választókerületi pártalapként” végzi munkáját.

Az önkormányzatokra vonatkozó kérdéseket a miniszter elhárította, jelezve, hogy

a sajtóhírekkel ellentétben a terület továbbra is a Belügyminisztériumhoz tartozik.

Az inflációval kapcsolatban Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarország nagyjából az uniós középmezőnyben van, az áremelkedést mintegy 5 százalékkal csökkentik az árstop intézkedések, amelyeket a DK ellenzett. A civil támogatásokkal kapcsolatban leszögezte: nem embereket, hanem tevékenységet támogatnak.

Leszögezte azt is: megszorítások nem lesznek, ez Magyarországon mindig a baloldali kormányok alatt volt jellemző. A polgári oldal a baloldali kormányok szótárában szereplő szavakat és tetteket nem fogja átvenni, a költségvetési egyensúly helyreállításának megvannak a polgári kormányok által már alkalmazott eszközei – tette hozzá. A bizottság a miniszter kinevezését 8 igen szavazattal, 3 nem ellenében támogatta.

Ajánljuk még