logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Országgyűlés: A miniszterelnök-választás előtt a kormányt kérdezték a képviselők

A közalkalmazottak béremeléséről, a kormány feladatairól és a miniszterelnök-választásról is beszéltek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtt.  A hétfői ülés azonnali kérdések és válaszok órájával folytatódik. Délután fél háromkor tartják a miniszterelnök-választást. A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép.

LMP: fejleszteni kellene a közalkalmazotti béreket

Ungár Péter (LMP) kifejtette: az állami idősotthonokban dolgozók arra panaszkodnak, hogy azt a béremelést, amelyet adott a kampányidőszakban a kormány, az infláció elvitte, és ez az összes magyar közalkalmazottra igaz. Az infláció világjelenség, de kérdés, hogy a kormány próbál-e megoldást találni arra, hogy sok magyar munkavállalónak csökkent a fizetőképes keresete– vélekedett.

Úgy vélte, politikai értékválasztás eredménye, hogy egy betanított munkás többet keres, mint egy kezdő pedagógus. A kormány nem akarja a közalkalmazottak bérét fejleszteni, pedig inflációkövetővé kellene tenni a közalkalmazotti béreket – közölte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt, hogy sok országban növekednek az árak, de Magyarországon az árstop-intézkedéseknek, a rezsicsökkentésnek köszönhetően kisebb mértékben emelkednek, és alacsonyabb a pénzromlás mértéke, mint a legtöbb közép-európai országban. Ha az ellenzék javaslatai megvalósultak volna, nem így lenne, mert az ellenzék a válságra olyan recepttel állt elő, amely megnehezítette volna az emberek életét – vélte.

Közölte: amikor a baloldal kormányon volt, nem adott többet az embereknek válság idején, hanem a gazdasági nehézségek idején bért csökkentett, ezért most nem hitelesek az ellenzéki kritikák. Az ellenzék most, válság idején sem segíti a kormányt, hanem olyan álláspontiot képvisel, amely nehezítené az emberek mindennapjait – fogalmazott.

Párbeszéd: a problémák megoldása lenne a kormány dolga

Jámbor András Imre (Párbeszéd) arról beszélt, hogy ma a miniszterelnökről szavaznak, de valószínűleg nem fognak hallani a problémákról. Ma a kormánypártok diadalmenetet tartanak, miközben megélhetési, lakhatási válság van, és arról kellene beszélni, hogyan oldják meg ezeket és a többi problémát, mert ez lenne a dolguk – jelentette ki.

Úgy látja, hosszú távon bukást jelent a kormánypártok politikája, még ha újra is tudnak győzni. Egy ilyen válsághelyzetben a nagytőke támogatása felől a munkavállalók segítése felé kellene elmozdulni – mondta.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: olyat még nem látott, hogy a neomarxisták, a kapitalizmus-kritikusok a neoliberálisok, a nagytőke listáján ülnek a parlamentben. Helyes, hogy a képviselő felhívja a figyelmet a kiskeresetűekre, de egy olyan szövetségi rendszernek a tagja, amely minden őket érintő javaslatra nemet mondott az elmúlt időben – hangsúlyozta. Hozzátette: ez a szövetség nemet mond a rezsicsökkentésre is.

Kijelentette: így nem lehet neomarxista forradalmat csinálni.

Mi Hazánk: nem Orbán Viktor újraválasztására

Toroczkai László (Mi Hazánk) elmondta, frakciója nemmel fog szavazni délután Orbán Viktor miniszterelnökké választására, mert az elmúlt 12 évben csak látszatintézkedéseket hozott a kormány. Szerinte látszatintézkedések történtek a demográfiai válsággal, a nemzetgazdasággal, a kilakoltatásokkal és az élelmiszerválsággal kapcsolatban.

Nem értett egyet az Oroszország elleni olajembargóval és a szankciós politikával, bírálta a kormányfőt, hogy támogatta a korábbi szankciókat. Azzal sem értett egyet, hogy Magyarország támogatja azt „a brüsszeli globalista szándékot”, hogy Ukrajnát minél hamarabb vegyék fel az EU-ba. Ez szerinte az EU végét jelentené, mert a tagállamokkal fizettetnék meg Ukrajna helyreállítását, miközben a haszonélvezők a globalista körök lesznek.

