Ma 11 órától tartja alakuló ülését az új Országgyűlés, ez azt jelenti, hogy leteszik az esküjüket az április 3-i választáson mandátumot szerzett képviselők. Érdemes ennek kapcsán egy kis múltidézésbe hajló számsorakoztatást tartani:

• a rendszerváltás után kilencedik alkalommal (1990; 1994; 1998; 2002; 2006; 2010; 2014; 2018; 2022) fog megalakulni az Országgyűlés
• ebből ötször a jobboldal (1990; 1998; 2010; 2014; 2018), háromszor pedig a balliberális oldal (1994; 2002; 2006) került többségbe a Házban. A mai nappal ez az arány 6-3-ra módosul, hiszen a Fidesz–KDNP elsöprő győzelmet aratott a választáson.
• az eddigi kilenc alkalomból, a mostanival együtt ötször a Fidesz tudta a legnagyobb frakciót megalakítani. 2002-ben a Fidesz–MDF szövetség szerezte a legtöbb mandátumot (együtt 188 fő), mivel azonban a Magyar Demokrata Fórum önálló frakciót (24 fő) alakított, így a Fideszé csak a második legnagyobb frakció (164 fő) lett a szocialisták (178 fő) mögött.
• Az utolsó négy választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség a parlamenti képviselői helyek több mint kétharmadát szerezte meg, ez 2010-ben 68, 2014-ben és 2018-ban 67, most pedig újra 68 százalékot jelentett.

Ez utóbbi kapcsán érdemes felidézni, hogy mi volt az április 3-i választás eredménye. Európában egyedülálló módon zsinórban negyedszer nyert országgyűlési választáson elsöprő többséggel a Fidesz–KDNP, és így mind a négy alkalommal megszerezte a parlamenti helyek több mint kétharmadát.

Ha a parlamenti választási eredményekről készült térképeket böngésszük, akkor a legszembetűnőbb, hogy tizenkét éve narancsszínűre változott az ország. Azóta ezt a teljesítményt, politikai stabilitást sikerült fenntartani, vörösiszap-katasztrófa, tiszai és dunai árvíz, migrációs válság, koronavírus-járvány és az ukrán-orosz háború ellenében is.

(forrás: valasztas.hu)

Számszerűsítve 2022-ben a Fidesz–KDNP országos listájáról 48, az egyéni választókerületekben 87 politikus szerzett mandátumot, így 135 képviselőjük lesz a kormánypártoknak az új Országgyűlésben.

Az egyéni körzetek kapcsán érdemes kiemelni, hogy a választójogi szabályok szerint összesen 106 van belőlük az országban, ebből 87-ben nyert a Fidesz–KDNP, míg 19-ben a baloldali összefogás jelöltje. A Mi Hazánk Mozgalom nem szerzett egyéni mandátumot.

A Fidesz–KDNP listás eredmény tekintetében is hatalmas teljesítményt tudhat magáénak, a szavazatok több, mint 54 százalékát szerezték, míg a második helyezettként végzett baloldali összefogás (Egységben Magyarországért) listája a szavazók kevesebb, mint 35 százalékának volt szimpatikus. A Mi Hazánk Mozgalom majdnem 6 százalékos listás eredményt könyvelhet el.

(forrás: valasztas.hu)

Az új Országgyűlésben 9 frakció lesz, ebből kettő, a Fidesz és a KDNP kormánypárti, míg a baloldali pártok alkuinak köszönhetően önálló frakcióval rendelkezik majd a DK, a Momentum, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP is. A külön induló Mi Hazánk Mozgalom önállóan is képes a frakcióalakításra.

Áder János köztársasági elnök pénteken kérte fel Orbán Viktort a kormányalakításra, melyre a május 16-al kezdődő héten kerülhet sor.

Addig is a jelenlegi kormány ügyvezetőként látja el feladatait és már döntéseket hozott a 3,9 százalékos visszamenőlegesen is érvényes nyugdíjemelésről, illetve az árstopok fenntartásáról.

A mai ülés menetrendje

Megalakul tehát az új Országgyűlés, ezek a legfontosabb napirendi pontok:

• A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint az ülés az államfő köszöntőjével kezdődik, ezt követően Áder János megnyitja az ülést, és bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről.
• A Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolója az országgyűlési képviselők 2022. április 3. napján megtartott általános választásával kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról.
• Megtörténik a korelnök felkérése, majd a korelnök köszöntő beszéde és a korjegyzők felkérése.
• A képviselők és a nemzetiségi szószólók esküt tesznek, ezt követően bejelentik az új Országgyűlés megalakulását és a 2018-ben létrejött kormány megbízatásának megszűnését.
• Az államfő az ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Áder János április 29-én Orbán Viktort, a választáson győztes Fidesz–KDNP pártszövetség listavezetőjét kérte fel a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére.
• A korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról.
• Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően szintén esküt tesz. A Fidesz-frakció ismét Kövér Lászlót javasolja a házelnöki tisztségre.
• Az Országgyűlés alelnökeinek, a törvényalkotásér felelős alelnök megválasztása.
• Az Országgyűlés jegyzőinek megválasztása.
• A korelnök tájékoztatója a Házbizottság megalakulásáról és tagjairól. A frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával feláll a Házbizottság.
• Az Országgyűlés elnökének köszöntője.
• Az Országgyűlés háznagyának megválasztása.
• Az alakuló ülés utolsó döntéseként – ugyancsak házelnöki javaslatra – létrehozzák a parlamenti bizottságokat, továbbá határoznak azok tisztségviselőiről és tagjairól. A 2022 és 2026 közötti parlamenti ciklusban a pártok előzetes megállapodása a bizottsági helyekről kudarcba fulladt, így a házelnök fog azok személyi összetételére javaslatot tenni. A bizottságokról szóló határozati javaslatról a parlament vita nélkül dönt, egyidejűleg megválasztja a törvényalkotási bizottság alelnökét és tagjait. A bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz.