Kérdésekkel fordult a közmédia sajtóosztályához a brit Guardian című liberális napilap, melyben névtelen forrásokra hivatkozva vádolják valótlanságokkal az MTI-t és a Duna Médiaszolgáltatót.
Csakúgy, mint a 2018-as választások után néhány nappal közzétett anyagukban, itt is anonim forrásokkal vádaskodó és csúsztatásokkal teli kérdéssort küldtek, melyben gyakorlatilag már az is szerepel, hogy mi fog megjelenni a cikkben.
Pedig azt még maga a brit újságíró is elismeri levelében, hogy a magyar médiapiac sajátosságait nem a helyszínen, hanem Brüsszelben térképezte fel, melyben olyan emberek voltak segítségére, akik „ismerik a közmédia működését”.
Emellett a Guardian szerzője levelében hivatkozik még Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosának egy tavalyi jelentésére is. Dunja Mijatovicról azt érdemes tudni, hogy a Soros György pénzéből fenntartott Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott openDemocracy platform tagja és ő volt az, aki néhány évvel ezelőtt arra szólította fel az uniós tagállamokat, hogy engedjék szabadon az illegális bevándorlókat.
A Guardian pontosan ugyanazt teszi, mint az ellenzék által gyakran hivatkozott nemzetközi szervezetek, amelyek hazai baloldali politikusok tájékoztatása alapján kiegyensúlyozatlanságot kiáltanak. Mindezt úgy, hogy az ellenzéki összefogás még a közmédia által biztosított ingyenes reklámok lehetőségével sem él, pedig az RTL Klubon megjelennek hirdetéseik. A választási törvény és médiatörvény szabályai szerint a választási időszakban minden listát állító párt napi három alkalommal ingyenesen közzéteheti reklámjait a Duna Televízión és a Kossuth Rádióban. Ez a választásig tartó időszakban összesen, listánként 130-nál is több megjelenési alkalmat jelent, mellyel sem az ellenzéki összefogás, sem a Normális Élet Pártja nem élt.
Természetesen a számos más országban ismeretlen nemzetiségi rádió üzemeltetése vagy a közmédia gyermekcsatornája által elnyert díjak nem szokták érdekelni ezeket az újságírókat, mint ahogy arról se számolnak be, amikor baloldali képviselők erőszakos eszközökkel próbálnak nyomást gyakorolni a független közmédiára.
Készül tehát az újabb cikk, de vélhetően elegendő átfutni a 2018-ban politikai nyomásgyakorlás céljából megírt anyagot, hiszen szinte ugyanazt olvashatjuk majd, ezúttal egy nappal az országgyűlési választás előttre időzítve.