logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Hortay Olivér: Brüsszel nagyrészt meglévő források átcímkézésével finanszírozná az energiaszállításokat érintő szankciókat

| Szerző: hirado.hu
Hortay Olivér mai Facebook-bejegyzésében az Európai Bizottság REPowerEU csomagját vette górcső alá.

 

A 297 milliárd euró teljes keretösszegű REPowerEU csomag részleteit ismertetve jelezte, abból 225 milliárd euró hitel, amit a helyreállítási programokból címkézne át a bizottság, 52 milliárd eurót nagyrészt a meglévő tagállami kohéziós és agárforrásokból csoportosítanának át, míg 20 milliárd euró új forrás, amit 50 millió új szén-dioxid-kvóta kibocsátásából teremtenének elő.

Úgy fogalmazott, „tehát a tagállamoknak a Bizottság által sürgetett szankciók költségeinek nagy részét meglévő forrásaikból kellene fizetniük”. Hozzátette, a helyreállítási alap a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek mérséklését hivatott szolgálni. Ezek a nehézségek azonban nem múltak el, sőt, a háború miatt tovább mélyültek, így a forrásra továbbra is szükség van.

Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy „a tagállamok azért fogadták el a közös hitelfelvételt, mert abból olyan beruházásokat terveztek megvalósítani, amelyek megtérülnek. Ezzel szemben az energiaszállításokat érintő szankciók bevezetéséhez szükséges infrastrukturális beruházások nemhogy nem térülnek meg, de növelik a közösség költségeit. Magyarországnak pedig különösen rossz tapasztalatai vannak a helyreállítási alappal, mert tervét politikai okokból a mai napig nem fogadták el”.

Feltette a kérdést, „vajon reális elvárás a Bizottság részéről, hogy erre hivatkozva próbálja átvinni a Magyarországnak különösen nagy terheket okozó embargós javaslatait?”. Hangsúlyozta, hogy a kohéziós és agrárforrások ma fontosabbak, mint korábban bármikor, mert a háború miatt élelmiszerhiány van kibontakozóban, amit az agrárium támogatásával lehet enyhíteni.

Azonban a bizottsági javaslatok kettős terhet okoznának: egyfelől a szankciók tovább emelnék az energiaárakat, ez viszont például a műtrágya költségeinek növekedésén keresztül begyűrűzne az élelmiszerek árába, másfelől az agrártámogatások kivonásával ellehetetlenülnének a negatív hatások enyhítésére irányuló törekvések. A kohéziós források pedig különösen fontosak az orosz energiaszállításoknak fokozottan kitett közép-európai régióban, így azok központosítása kontraproduktív lenne.

Kiemelte, hogy „a szén-dioxid-kvóta kibocsátásból származó árbevétel nem elrugaszkodott javaslat, hiszen ezzel a kvótaárak is csökkennének, ami az energiapiaci terheket is mérsékelné. Az ebből származó pénzmennyiség (20 milliárd euró) azonban nem elegendő az olaj- és gázinfrastruktura kellő mértékű átalakítására (ez csak Magyarország esetében több milliárd euróra rúgna)”.

Ráadásul a helyzetet sokkal gyorsabban és hatékonyabban kezelné a kvótapiac ideiglenes felfüggesztése, mert azzal azonnali energiaár-csökkenést lehetne elérni, amivel az egész közösség terhei mérséklődnének. A Bizottság csomagja tehát nem nyújt kellő segítséget az orosz energiaszállítások kiváltásához, így az embargós javaslataikat az új terv fényében is kockázatos lenne elfogadni.

Ajánljuk még