„Ameddig nincsenek garanciák az ellenzék ellenőrző feladatának elvégzésére, addig nem szabad részt venni a törvényhozás munkájában” – többek között ezzel is hergelte elvbarátait Hadházy Ákos azok után, hogy a baloldal súlyos vereséget szenvedett a választáson.

A botránypolitizálásáról elhíresült független képviselő – aki a Momentumba tartott –, azt is követelte: az ellenzéki pártok ne fogadjanak el a Fidesz-KDNP-től parlamenti pozíciókat. A Momentum azonnal beállt a Hadházy-modell mögé, és a párt bukott elnöke, Fekete-Győr András bejelentette, ők biztosan nem lesznek ott a parlamenti eskütételen és a bizottsági munkában sem vesznek részt.

A baloldali pártok először hezitáltak, de hamar kifaroltak Hadházy mögül.

Egyre többen vették át ugyanis a mandátumukat igazoló megbízólevelüket. Részben a választók felháborodása miatt, másrészt pedig tartva az állami támogatások elvesztésétől.

„Én azt hiszem az lesz a megalázó, ha az ellenzék lemond ezekről az erőforrásokról, és nem lesz jövedelme, és nem lesz pénze arra, hogy egyáltalán ellenzéki politizálást csináljon magának” – fogalmazott Kunhalmi Ágnes az MSZP társelnöke.

Az új parlament megalakulását előkészítő hivatalos tárgyalásra készülve már a Momentum is taktikát váltott. Fekete-Győr András ugyanis nyílt levelet intézett a Fidesz frakcióvezetőjéhez, amelyben feltételekhez kötötte az alakuló ülésen való részvételt. Például a sztrájkjog módosítását követelte, valamint, hogy csak az ellenzékkel egyetértésben lehessen megváltoztatni a választási szabályokat.

„Olyan pártok, amelyek a nyilvánosság előtt, önök előtt, azt hangoztatják, hogy nem vesznek részt a parlament alakulóülésen, azok azért a biztossági helyek elosztására eljöttek, nehogy baj legyen” – jelentette ki Fekete-Győr András a Momentum frakcióvezetője.

A Fidesz frakcióvezetője a hétfői egyeztetést követően egyértelművé tette:

a legfőbb népképviseleti szerv megalakulása méltóságteljes, ünnepélyes pillanat. Aki azon nem vesz részt, az nemcsak képviselő nem lesz, de nem is választható meg egy tisztségre.

Csütörtök estére aztán elbukott a Hadházy-modell. A Momentum vezetése ugyanis úgy döntött, mégis részt vesznek a parlament hétfői ülésén, leteszik az esküt, a további munkát azonban bojkottálják.

Péntek délutánra a Momentum – a Jobbikhoz köthető Alfahírnek adott válaszában – még ennél is tovább ment és bejelentette: „Hadházy Ákossal a jövőben nem egy frakcióban fogunk a NER lebontásán dolgozni”. Vagyis Hadházyt a tudta nélkül rakták ki a Momentum képviselőcsoportjából.

A Magyar Nemzet a viharos szakítást követően arról írt: az elmúlt egy évben Hadházy Ákos mindössze két alkalommal ment be az Országházba, vagyis

a baloldali politikus lényegében nem járt be a munkahelyére.

Ehhez képest Hadházyt parlamenti képviselőként ez idő alatt bruttó 15 millió forint tiszteletdíj illette meg, kapott irodát, lakást, üzemanyagkártyát és fizetett munkatársat is.

Hadházy Ákos egyébként négy év alatt mindössze háromszor emelkedett szólásra a Parlamentben. Ebből kétszer a saját mentelmi ügyeivel összefüggésben beszélt. Botrányt ellenben volt ideje okozni: vitán felül a magyar demokrácia egyik mélypontja volt, amikor 2019-ben Hadházy Ákos trágár feliratú táblát emelt a magasba a képviselőházban.