Hozzátette: az árstopok hosszú távra nem jelentenek megoldást, már az elmúlt 12 évben is tenni kellett volna az élelmiszeripar visszaépítéséért. Szólt arról is, hogy „az invázió nem szűnt meg”, a migránsok átjutnak a kerítésen.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, ellenzéki pártként nem meglepő, hogy a Mi Hazánk nemmel fog szavazni a kormányfő megválasztására. Elmondta, 12 évvel ezelőtt, amikor a kormány megkezdte a munkát, romokból kellett újra erős gazdaságot építeni és alapelveket kellett újrafogalmazni.

Hozzátette, soha nem volt olyan sokszínű a magyar családtámogatási rendszer, mint most, javult is a gyermekvállalási hajlandóság. Közölte, 12 százalékról 4 százalékra „hozta le” a kormány a munkanélküliségi rátát, a nyugdíjak értékét megvédték, a 2010 előtt elvett 13. havi nyugdíjat visszaadták, és folyamatosan csökkentették az adókat.

Egyetértett azzal, hogy a stratégiai iparágakban növelni kell a magyar tulajdon arányát, ezt néhány területen, az energia, a média területén sikerült, az élelmiszeripar területén további teendőkre van szükség. Az államtitkár jelezte, nem támogatnak olyan szankciókat, amelyek jobban fájnak Magyarországnak, Európának, mint az agresszornak, ezért nem támogatják az olajra is vonatkozó hatodik uniós szankciós csomagot.

Tungsramtól történő elbocsátásokról, az oktatásról, és az áfáról is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: a stratégiai partnerségi megállapodásokban a munkajogi garanciáknak is szerepelnie kell

Komjáthi Imre (MSZP) emlékeztetett arra, hogy a Tungsram, a kormány egyik stratégiai partnere 1600 dolgozót „készül utcára tenni”. Azt kérdezte, hol van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a kormány nevében stratégiai partnerséget kötött a céggel. Hiányolta, hogy a stratégiai megállapodásokban nem szerepel a dolgozók védelme és munkajogi biztonságuk, holott több milliárd forint magyar adófizetői pénzből támogatják ezeket a cégeket.

Javasolta, hogy a kormány vegye igénybe az EU 202 millió eurós Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapját. Hozzátette, a kormány ebből igényelhetne forrást, pontosan ilyen helyzetekre találták ki.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára felidézte a kormányzat eredményeit a foglalkoztatáspolitika területén, majd hozzátette: ezeket az eredményeket egyetlen cég üzletpolitikája, annak problémái nem fogják eltakarni. Elmondta, a foglalkoztatáspolitikai osztályok, ahogy korábban is, a helyszínen segítik a munkavállalókat és a vállalati kapcsolattartók is szintén ott vannak. Azt kérte a képviselőtől, hogy ne azt várja, egy nap alatt oldódjon meg a helyzet. Jelezte azt is, hogy a munkahelyek év végéig szűnnek meg.

Momentum: 50 százalékkal kell emelni a pedagógusok fizetését!

Tóth Endre (Momentum) arról beszélt, hogy „oktatási miniszter bizony nem fog kifutni idén sem a pályára”. Azt firtatta, miért nincs önálló oktatási minisztérium, miért bízza az oktatás sorsát a miniszterelnök egy lelkész, egy nyugdíjas onkológus után egy korábbi rendőrfőnökre.
Azt mondta, 2010 óta a magyar oktatás összes fontos mutatója romlott, jelentősen nőtt az iskolából végzettség nélkül kikerülő fiatalok száma, a családi háttér „acélbéklyó” a tanulmányi eredményekre, 12 ezer pedagógus hiányzik.

