logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Csák János: A jövő minisztériuma lesz a kulturális és innovációs tárca

Az elődök hagyatékára építkezve a jövő minisztériuma lesz a kulturális és innovációs tárca – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt szerdán, az Országgyűlés Népjóléti bizottsága ülésén; a miniszterjelölt kinevezését a bizottság támogatta.

Csák János kinevezése előtti meghallgatásán kijelentette, hogy különleges feladat-összeállításával az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A hozzá tartozó feladatokhoz szintén új felfogásban közelít, a kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi, a gyermekekre pedig úgy gondol, mint „értékvonalak kiindulópontjára”, akikből szakemberek, tudósok, vállalkozók, művészek lehetnek – fejtette ki.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium tehát feladatának tekinti a szakképzés, felsőoktatás, tudomány támogatását, mindazon rendszerek megerősítését, amelyek a belföldön kifejlődött tudást, innovációs és üzleti képességeket egymással összehangolva megsokszorozzák, új ötletek megszületését segítik elő – fejtette ki.

Hozzátette,

az új tárca a magáénak vallja azokat a célokat, amelyekért az előző Orbán-kormányok 1998 óta dolgoztak.

Elsőként említette ezek közül a békét és biztonságot, valamint a családhoz, nemzethez, nyugati civilizációhoz kapcsolódó kötődés megerősítését.

A másik két „emberi jó” az életnek értelmet adó egyensúly, valamint a gondoskodás, vagyis minél többeket támogatni abban, hogy „magabíró, és másokon is segíteni tudó” emberek legyenek – tette hozzá.

Csák János miniszteri munkája során a legfontosabb szempontnak az ország mozgásterét meghatározó geopolitikai és ökológiai feltételeket fogja tekinteni. Hangsúlyozta, hogy ezen keretek között kell megoldásokat találni az innovációs kihívásokra, a technológia és a vállalkozások fejlesztésére, vagyis mindenre, ami megkönnyíti az emberek életét, de semmi olyat nem támogatva, ami rombolná az értékeket.

A család-, gyermek- és ifjúságpolitika továbbra is azt fogja segíteni, hogy a társadalom képes legyen önmaga fenntartására, értékei továbbadására. Családi és személyes döntésekbe a kormány nem akar beleszólni ezután sem, de segíteni akar abban, hogy mindenki be tudjon kapcsolódni a gazdaság vérkeringésébe, beléphessen a munkaerőpiacra, tartalmasabb legyen az élete – mondta.

Mindehhez az is hozzátartozik, hogy „az ember nem élhet ideálok nélkül”,

ezeket pedig a családokban, illetve az iskola és az egyház korokon átívelő intézményeiben örökítheti át egyik nemzedék a másikra – fogalmazott.

Csák János megjegyezte, hogy az új kormányzati struktúra ma még talán szokatlannak tűnhet, de a vállalati világ tapasztalatai alapján ma már nem azok a szervezetek sikeresek, amelyek szigorúan szabott keretek, lehatárolt feladatokon dolgoznak, hanem azok, amelyek projektszerűen, másokkal együttműködve valósítják meg a céljaikat.

A világ előtt álló új korszak a háború és a gazdasági nehézségek miatt nem ígérkezik könnyűnek, de Magyarország számára előnyt jelenthet, hogy az elmúlt 12 évben jó kezdeményezések sokasága jött létre, így az új minisztériumnak is lesz mire építkeznie a most kezdődő kormányzati ciklusban – mondta a miniszterjelölt.

Csák János jelölését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.


Meg kell erősíteni a szakképzést

Csák János szerint meg kell erősíteni a szakképzést, a felsőoktatásban az ösztöndíjrendszert, és az a cél, hogy az embereket hozzásegítsék ahhoz, hogy megálljanak a maguk lábán.

„A miértekre fókuszálva csoportosítjuk a hogyanokat. A nekem szóló felkérés alapján ezért kerül hozzám a családok ügye, a tágabb értelemben vett kultúra, a szakképzés, a tudomány, a felsőoktatás, az innováció és a vállalkozásfejlesztés” – mondta bizottsági meghallgatásán Csák János.

A miniszterjelölt, akinek kinevezését a testület támogatta,

az elmúlt harminc év egyik legsikeresebb projektjének nevezte az egyetemi modellváltást,

és beszámolt arról, hogy a következő időszakban 2700 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére.

Mint mondta, az új modellben pontosan látható, hogy melyik egyetem jó. Óriási eredmény, hogy például a Semmelweis Egyetem mintegy 200 helyet lépett előre a nemzetközi egyetemi listán – tette hozzá. Csák János szerint Magyarországnak háromezer kutatómérnökre lenne szüksége.

A kis- és közepes vállalkozásokból érkező kutatómérnökök előtt szeretném megnyitni az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, valamint az egyetemek mérőlaborjait. Fontos, hogy innovációs és tudásközpontokat alakítsunk ki az országban” – mondta.

