Lánczi Tamás a műsor elején felidézte, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz vezet és arról kérdezte vendégeit, hogy ez azt jelenti-e, hogy a Fidesz-szavazók hátradőlhetnek.
Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója szerint nem, bár a tendenciák láthatóak, de bármi megtörténhet, ezért a Fidesz és az ellenzék támogatóinak is részt kell vennie a választáson.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője úgy vélekedett, hogy egy többismeretlenes egyenlettel állnak szemben, hiszen nagyon nem mindegy, hogy milyen a részvétel. 2018-ban 70 százalék körüli volt a részvétel, azonban nem lenne meglepő, ha egy-két százalékkal alacsonyabb lenne, hiszen rengeteg elégedetlen baloldali szavazó van, akik akár otthon is maradhatnak. Ugyanakkor két nagy tömb csap össze, ami felhajtóerőt jelent, növelheti a részvételt.
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója azt mondta, hogy az adatok láttán az egyszerű ember zavarba jön. Többé-kevésbé jól meg lehet jósolni, hogy mi történhet, de van egy szürke zóna, ami befolyásolhatja a végeredményt.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a baloldal mostani összefogása nem az egyetlen alternatíva volt, lehetett volna akár több listát is állítani, és a választás után ezek a viták ismét elő fognak kerülni minden bizonnyal.
Fodor Gábor emlékeztetett, hogy hasonló viták zajlottak 2018-ban is. A volt képviselő szerint a Fidesz kényszerítette bele az összefogásba a baloldalt az egyfordulós választási rendszerrel. Korábban elég volt a második fordulóban összefogni és szövetkezni, ez a lehetőség ma nem adott, a választás előtt nyíltan meg kell mutatni a kártyákat.
G. Fodor Gábor szerint ezek a technikai dolgok, az összefogás részletei nem érdeklik az embereket.
A politológus szerint a baloldal nem tudott életképes alternatívát felmutatni, nem volt jó politikája, ami elfedhetné ezeket a technikai kérdéseket.
Lánczi Tamás emlékeztetett arra, hogy Márki-Zay Péter népszerűtlensége lassan Gyurcsány Ferencéhez közelít, majd arról kérdezte vendégeit, hogy a baloldal hogyan nyerhet egy ilyen elutasított jelölttel.
Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója szerint Márki-Zay különlegessége valóban abban rejlett, hogy egyfajta „külsős” szereplőként eljutott a miniszterelnök-jelöltségig, és ez tiszteletet érdemel. A problémák akkor kezdődtek Fodor szerint, amikor Márki-Zay Péternek nemcsak önmagát, hanem a hatpárti baloldalt kellett képviselnie.
G. Fodor Gábor szerint rendkívül fontosak a személyek a politikában. Nem az intézményekért rajongunk, hanem emberekhez van viszonyunk, vagy szeretjük, vagy utáljuk. Ha egy politikai személyiség rosszabbul teljesít, mint a mögötte álló alakulat, akkor vajmi kevés esély van a sikerre. A politológus felidézte, hogy Orbán Viktor népszerűsége magasabb, mint a Fideszé, ez pedig felhajtóerő tud lenni.
Fodor Gábor továbbra sem írná le Márki-Zay Pétert a politika bizonytalansági tényezői miatt. Az a fajta szürke zóna, amit G. Fodor is említett, befolyásoló erejű lehet. Márki-Zay Péter már több meglepetést is okozott, például, hogy Hódmezővásárhely polgármestere lett, vagy éppen azzal, hogy megnyerte a baloldali előválasztást, ezért továbbra is megvan rá az esély, hogy meglepetést okozzon.
Mráz Ágoston Sámuel arról beszélt, hogy Márki-Zay Péter, mint politikai személyiség, arra lett kitalálva, hogy bevonzzon új szavazókat, olyanokat, akiket Gyurcsány Ferenc nem tud lefedni. A baloldal 2018 óta veszített a népszerűségéből, például a Jobbik színeárulásával, és ezt az elveszett népszerűséget Márki-Zaynak kellett volna visszahoznia, bővíteni, de ebben látszólag nem jeleskedik.