„Lassan a fiatal magyar pedagógusokat fokozottan védetté kell nyilvánítani, mert néhány éven belül teljesen eltűnhetnek a bolygóról” – fogalmazott. Azt javasolta, hogy legalább 50 százalékkal emeljék és kössék a minimálbérhez a pedagógusok fizetését, enyhítsék leterheltségüket, csökkentsék a kötelező óraszámokat, adják vissza a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt tette szóvá, hogy a momentumos képviselő nem kért bocsánatot azért, hogy korábban arról beszélt, a koronavírus-járványt a Fidesz visszaszorítására kell felhasználni.
Azt is felidézte, milyen ellentmondó nyilatkozatokat tett a Momentum az ellenzéki összefogással kapcsolatban, amelyhez végül csatlakozott. Mindent mondanak és annak az ellenkezőjét is. Komolyan lehet önöket venni?– kérdezte.
Azt mondta, az oktatás valóban súlyos kérdés, de a Momentumra, amely azt sem tudja eldönteni, kint, vagy bent van-e a parlamenti ülésteremben, nem lehet számítani.

Szerinte a Momentum választási kampányban elmondott oktatási javaslatai a legrosszabb SZDSZ-es emlékeket idézi, a Momentum privatizálna és iskolákat zárna be.

Jobbik: nullára kell csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfáját

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) olyan témákat sorolt, amelyek terén a kormány „vélt sikerekről számol be”. Ilyen a családok védelme – ismertette –, eközben a „szegények adója”, az áfa Magyarországon a legmagasabb Európában.

Hangsúlyosan szólt az élelmiszerárak jelentős emelkedéséről és azt mondta: a „tudatosan gyengített forint” is mindent drágít. Az összes alapvető élelmiszer áfájának nullára csökkentését szorgalmazta. Választ várt arra is, hogy a gyermekgondozási cikkek után kifizetett áfa magasabb, mint a családi pótlék. Az év első három hónapjának demográfiai mutatóit is sérelmezte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: a kormány az adócsökkentés kormánya. Szólt a személyi jövedelemadó drasztikus csökkentéséről, ahogy a társasági adó jelentős mérsékléséről is. Emlékeztetett: a baloldal drasztikus emelésen törte a fejét.

Azt mondta: a fiatalok adómentessége fel sem merült a baloldali kormányok alatt, de kiemelte azt is, hogy az áfacsökkentésről szóló javaslatokra a Jobbik rendre nemmel szavazott. Feltette a kérdést: ha olyan fontos a politikusnak a devizahitelesek helyzete, „mit keresett egy listán a baloldallal”.

Említést tett a Jobbikban történt erőszakolási ügyről is.

A kormányt bírálta Gyurcsány Ferenc (DK) az Országgyűlésben hétfőn napirend előtt, a KDNP képviselője az olajembargó hatásairól beszélt, a fideszes Selmeczi Gabriella pedig a Jobbikban történt zaklatási ügyben kérte számon az ellenzéket.

DK: a kormány törvénytelen és erkölcstelen

Gyurcsány Ferenc (DK) törvénytelennek és erkölcstelennek nevezte a kormányt, mondván, mert bár a választást megnyerte, a választás nem a népakaratot fejezte ki, hiszen nem volt szabad és tisztességes.

Azt, hogy a DK politikusai ennek ellenére miért vették át a mandátumukat, egy kérdéssel magyarázta: rendben van-e, ha a hazáját védő nép a megszállókkal való küzdelemben a megszállóktól zsákmányolt fegyvert is használja? Szerinte igen, és használni kell a “törvénytelen, megszálló kormánnyal szemben” minden törvényes eszközt.

Úgy értékelt: a Fidesz és a kormány háborút visel Magyarország ellen. A háború önmagáért van, okát és célját„ önökben kell keresni”; háborús körülmények között ugyanis érdektelen a kormány teljesítménye – mondta Gyurcsány Ferenc, utóbbi miatt végletesen erkölcstelennek ítélve a kormányt, amely szerinte tönkretette az országot.