Csák János megjegyezte, hogy az elmúlt években 2400 milliárd forint ment el vállalkozás-fejlesztésre, ennek 80 százaléka a kis- és közepes vállalkozásokhoz került, ami örvendetes. Fontosnak nevezte a miniszterjelölt, hogy Magyarország jól sáfárkodjon ökológiai és geopolitikai adottságaival, mert ez teszi lehetővé a manőverező képességet a világban.

Mint elhangzott,

a szakképzésben jelenleg 250 ezer hallgató vesz részt, nagy részük ösztöndíjjal.

Hozzátette: a szakképzésben megtörtént a pedagógusok béremelése is. A miniszterjelölt fontosnak nevezte a felnőttek szakmai továbbképzésének megerősítését is. Úgy vélte, azt a problémát, amelyet a kémia-, biológia- és fizika-tanárok hiánya világszerte jelent, komplex reáltárgyak kialakításával lehet kiváltani.

Az ülésen Apáti István (Mi Hazánk), a bizottság elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon számos helyen egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség, és felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a közmunka és a piaci munka nagyobb mértékű összehangolására lenne szükség.

Válaszában Csák János úgy fogalmazott, hogy a gépesítés és az automatizálás például az agráriumban és az építőiparban elkerülhetetlen a munkaerőhiány elkerülése érdekében. A közmunka kapcsán megjegyezte, hogy az ezen a területen dolgozók száma 350 ezerről 80 ezerre csökkent, és időre van szükség, hogy itt egyensúly jöjjön létre a munkaerőpiacon.

A vállalkozásfejlesztési bizottság hat igen szavazattal, 1 ellenében, 1 tartózkodás mellett támogatta Csák János kulturális és innovációs miniszterré kinevezését.


A jövő az innovációban van

A kultúrát és a családügyet továbbra is kiemelten támogatjuk, ugyanakkor a magyar jövő az innovációban van  – mondta Csák János.

A kultúrában mintegy száz beruházás van folyamatban 900 milliárd forint értékben. A felsőoktatás új modelljébe ezermilliárd forintot fektettünk, a következő időszakban további 2700 milliárdot fogunk. Nincs kevesebb egyetemi hallgató, jelenleg 290 ezren tanulnak az egyetemi rendszerben, ebből 40 ezer külföldi, számuk tíz éve még csak 10 ezer volt” – mondta meghallgatásán Csák János.

Tóth Endre momentumos képviselő kérdésére a miniszterjelölt azt mondta, nem szerepel a tervek között modellváltás újabb állami fenntartású egyetemek esetében. Megjegyezte, hogy

a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tízszeres a túljelentkezés, „elképesztő a tanári kar”.

A Fudan egyetem ügyével kapcsolatban arra is kitért egy képviselői kérdésre, hogy Magyarországnak keletre és nyugatra egyaránt ki kell tekintenie; a kínai tudás is szükséges ahhoz, hogy Magyarországon innováció legyen. „A diákváros meg fog épülni” – jelentette ki. A családügyekkel is megbízott miniszterjelölt örvendetesnek nevezte, hogy a születések száma a 2010-es 90 ezer 335-ről tavaly 93 ezerre nőtt.

Azok a társadalmak beomlanak, amelyek úgy érzik, hogy nem elég jó az életük.A nyugati világban kevés az esély, hogy bármely ország elérje a 2,1-es termékenységi mutatót. Ez nagyon sokat elmond a kultúránkról, és ez az, ami miatt a kormányzatnak szerepet kell vállalni abban, hogy a családok minél stabilabban tudjanak működni” – emelte ki.

Csák János azt mondta, hogy 2010 után négy évbe telt rendbe tenni a magyar gazdaságot, az utána következő hét-nyolc év alatt Magyarország mind gazdasági, mind szociális értelemben óriási fejlődésen ment keresztül. Képviselői kérdésekre válaszolva a miniszterjelölt kiemelte: GDP-arányosan jelenleg az EU-ban Magyarország fordít évente a legtöbbet kultúrára, 1,3 százalékot.

Arra fogok törekedni, hogy legyen egy térképünk arról, összesen mennyi pénz megy kultúrára. A kultúrát a társadalmi mobilitás és felemelkedés egyik útjának látom. A társadalomban az alulról jövő nyitás mindig a kultúrán, nem pedig a pénzen keresztül történik” – hangsúlyozta.

Az ülésen jelen volt Hoppál Péter, aki – mint arra Csák János utalt – az új tárcánál kulturális államtitkár lehet.

A kérdések sorában Simon Róbert (Fidesz) a szakképző iskolák infrastruktúrájának fejlesztésére hívta fel a figyelmet.

Hiller István (MSZP) kiemelte: nem szavaz Csák János kinevezése ellen, izgalmas feladatnak tartja a kultúra és az innováció egybevonását, ugyanakkor még nem látja, miként lehet ezt megvalósítani. Csák János kinevezését kulturális és innovációs miniszterré a kulturális bizottság 12 igen szavazattal, 3 ellenében, 1 tartózkodás mellett támogatta.

Ajánljuk még