Farkas Bertalan későbbi dandártábornok volt az első magyar űrhajós a világűrben. Májusban lesz negyvenkét éve a történelmi űrrepülésének. Vadászpilóta, űrkutató, űrhajós, akinek a Szovjetunió vezette Interkozmosz program keretében nyílt lehetősége az űrbe jutni – írták a bejegyzésben.

A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben. A vizsgálatok eredményeképpen négy pilótát választottak ki, akik közül ketten (Farkas Bertalan és Magyari Béla) a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978 és 1980 között. Mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést, a jelöltek közül a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre, Magyari Béla pedig végig készen állt a helyettesítésére.

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással.

Az űrhajósok 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.

Nevét a 240757 Farkasberci kisbolygó őrzi, melyet Sárneczky Krisztián fedezett fel 2005. május 26-án. Ez a dátum azért lett nevezetes, mert 1980-ban ezen a napon repült Farkas Bertalan a világűrbe.

A magyar űrkutatás egyik fontos momentuma volt, mikor 2015-ben Magyarország csatlakozott az európai űrügynökséghez. Szijjártó Péter külügyminiszter az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ 2019-es miniszteri konferencián Sevillában bejelentette, hogy Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe. Az, hogy ez valóban teljesülni tud-e majd, a jövő zenéje, de az egészen biztos, hogy Magyarország az űriparban tényezővé kíván válni.