Felszólalása után Kövér László házelnök azt mondta: Gyurcsány Ferencnek nincs joga törvénytelennek minősíteni a törvényesen megválasztott kormányt, de erkölcsi alapja sincs erre, miután 2006-ban szándékosan a polgárháború szélére juttatta az országot, „minden létező és elképzelhetetlen bűnt elkövetett” a nemzet, az ország, a demokrácia és a jogállam ellen. Kijelentette, az ő ülésvezetése alatt a DK frakcióvezetőjének ez volt az első és utolsó olyan felszólalása az Országgyűlésben, amikor Magyarország törvényesen megválasztott kormányát törvénytelennek nevezheti.

Kövér László szavai alatt a DK-frakció kivonult az ülésteremből.

A kormány részéről Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára felidézte, amikor Gyurcsány Ferenc a saját népére lövetett, kijelentve, az volt a törvénytelen.

A választás tanulságának ítélte, hogy a baloldal teljesen lemondott a megújulás lehetőségéről, mindenki „aláírt Gyurcsány Ferencnek”, és feladta az önállóságát. A baloldal vereségének oka, hogy semmi újat nem tudott felmutatni a 2010 előtti kudarcpolitikához képest – értékelt.

Felidézte a DK elnökének választás előtti szavait, amelyben győzelmet vetítette előre azt mondta, hogy a jobboldaliakat el fogják vinni. Kijelentette: a fenyegetős tempónak lehet, hogy az Apró-villában van hagyománya, de a magyarok körében nincs többsége.

KDNP: az olajembargó lerombolná a magyar energiabiztonságot

Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a jelenlegi brüsszeli olajembargós javaslat teljes mértékben lerombolná Magyarország energiaellátásának biztonságát.

Hangsúlyozta: a magyar kormány eddig öt brüsszeli szankciós csomagot támogatott, de Magyarország energiaellátásának biztosítása “vörös vonal”. A háború árát nem szabad a magyar emberekkel megfizettetni – jelentette ki hozzáfűzve, hogy a szankciós csomag csak akkor támogatható Magyarország részéről, ha a csővezetékes szállítás kivételt kap alóla.

Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára Magyarország energiaellátását és energiabiztonságát stratégiai kérdésnek nevezte, és úgy vélte: az embargós brüsszeli javaslat „sokkal jobban fájna nekünk”, mint az oroszoknak.

A javaslat valójában egy súlyos problémát kreál, azonban semmilyen megoldási javaslatot nem ajánl. Hozzátette: ha a brüsszeli embargós javaslat megvalósul, akkor a magyar kőolajfinomítói technológiát 500-550 millió eurós költséggel át kellene alakítani, emellett 200 millió eurós beruházással meg kellene növelni a Horvátországból érkező kőolajvezeték kapacitását, valamint a magyar gazdaságot és energiaszektort 15-18 milliárd eurós költséggel modernizálni is kellene. Öt év és rengeteg pénz elköltése után ennek eredménye az lenne, hogy az üzemanyag jelentősen drágulna – jelezte.

Fidesz: a baloldali képviselőnők is ítéljék el jobbikos zaklatási ügyet!

Selmeczi Gabriella (Fidesz) a Jobbik elnökét bírálta a pártján belül történt szexuális zaklatási ügy miatt. A Fidesz és a KDNP képviselői nevében elítélte a zaklatás minden formáját és együttérzését fejezte ki az áldozattal.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Jobbik vezetése – Jakab Péterrel az élen – a kezdetektől tudott az esetről, azonban az áldozat védelme helyett csak azzal foglalkozik, miként mentse az elkövetőt a következményektől.

A Fidesz politikusa az ellenzéki képviselőnőket is megszólította, szerinte ugyanis érthetetlen a hallgatásuk ebben az ügyben. Talán fontosabb a szövetséges párt, a nem létező reputáció, mint a megfélemlített áldozat? – tette fel a kérdést, és a baloldali képviselőnőket arra szólította fel: mutassanak példát, és határolódjanak el a gyanúba került jobbikos politikustól.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára arra hívta fel a figyelmet: súlyos bűncselekmény gyanújáról van szó, amely kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, az pedig bűnpártolásnak számít, ha valaki egy ilyen bűncselekmény eltussolásában részt vesz.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány – ebben az ügyben, és más hasonló ügyekben is – minden sértett számára biztosítja az áldozatsegítés jogi és anyagi eszközeit. Napirend A képviselők megszavazták, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló javaslatot, amelyet így kedden vitat meg a parlament, és aznap szavaznak is róla.

