Az árstopok nélkül már 13 százalék lenne az infláció, így azonban 8,6 százalékra csökkent. Magyarország ezzel a középmezőnyben van az Európai Unióban, de a kormány célja az infláció további mérséklése – mondta Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette, hogy
„ezek az árstopok beváltak, jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az inflációt mérsékeljük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a négy árstopnak az inflációt leszorító, mérséklő hatása jelentős, 13 százalék lenne ezen árstopok nélkül az infláció, ami így 8,6 százalék, tehát azt tudjuk mondani, hogy 4,4 százalékkal mérsékelte a négy árstop az inflációt”.
Hozzátette: ebből a rezsicsökkentés 2 százalékponttal, az üzemanyagárstop másfél százalékkal, az élelmiszerárstop pedig mintegy 1 százalékponttal csökkenti a teljes inflációt.
A kormány dönt majd, hogy mi legyen az árstopokkal, de az fontos, hogy beváltak és jelentősen hozzájárultak az infláció mérsékléséhez – jelentette ki. Megjegyezte: a pénzromlást illetően Magyarország a középmezőnyben áll, a magyar szám nagyjából megegyezik az Egyesült Államok értékével.
Kiemelte: fontos, hogy a kormány intézkedéseivel – amennyire lehet – mérsékelje az áremelkedést a világban megindult inflációs spirál mellett.
A Magyar Nemzeti Bank szerint augusztusban–szeptemberben kezdődhet meg az infláció csökkenése – mondta Gulyás Gergely.
Beszámolt arról is, hogy az árstopokkal kapcsolatos döntések meghozatala előtt azt értékelik majd, azok milyen hatással vannak a szektor bevételeire, nyereségére, a nemzetgazdaságra. A döntésnek összetett közgazdasági számítások képezik majd az alapját, az élelmiszerárstopról pedig már a jövő héten tárgyal a kormány.
A rezsicsökkentésről a Miniszterelnökséget vezető miniszter megemlítette, nehezen becsülhető, hogy meddig maradnak a jelenlegi piaci árak, ám a kormányzatnak van terve a finanszírozáshoz szükséges források előteremtésére. Elmondta: különadókról egyelőre nem tárgyalt a kabinet, de nem zárta ki, hogy lesznek ilyenek.