Lánczi Tamás az olajembargó kérdésével indította a beszélgetést. Az Európai Unió azzal fenyegetőzik, hogy nem akar több orosz energiahordozót venni, de most, hogy az oroszok leválasztották Bulgáriát és Lengyelországot a gázszállításról, akkor azt szerződésszegésnek tartják.

Hortay Olivér a Századvég energia- és klímapolitika üzletágvezetője úgy látja, hogy az Európai Unió helyzete egyre inkább romlik, míg Oroszországnál nem ez a helyzet. A szankciós politika kudarcot vallott, ezt bizonyítja, hogy

Oroszország április végéig az olaj- és gázszállításból akkora bevételt szerzett, mint tavaly egész év alatt.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország pozíciójának javulása mellett Európában egyre komolyabb kihívásokkal kell szembesülnie az iparnak és néhol az embereknek is.

Lánczi Tamás felvetette, hogy a jóslatokkal ellentétben a rubel erősödik, és a szankciók által nem az Oroszország, hanem Európa gyengül.

Bayer Zsolt publicista a Monty Phytonhoz hasonlította a helyzetet, annyira abszurdnak tartja. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna már naponta követeli a teljes embargót, eközben az Ukrajnán áthaladó vezetékek tranzitdíját elteszik.

Már az Egyesült Államok pénzügyminisztere is azt kéri Brüsszeltől, hogy fejezze ezt be, mert a Brent típusú olaj árát is az egekbe verik, ami az amerikai gazdaságnak sem tesz jót.

Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója szerint is abszurd az, ami most zajlik.

Amit most az unió elvár Magyarországtól, az öngyilkosságot jelent.

Ugyanakkor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és szerinte más eszköz nincs a szankciókon kívül, hiszen egy atomhatalommal senki nem akar háborúzni.

Lánczi Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ országainak töredéke vesz részt ezekben a szankciókban. Eközben rengeteg nagy, fejlett keleti gazdaság szívesen vásárolna Oroszországtól.

Bayer Zsolt Indiát, Kínát és Pakisztánt említette, mint amelyek „két kézzel kapkodnak” az orosz energiahordozók után.