A Ház elfogadta azt is, hogy sürgősséggel tárgyalják a minisztériumi felsorolásról szóló törvényhez kapcsolódó jogszabálymódosításokat tartalmazó előterjesztést, így annak vitája is kedden lesz, és a május 23-val kezdődő héten szavaznak róla.


Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort az Országgyűlés hétfőn. Ezt követően a parlament megkezdte a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett két népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját.

Megválasztották miniszterelnöknek Orbán Viktort

Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort az Országgyűlés.

A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be megszakítás nélkül a kormányfői tisztséget – 133 igen szavazattal, 27 nem ellenében választották meg a képviselők. A Jobbik és a DK képviselői nem vettek részt a szavazásban, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Mi Hazánk nemmel szavazott. Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett.

Orbán Viktor – akit 1998, 2010, 2014 és 2018 után ötödször választottak kormányfővé – ezután esküt tett az Országgyűlésben.

A választáson a többi között részt vett Novák Katalin köztársasági elnök, Schmitt Pál és Áder János volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Szili Katalin volt házelnök.

Kövér László felidézte, hogy Áder János Orbán Viktor ügyvezető kormányfőt jelölte miniszterelnöknek. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazatára volt szükség.

Orbán Viktor megválasztása után beszédet mondott. Orbán: ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora lesz

Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, a legfontosabb feladat, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, miközben nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök azt mondta, nehéz körülmények közepette is vállalja, hogy Magyarország előre fog menni és nem hátra.

Kijelentette: a most megalakítandó kormány vállalása az, hogy a kibontakozó európai válság idején is megőrzi a legfontosabb eredményeket, és nem adja fel a fontos célokat.

A parlament ezt követően megkezdte a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett két népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. A Párbeszéd politikusa a Fudan egyetemről és az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításáról kezdeményezett referendumot még tavaly júliusban.

Vigh László (Fidesz), az igazságügyi bizottság nevében elmondta: a testület ülésén a kezdeményező nem vett részt. Felidézte: a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a szükséges aláírások száma mindkét napirendre került téma esetében meghaladta a 200 ezret.

A testület ezért azt a javaslatot tette az Országgyűlésnek, hogy írja ki a népszavazást. A kormány nevében nem volt hozzászóló.

DK: az Orbán-kormány kiüresítette a népszavazás intézményét

Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció (DK) vezérszónoka szerint arról szól a vita, kiírjon-e az Országgyűlés népszavazást a Fudan Egyetem és az álláskeresési járadék ügyében. Mindként esetben összegyűlt a szükséges aláírás – mondta, hozzátéve: arra kéri a DK frakciót támogassák a népszavazás kiírását.

Úgy fogalmazott: Orbán Viktor „törvénytelen kormánya éppúgy tönkre tette a népszavazás intézményét, ahogy tönkre tette Magyarországot”. Amikor valós témája lett volna egy népszavazásnak, mindent megtettek, hogy ez ne valósulhasson meg – tette hozzá. Szerinte valójában semmiről nem lehet népszavazáson dönteni, ez az intézmény csak színpadi kellék csupán.

Továbbiakban nem fognak népszavazást kezdeményezni és azt támogatni, nem tesznek úgy, hogy a magyar népnek lenne még ilyen joga – jelezte.

Jobbik: mindkét kérdés releváns

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka felidézte, elsőként kezdeményezték az álláskeresési járadék 3 hónapról 9 hónapra emelését, különös tekintettel a koronavírus járványra és következményeire.

Egy tisztességes államban kell, hogy legyen egy szociális háló, és ennek része a 9 hónapos álláskeresési járadék, 3 hónap alatt ugyanis igen nehéz állást találni.

