logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ma tartja alakuló ülését az új Országgyűlés

| Szerző: hirado.hu
Ma alakul meg az új Országgyűlés rekorderős kormánypártokkal és önmagát is alulmúló ellenzékkel. Európában egyedülálló módon egymás után negyedszer nyert elsöprő többséggel a Fidesz–KDNP, és így mind a négy alkalommal megszerezte a parlamenti helyek több mint kétharmadát. A sokszínű baloldali ellenzék közel sem járt ilyen jól, mindössze 57 képviselőjük lesz. Meglepetésre bejutott a Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk Mozgalom, amely hatfős frakcióval rendelkezik, továbbá a német nemzetiség is képviselőt küldött az Országgyűlésbe. Akárcsak az előző három ciklusban, ezúttal is erős kormány és gyenge ellenzék várható,

 

Ma 11 órától tartja alakuló ülését az új Országgyűlés, ez azt jelenti, hogy leteszik az esküjüket az április 3-i választáson mandátumot szerzett képviselők. Érdemes ennek kapcsán egy kis múltidézésbe hajló számsorakoztatást tartani:

  • a rendszerváltás után kilencedik alkalommal (1990; 1994; 1998; 2002; 2006; 2010; 2014; 2018; 2022) fog megalakulni az Országgyűlés
  • ebből ötször a jobboldal (1990; 1998; 2010; 2014; 2018), háromszor pedig a balliberális oldal (1994; 2002; 2006) került többségbe a Házban. A mai nappal ez az arány 6-3-ra módosul, hiszen a Fidesz–KDNP elsöprő győzelmet aratott a választáson.
  • az eddigi kilenc alkalomból, a mostanival együtt ötször a Fidesz tudta a legnagyobb frakciót megalakítani. 2002-ben a Fidesz–MDF szövetség szerezte a legtöbb mandátumot (együtt 188 fő), mivel azonban a Magyar Demokrata Fórum önálló frakciót (24 fő) alakított, így a Fideszé csak a második legnagyobb frakció (164 fő) lett a szocialisták (178 fő) mögött.
  • Az utolsó négy választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség a parlamenti képviselői helyek több mint kétharmadát szerezte meg, ez 2010-ben 68, 2014-ben és 2018-ban 67, most pedig újra 68 százalékot jelentett.

Ez utóbbi kapcsán érdemes felidézni, hogy mi volt az április 3-i választás eredménye. Európában egyedülálló módon zsinórban negyedszer nyert országgyűlési választáson elsöprő többséggel a Fidesz–KDNP, és így mind a négy alkalommal megszerezte a parlamenti helyek több mint kétharmadát.

Ha a parlamenti választási eredményekről készült térképeket böngésszük, akkor a legszembetűnőbb, hogy tizenkét éve narancsszínűre változott az ország. Azóta ezt a teljesítményt, politikai stabilitást sikerült fenntartani, vörösiszap-katasztrófa, tiszai és dunai árvíz, migrációs válság, koronavírus-járvány és az ukrán-orosz háború ellenében is.

(forrás: valasztas.hu)

Számszerűsítve 2022-ben a Fidesz–KDNP országos listájáról 48, az egyéni választókerületekben 87 politikus szerzett mandátumot, így 135 képviselőjük lesz a kormánypártoknak az új Országgyűlésben.

Az egyéni körzetek kapcsán érdemes kiemelni, hogy a választójogi szabályok szerint összesen 106 van belőlük az országban, ebből 87-ben nyert a Fidesz–KDNP, míg 19-ben a baloldali összefogás jelöltje. A Mi Hazánk Mozgalom nem szerzett egyéni mandátumot.

A Fidesz–KDNP listás eredmény tekintetében is hatalmas teljesítményt tudhat magáénak, a szavazatok több, mint 54 százalékát szerezték, míg a második helyezettként végzett baloldali összefogás (Egységben Magyarországért) listája a szavazók kevesebb, mint 35 százalékának volt szimpatikus. A Mi Hazánk Mozgalom majdnem 6 százalékos listás eredményt könyvelhet el.

(forrás: valasztas.hu)

Az új Országgyűlésben 9 frakció lesz, ebből kettő, a Fidesz és a KDNP kormánypárti, míg a baloldali pártok alkuinak köszönhetően önálló frakcióval rendelkezik majd a DK, a Momentum, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP is. A külön induló Mi Hazánk Mozgalom önállóan is képes a frakcióalakításra.

Áder János köztársasági elnök pénteken kérte fel Orbán Viktort a kormányalakításra, melyre a május 16-al kezdődő héten kerülhet sor.

Addig is a jelenlegi kormány ügyvezetőként látja el feladatait és már döntéseket hozott a 3,9 százalékos visszamenőlegesen is érvényes nyugdíjemelésről, illetve az árstopok fenntartásáról.

A mai ülés menetrendje

Megalakul tehát az új Országgyűlés, ezek a legfontosabb napirendi pontok:

  • A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint az ülés az államfő köszöntőjével kezdődik, ezt követően Áder János megnyitja az ülést, és bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről.
  • A Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolója az országgyűlési képviselők 2022. április 3. napján megtartott általános választásával kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról.
  • Megtörténik a korelnök felkérése, majd a korelnök köszöntő beszéde és a korjegyzők felkérése.
  • A képviselők és a nemzetiségi szószólók esküt tesznek, ezt követően bejelentik az új Országgyűlés megalakulását és a 2018-ben létrejött kormány megbízatásának megszűnését.
  • Az államfő az ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Áder János április 29-én Orbán Viktort, a választáson győztes Fidesz–KDNP pártszövetség listavezetőjét kérte fel a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére.
  • A korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról.
  • Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően szintén esküt tesz. A Fidesz-frakció ismét Kövér Lászlót javasolja a házelnöki tisztségre.
  • Az Országgyűlés alelnökeinek, a törvényalkotásér felelős alelnök megválasztása.
  • Az Országgyűlés jegyzőinek megválasztása.
  • A korelnök tájékoztatója a Házbizottság megalakulásáról és tagjairól. A frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával feláll a Házbizottság.
  • Az Országgyűlés elnökének köszöntője.
  • Az Országgyűlés háznagyának megválasztása.
  • Az alakuló ülés utolsó döntéseként – ugyancsak házelnöki javaslatra – létrehozzák a parlamenti bizottságokat, továbbá határoznak azok tisztségviselőiről és tagjairól. A 2022 és 2026 közötti parlamenti ciklusban a pártok előzetes megállapodása a bizottsági helyekről kudarcba fulladt, így a házelnök fog azok személyi összetételére javaslatot tenni. A bizottságokról szóló határozati javaslatról a parlament vita nélkül dönt, egyidejűleg megválasztja a törvényalkotási bizottság alelnökét és tagjait. A bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz.

Ajánljuk még