Kiszelly Zoltán politológus a hirado.hu-nak értékelte a 2022-es országgyűlési választás eredményét. Mint mondta, valószínűsíthetően már nem lesznek akkora változások, hogy a Fidesz–KDNP mandátumszáma 133 alá csökkenjen, így kétharmados többséggel számolhatnak a kormánypártok.
„Jobbik-árvák” vihették be a parlamentbe a Mi Hazánk Mozgalmat
A Mi Hazánk Mozgalom eredménye kapcsán Kiszelly Zoltán kifejtette: a párt támogatói rejtőzködő szavazók voltak, akik nem árulták el a felmérésekben, hogy kire voksolnának, ennek is köszönhető, hogy a párt az előrejelzések ellenére is bejutott a parlamentbe.
A politológus szerint
a párt szavazóbázisa jórészben egykori jobbikosokból, „Jobbik-árvákból” áll, akik nem értettek egyet a Jakab Péter-féle irányvonallal,
továbbá a Mi Hazánk retorikája a koronavírus-járványról olyan szavazókat is bevonzhatott, akik egyébként nem szavaztak volna.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldal gyenge teljesítményéhez az is hozzájárult, hogy a pártok támogatottságát nem lehet egyszerűen, „kockás papíron” összeadni.
Jakab Péter saját magát építette, nem a pártját
A szavazók a 2019-es önkormányzati választásokon követték a pártok központi irányvonalát, most viszont nem, főleg a Jobbik esetében. Ez utóbbi nem kis részben azzal magyarázható, hogy jobbról átvinni egy pártot a baloldalra mindig veszteségekkel jár.
Jakab Péter nem volt aktív Márki-Zay Péter kampányában, helyette önmagát építette, nem pedig a pártját. Jakab elképzelése vélhetően az volt, hogy a saját népszerűségét át tudja konvertálni jobbikos szavazatokra, ebben azonban kudarcot vallott.
„A parizertől nem látszott a Jobbik”
– fogalmazott Kiszelly Zoltán annak kapcsán hogy Jakab Péter saját brandje mellett elhalványult a Jobbiké.
A felelősséget senki nem akarja vállalni a baloldalon
A baloldali pártvezetők, így Gyurcsány Ferenc DK-elnök és Jakab Péter választás utáni nyilatkozatait kommentálva a politológus elmondta: Kényelmesebb most Márki-Zay Pétert hibáztatni, bűnbakot keresni, és nem foglalkozni a saját kudarcukkal. Minél inkább el akarják terelni a figyelmet arról, hogy már zsinórban negyedszer kapnak ki úgy, hogy minden felállást kipróbáltak már.
Kiszelly emlékeztetett arra, hogy Vona Gábor 2018-ban lemondott, vállalta a felelősséget a választási vereségért, míg ezt sem Gyurcsány, sem Jakab nem akarja megtenni.
„Nem akarnak visszamenni autófényezőnek”
– idézte a politológus Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét.
Lázár vs. Márki-Zay – van jövője a baloldali politikusnak?
Csongrád-Csanád megye 04. számú egyéni választókerületében Márki-Zay képviselőjelöltként is elindult, de több mint tíz százalékkal kapott ki Lázár Jánostól. Az, hogy Márki-Zay Péter még a saját körzetét is elbukta, komoly kérdéseket vet fel a politikai jövőjével kapcsolatban, különösen, ha országos pártot akar építeni.
A polgármester háborúpárti retorikája láthatóan a saját körzetében sem vonzó, a hódmezővásárhelyiek sem akarnak háborúba menni vagy meghalni Ukrajnáért
– vélekedett Kiszelly. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint Márki-Zay Péternek két kérdésben kell döntenie a jövőjét illetően: átveszi-e a parlamenti mandátumát és megalapítja-e a saját pártját.
Kiszelly Zoltán szerint Márki-Zay inkább marad polgármester és nem fogja átvenni a parlamenti mandátumát. Hogy az országos politikában milyen formában folytatja, vagy folytatja-e egyáltalán, az azon is múlik, hogy felépíti-e a saját pártját. Ebből viszont adódik a kérdés, hogy vajon szükség van-e egy sokadik ellenzéki kispártra, meg tud-e szólítani bárkit.
Gyurcsány érdeke, hogy a baloldali tömb egyben maradjon
Kiszelly Zoltán elmondta, hogy
Gyurcsány Ferenc egyértelmű célja az, hogy az általa és a Jobbik által dominált baloldali tömb egyben maradjon.
A volt miniszterelnök azt szeretné elérni, hogy a 2024-es európai parlamenti választáson is mandátumokra tudja váltani a baloldali szövetséget, ahogy azt teszi éppen most is, hiszen a legnagyobb frakciója a szövetségen belül Gyurcsány Ferencnek lesz.
A DK elnökének célja, hogy semmiképpen ne alakulhasson ki egy ellenzékváltó pólus, ne legyen alternatíva az ellenzékben.
Két pólus helyett centrális erőtér?
A politológus szerint most mintha kezdene visszabillenni a magyar pártrendszer a centrális erőtér felé, hiszen a Mi Hazánk bázisa és a baloldali tömb szavazói között nincs átjárás, egyik oldal szimpatizánsa sem szavazna a másikra.
A baloldal dolgát ez jelentősen megnehezíti, hiszen a céljuk most is az volt, hogy újra egy kétpólusú rendszer alakuljon ki, mint amilyen 2010 előtt volt.
Átrendeződés az országos térképen
Kiszelly Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy ahol a baloldal a 2019-es önkormányzati választáson sikert aratott, például megyei jogú városokban, azoknak a nagy része most láthatóan visszatért a kormánypárthoz, tehát a baloldal jelentős bástyákat veszített el.