A héten megérkezett Brüsszelből az Európai Bizottságtól a jogállamisági eljárás megindításáról szóló levél, amelyre Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón hosszasan reagált. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertetése szerint ennek értelmében semmilyen akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának, ugyanis már ott is közös megoldást találtak, ahol egyébként a felvetés jogosságával a magyar kormány nem ért egyet.

„Nincs olyan pont, ahol ne lenne vagy nézetazonosság, vagy pedig ha nézetazonosság nincs is, ne találtunk volna olyan megoldást, amely mind a bizottság, mind a magyar kormány számára elfogadható, úgyhogy a most küldött levél azt tükrözi, hogy a helyreállítási alap aláírásának, a helyreállítási alapról szóló megállapodás létrejöttének immáron semmilyen akadálya nincsen” – ismertette a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Népszava közben arról írt, az Unióban másképp látják a helyzetet. Az Európai Bizottság szóvivője ugyanis azt állítja, hogy számos kérdés továbbra is nyitott. Hiányolta például a magyar korrupcióellenes intézkedéseket.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója korában az M1-nek arról beszélt:

Brüsszel a jogállamisági eljárás elindításával bebizonyította, hogy nem tudott ellenállni az Európai Parlement irányából érkező politikai zsarolásnak és annak a bábjává vált.

De nyomásgyakorlásról és büntetésről beszélt Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője is, miután az Európai Parlament Költségvetési-, és Költségvetés Ellenőrzési Bizottsága összevont ülésen tárgyalt a magyar jogállamisági eljárás megindításáról.

„Látványosan meg szeretnék büntetni azokat a polgárokat, aki még mernek Európában konzervatív nemzetben gondolkodni. Ugyanis ez nem divatos errefelé” – fogalmazott a képviselő.

A Magyar Nemzet a birtokába került információk szerint szombati számában arról ír: az eljárás valójában egy politikai pamflet, amiben felsorolták hazánkkal szemben ugyanazokat a vádakat, amiket a Soros Györgyhöz köthető szervezetek évek óta harsognak.

A lap példaként említi, hogy a levélben független kutatóintézetként hivatkoznak a Korrupciókutató Központ Budapest nevű szervezetre, aminek a politikai elfogultságát jól példázza, hogy a munkatársai között megtalálható Ungár Klára korábbi SZDSZ-es politikus és Túry Márton, a baloldali Momentum korábbi kabinetfőnöke is. A CRBC nemzetközi kutatási programjait többek között maga az Európai Bizottság és a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatta.

„Gondolja, ha szocialista lenne a magyar miniszterelnök, akkor máshogy állna hozzá a média és az unió?” – hangzik el a kérdés és jön rá a válasz: „Teljes mértékben!

Magyarországot politikai okokból támadják és egy szocialista kormányfőhöz máshogy viszonyulnának Brüsszelben”

– derült ki a Nyílt Társadalom Alapítvány egykori igazgatója, Andrej Nosko szavaiból, amit korábban a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra.

A lap birtokába került Skype-beszélgetésekben Nosko arról számolt be, hogy a manipulációs eszközök széles palettájával miként érik el, hogy külföldön torz kép alakuljon ki hazánkról.

Az Origo is foglalkozik a héten Brüsszelből érkezett levéllel. A portál írásában kiemeli: az Európai Bizottság a dokumentum végén véletlenül elismeri, hogy kettős mércét alkalmaz hazánkkal szemben: ugyanis annak ellenére indítja el az uniós pénzekkel kapcsolatos korrupciós ügyek miatt alkalmazható eljárást, hogy még a Bizottság szerint sem Magyarország az EU legkorruptabb országa.