A másik témáról azt mondta: egy kiemelkedő nemzetközi egyetemnek lenne helye Budapesten, de nem ilyen konstrukcióban, kínai hitelből, aminek részletei nem ismertek.
Egy kisebb nemzetközi egyetemet szívesen látna, kiemelkedő oktatói gárdával, amelyik nem megfizethetetlen tandíjért szolgáltat főleg külföldi diákoknak. Összegzése szerint mindkét kérdés releváns.

Megjegyezte: ezt a népszavazást ugyanazon a napon meglehetett volna rendezni, mint a választást. Így a választók zsebében maradhatott volna 13 milliárd forint.

Momentum: népszavazás nélkül is követheti a parlament a nép akaratát

Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka szerint a népszavazás a részvételi demokrácia fontos eleme, főképp ott, ahol egyre több jogos kritika éri a jogállamiságot és a választások tisztaságát.

Ugyanakkor a népszavazások akkor igazán hasznosak, ha olyan kérdést tesznek fel, amiben nem egyértelmű a népakarat. Itt viszont nem ez a helyzet. Abból, hogy mindössze néhány hét alatt összegyűlt a népszavazáshoz szükséges számú aláírás, valamint egy tavalyi reprezentatív közvélemény-kutatás eredménye alapján, amely szerint a magyarok 66 százaléka elutasítja a Fudan-beruházást, pontosan látszik a nép akarata.

Két ennyire egyértelmű kérdésben nem szükséges tehát népszavazásra költeni 13 milliárd forintot, hiszen a képviselők a parlamentben már most is követhetnénk a nép akaratát a Momentum által a témában benyújtott javaslat megszavazásával. A 13 milliárd forint pedig nagyon is jól jönne az egészségügyben, az oktatásban vagy a rászoruló családok segítésében – mondta Hajnal Miklós.


Folytatta az Országgyűlés a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett két népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját hétfő délután, majd napirend utáni felszólalásokkal fejezte be munkáját.

Mi Hazánk: az ellenzéki összefogás ismét bebizonyította alkalmatlanságát  

Toroczkai László a Mi Hazánk frakcióvezetője vezérszónoki felszólalásában kiemelte: az ellenzéki összefogás ismét bebizonyította alkalmatlanságát azzal, hogy képtelenek voltak a saját maguk által felállított határidő betartására az aláírások összegyűjtésekor, a választási kampányban pedig nem tudták elmondani, hogy miről is szól a népszavazás.

Értékelése szerint a baloldali összefogás hibája, hogy „ki fogjuk dobni” az ablakon a népszavazásra fordított 13 milliárd forintot.

Azt is mondta: a Mi Hazánk nemcsak kínai kémfészket nem akar Magyarországon, de amerikait sem, ezért a CEU magyarországi jelenlétét sem támogatják, sőt, azt szeretnék, ha a CEU nemcsak az országból, de Európából is távozna.

Apáti István frakcióvezetőhelyettes azt kifogásolta, hogy az álláskeresési járadékra vonatkozó kérdés mindenféle külön megkötés nélkül emelné a járulék adhatóságnak idejét 9 hónapra.

A Mi Hazánk senkitől nem sajnál semmilyen juttatást, feltéve hogy a segített tesz a saját sorsának jobbításáért, és nem alanyi jogként kezeli a juttatások halmozását – hangoztatta.

Párbeszéd: fontos kérdésekről szól a népszavazás

Jámbor András (Párbeszéd) azt hangsúlyozta vezérszónoki felszólalásában: hármas válsághelyzetben van az ország, ezek közül kettőt érintenek a népszavazási kérdések.

Az álláskeresési járadék maximális tartamának kiterjesztéséről szólva kiemelte: nem random pénzszórásról, hanem a bajbajutottak támogatásáról van szó. Hozzátette: az időtartam mellett a juttatás jelenlegi, „borzasztóan alacsony” összegét is jelentősen emelni kellene.

Jámbor András a Diákváros megépítésének fontosságát is hangsúlyozta. Ezek olyan fontos célok, amikért megéri küzdeni – hangsúlyozta a népszavazási kérdésekről szólva.

Az LMP támogatja a törvényjavaslatot

Frakciója támogatásáról biztosította a két kérdés népszavazásra bocsátását Csárdi Antal (LMP), hangsúlyozva, hogy negyedmillió honfitársunk állt aláírásával a kezdeményezések mellé.

