logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az adatvédelmi szabályozás elkerülése miatt jegyeztethette be Észtországban cégét Bajnai

| Szerző: hirado.hu
A volt miniszterelnök neve rendszeresen előkerül a baloldal adatgyűjtési botrányaiban. Észtország jogrendszere – az unióban egyedülálló módon – nem teszi lehetővé az EU-s GDPR-rendeletben meghatározott közigazgatási bírságok kiszabását. Ez magyarázattal szolgál arra, hogy miért helyezhették cégeiket Bajnaiék a GDPR-paradicsomba. Jelenleg a DatAdat „szabadon dolgozhat” több tucat eszközzel, így segítve ügyfeleiket a közelgő választásokon.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Észtországban jegyezték be Bajnai Gordon és köre, többek között egykori titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám adatelemzéssel és online adatbázis-építéssel foglalkozó vállalkozásainak egy részét.

Az Index beszámolója szerint a DatAdat-cégcsoport több tucat eszközzel (hírlevéllel, online kvízekkel, játékokkal, akár személyes tanácsadással) szerzi meg a megbízó érdekei szerinti potenciális szavazók adatait, amelyeket aztán különböző kampányokban felhasználhatnak.

Mindez azonban komoly adatvédelmi aggályokat vet fel. A 2018. május 25-én hatályba lépő új, kötelező érvényű európai uniós adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation, GDPR) ugyanis egységesítette és jelentős mértékben szigorította a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat az uniós tagállamokban. A GDPR lényege szerint például csak akkor szabad bármilyen, közösségimédia-felhasználóhoz köthető adatot, információt gyűjteni, ha ahhoz a felhasználó kifejezetten – önkéntes, egyéni, hiteles, egyértelmű – hozzájárulását adta.

Kapcsolódó tartalom

Bizonyára sokan emlékeznek még a 2018 tavaszán kipattant botrányra, amikor a The New York Times című amerikai és a The Guardian című brit napilap feltárta, hogy a Cambridge Analytica elemzőintézet több tízmillió Facebook-felhasználó személyes adatait használhatta engedély nélkül a 2016-os amerikai elnökválasztási és a nagy-britanniai Brexit-kampányban.

Mivel nagyszámú európai polgár személyes adatait is érintette az ügy, az Európai Parlament kiemelten foglalkozott az esettel, és parlamenti meghallgatásra hívták Mark Zuckerberget, a Facebook vezérigazgatóját, aki ígéretet tett arra, hogy az amerikai székhelyű cég az európaiakon kívül globálisan, az összes felhasználójára is bevezeti a GDPR-t.

Miért éppen Észtország?

De miért éppen Észtországba tette székhelyét két DatAdat cég? Úgy tudjuk, nincs irodájuk az országban, és tevékenységüket sem ott végzik. A bejegyzett székhely pedig egy postafiók.

Észtország az Európai Unió tagja, Magyarországgal együtt lépett be 2004. május 1-jén. Ezért rá is vonatkoznak az EU-s adatvédelmi rendelet előírásai. Például az, hogy előírásainak megszegése esetén akár húszmillió euró közigazgatási bírság is kiszabható, a vállalkozások pedig az előző pénzügyi év teljes világpiaci forgalmának (legfeljebb) négy százalékát kitevő összeggel sújthatók.

Észtország jogrendszere azonban – az unióban egyedülálló módon – nem teszi lehetővé az EU-s GDPR-rendeletben meghatározott közigazgatási bírságok kiszabását.

Létezik ugyan egy felügyeleti hatóságuk, de a bírság kiszabásáról (a felügyeleti hatóság ajánlását megfontolva) az illetékes nemzeti bíróságok döntenek.

Kapcsolódó tartalom

Hogy miért ennyire engedékenyek az 1,3 milliós balti államban, annak gazdasági okai lehetnek. 1940-ben kebelezték be az országot a szovjetek, és a Szovjetunió felbomlásakor, 1991-ben nyilvánították ki újra függetlenségüket. Egy leromlott, szétesőfélben lévő gazdasággal kezdtek neki az építkezésnek, és mivel nincsenek említésre méltó természeti erőforrásaik, teljes mellszélességgel a kilencvenes években kibontakozó informatikai forradalom élére álltak. Már pár év múlva

a világ egyik leginnovatívabb mintaállamaként, a szoftverfejlesztés és a digitalizáció élországaként emlegették Észtországot.

E-kormányzás, e-közigazgatás és ingyenwifi. A világon elsőként. A svédek és a dánok mellett észt programozók alkották meg például a Skype-ot, amelyet a Microsoft 2011 májusában nyolc és fél milliárd dollárért vásárolt meg.

Az ország gazdasági növekedésére jellemző, hogy amíg (egy főre jutó GDP-t nézve) függetlenségük kikiáltásakor, 1991-ben 31 százalékkal elmaradtak Magyarországtól fejlettségben, 2020-ban már másfélszeresen lehagytak minket. Következetesen befektetőbarát üzleti környezetet alakítottak ki stabil belpolitikai keretek között. A kedvező adórendszer mellett ahol csak lehet, segítik a vállalkozásokat.

Talán emiatt sem keménykednek a cégekkel, és ezért lehet könnyen megkerülni a GDPR ellenőrzését és betartását. A választók megszerzett adatainak bármilyen célú felhasználása ott könnyebben megy, legyen szó jogosan vagy az érintettek kifejezett hozzájárulása nélkül megszerzett és felhasznált adatokról.

Bajnaiék azért helyezhették tehát cégeiket az észt GDPR-paradicsomba, hogy szabadon dolgozhassanak, így segítve ügyfeleiket a közelgő választásokon.

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még