A Facebookra kirakott posztjában arról beszél Bencsik Gábor, a Magyar Krónika című lap ex-főszerkesztője, hogy csütörtökön Lánczi Tamás 48 perc című műsorában szerepel majd Márki-Zay Péter, pedig szerinte az lett volna a helyes, ha a kampányidőszak alatt kap ilyen meghívást, ugyanis így már tét nélküli a beszélgetés.
Az egykoron Soros György egyik alapítványának dolgozó, jelenleg pedig egy jórészt kulturális megfontolásokból vásárolt hirdetésekből fenntartott, legfeljebb ezres nagyságrendben elérhető havilap főmunkatársaként dolgozó Bencsik figyelmét bizonyára elkerülte, hogy a közmédia januárban indított elemző műsorába pártpolitikusok – sem kormányzati, sem ellenzéki oldalról – eddig sem kaptak meghívást.
A testvére által főszerkesztett Magyar Demokrata munkatársaként is dolgozó Bencsik Gábornak az sem tűnt fel, hogy ugyanezen időszak alatt a műsornak több, az ellenzéki oldalhoz köthető politológus, egykori politikus vagy éppen a szocialisták négy kormányfője alatt is dolgozó Szili Katalin is vendége volt.
Az általa főszerkesztett Magyar Krónika működése során kulturális tevékenysége miatt évente több tízmillió forintos nagyságrendben kapott támogatást az államtól és a kiadó állítása szerint kétezer előfizetője is volt a lapnak. Nagy kérdés, hogy a pénzek mire mehettek el, mert 2019-ben már a lap megszűnése fenyegetett, ezért Bencsik levélben kért pénzt az olvasóktól. Jellemző a vezetése alatt kialakult állapotra, hogy a Magyar Krónika annak ellenére nem került be a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány portfoliójába, hogy Bencsik ezt kifejezetten szerette volna elérni.
A lap impresszuma szerint Bencsik már nem főszerkesztője a kiadványnak, melynek elindítása sem volt zökkenőmentes. Többen a társalapító Bencsik Gábor szemére vetették, hogy a hatalmas veszteséggel csődbe vitt Nagyítás című konzervatív hetilap több vezetőjének is szerepet szántak a Magyar Krónikában, sőt egyesek még a lap létjogosultságát is vitatták. Furcsa volt az is, hogy az alapítók az egykori SZDSZ-holdudvarhoz tartozó szerzőknek is szerepet szántak a konzervatívnak mondott havilapban.
A közmédiával kapcsolatban azt sem sikerült észrevennie a kiegyensúlyozottságot hírből sem ismerő és korábban kommunista pártállami háttérrel működő Magyar Újságírók Országos Szövetsége egykori főtitkárának (1989-1997), hogy az M1, a Kossuth Rádió, a hirado.hu és az MTI a kampányt megelőzően és a kampányidőszakban is rendszeresen beszámolt a fontosabb ellenzéki eseményekről és kereste meg számos alkalommal a baloldali politikusokat, hogy kommentálják az eseményeket. A megkeresésekre egyébként az esetek túlnyomó többségében az ellenzéki politikusok egyszerűen nem reagáltak vagy elutasító választ küldtek.
Azt is leírja a diktatúrában tíz éven keresztül az akkor még pártkiadványnak számító Nők Lapjának dolgozó újságíró, hogy „a hírmagyarázók és kommentátorok kizárólag a kormánypártok oldaláról érkeznek” a közmédiába, nem véve tudomást azokról az ellenzéki szakpolitikusokról, akik – több baloldali kollégájukkal ellentétben – az utóbbi években elfogadták a közmédia meghívását és felkérését és elmondták véleményüket az adott témában.
Ahogy az a felsoroltakból is kiolvasható,
a Horn Gyula kormánya idejében a Nyugdíjpénztárak Országos Szövetsége elnökének is megválasztott Bencsik Gábor álláspontja újságírói pályafutása alatt a saját érdekeinek megfelelően többször is változott.
Arra azért ügyelt, hogy kínos témákban ne nagyon foglaljon állást, vélhetően ezért se nagyon lehetett a hangját hallani, amikor 2019-ben ellenzéki képviselők megtámadták az MTVA épületét, vagy amikor az egykori munkaadójához – Soros Györgyhöz – ezer szállal köthető EBESZ előre megírt ítélettel, az érintettek megkérdezése nélkül próbálta befeketíteni a közmédiát.
Legalábbis érdekes, hogy pont most jutott eszébe megszólalni, amikor hamarosan várható az EBESZ újabb, vélhetően előre legyártott propagandaanyagának közzététele.