Hangot adott annak a véleményének: a Fudan Egyetemet horribilis összegű hitelből építik fel, ez mások geopolitikai érdekeit szolgálja, miközben a kormányzat nem tett érdemi lépéseket a hatalmas lakhatsági válság ellen.

Csárdi Antal kiemelte: a kilenchavi álláskeresési járadék ahhoz kell, hogy az állását vesztett embereknek legyen ideje és biztonsága új szakmát tanulni; ezt megadni a képviselő szerint mindannyiunk felelőssége.

KDNP: a helyzet jogi értelemben teljesen világos

Hollik István (KDNP) hangsúlyozta, a helyzet jogi értelemben teljesen világos, az országgyűlési képviselők nem tehetnek mást, minthogy igent mondanak a Ház előtt fekvő javaslatra. Elképesztőnek nevezte, hogy azok, akik egységben elindították a referendumot, most „mindannyian különbözőt mondanak”. Hozzátette, a legnagyobb ellenzéki frakció, „ha jól érti”, nem akarja támogatni a népszavazás kiírását.

A korábban elhangzottakra reagálva közölte, a DK azt állítja, hogy ma Magyarországon nincs lehetőség a népszavazásra, miközben az elmúlt 12 évben jó néhány referendumot tartottak.

MSZP: esélyt kell adni az elbocsátottaknak!

Komjáthi Imre (MSZP) úgy fogalmazott: az a legjobb közvélemény-kutatás, ha valaki elmegy egy olyan gyár elé, ahonnan embereket bocsátanak el. Hangsúlyozta, esélyt szeretne adni az elbocsátottaknak, mert három hónap alatt nehéz állást találni.

Jobbik: a három hónap a létbizonytalanság felé vezet

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, a kormánynak kapóra is jöhet népszavazási kezdeményezés, mert addig sem kell bérlakásprogramot kidolgoznia a fiatalok számára.

A három hónapos álláskeresési járadék egyértelműen a létbizonytalanság felé vezet – jelentette ki. A politikus kiemelte, hogy Magyarországon az álláskeresés átlagos időtartama 14 hónap.

KDNP: gyáva álláspont volt az érvénytelen szavazásra buzdítás

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy fogalmazott: a gyermekvédelmi népszavazás az elmúlt harminckét év legnagyobb arányú támogatását hozta egy irányba egy kérdésben.

Rámutatott: az ellenzék a 2016-os betelepítési kvóta elleni és az áprilisi gyermekvédelmi népszavazáson is „gyáva álláspontot” választott, az igen vagy a nem szavazat melletti érvelés helyett az érvénytelen szavazásra buzdított.

Előterjesztő: a baloldal még keresi a helyét

Vigh László (Fidesz) a vita lezárását követően azt mondta: az április 3-ai népszavazás “olyan mély gyomros volt a baloldalnak, hogy most keresi a helyét”. Szerinte az ellenzéki oldalon attól félnek, hogy a népszavazáson annyi embert nem tudnak elvinni szavazni, ahány aláírást gyűjtöttek.

Napirend után:

A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a gyermeknevelési cikkek áfájának csökkentését szorgalmazta.

Varju László (DK) arról beszélt, hogy Újpest tavaly elnyerte a legvirágosabb kerület címet. Barkóczi Balázs (DK) azt mondta, hogy a XV. kerületben problémát jelent az óvodapedagógusok hiánya.

Sztojka Attila (Fidesz) az auschwitzi haláltáborban 78 évvel ezelőtt az ellenállást választó romákra emlékezett felszólalásában. Dócs Dávid (Mi Hazánk) a karancslapujtői szennyvíztisztítótelep problémáiról, környezetszennyezéséről beszélt.

Frakciótársa, Apáti István azt kérdezte, mikor készül el az M49-es út Csengerig húzódó szakasza és a városba tervezett börtön.

Az ülést az elnöklő Dúró Dóra bezárta, majd jelezte, a parlament kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját.

 

Ajánljuk még