Utcafórumot tartott a váci baloldal, amelyre Márki-Zay Péter és Inotay Péter is hivatalos volt. A mintegy másfélszáz helybéli érdeklődő előtt Inotay Péter egyértelművé tette, hogy amennyiben az április 3-i választásokat a baloldali pártok nyerik, akkor komoly megszorításokat vezetnek be. Mint fogalmazott:
„ki se lehet mondani, mi lesz harmadika után, miféle megszorításokra lesz szükség az akkori kormány részéről”.
Mint arról a hirado.hu is beszámolt, Márki-Zay Péter korábban több alkalommal is jelezte, hogy kormányra kerülése esetén drasztikusan változtatna a kormány jelenlegi lakosságot védő gazdaságpolitikáján. Figyelemre méltó, hogy Márki-Zay Péter a baloldali előválasztás augusztusi kampányrendezvényén Bajnai Gordon kormányzását és a hozzá köthető megszorítócsomagot méltatta.
„Ostobaság a rezsicsökkentés, ostobaság az árstop”
Bár Márki-Zay Péter egy korábbi lapinterjúban, úgy fogalmazott: „Soha nem mondtam, hogy a rezsicsökkentést meg kell szüntetni.” Ezzel szemben a valóság az, hogy Márki-Zay többször is a rezsicsökkentés eltörlését szorgalmazta. A baloldali miniszterelnök-jelölt november elején is arról beszélt, hogy
„a rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fönntartani”.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje azt is kifejtette, hogy szerinte milyen rezsicsökkentésre lenne szükség: „Kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”.
Ostobaság a rezsicsökkentés, ostobaság árstoppal küzdeni az infláció ellen – erről már egy februári szegedi kampányrendezvényen beszélt Márki-Zay Péter.
Bajnai politikája lenyűgözte, a 13. havi nyugdíj megszüntetése helyén való volt
Teljesen helyénvaló volt megszüntetni a 13. havi nyugdíjat, „az egyébként nagyon tehetséges” Bajnai Gordon kormányzása „sok szempontból a legeredményesebb egyéves időszak volt Magyarországon” – vélekedett korábban Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter a baloldali előválasztás augusztusi kampányrendezvényén is Bajnai Gordon kormányzását és a hozzá köthető megszorítócsomagot méltatta. Kálmán Olga 2019-ben megjelent, Szeretemország című könyvében Márki-Zay Péter kifejtette, hogy
„A fenntarthatatlan helyzetet a Bajnai-kormány kezelte, megszüntette a 13. havi nyugdíjat, elkezdte az államháztartást rendbe tenni, megszorító intézkedéseket vezettek be. […] Közgazdászként teljesen helyénvalónak tartottam azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bajnai-kormány bevezetett, hiszen azokat mindenképpen végre kellett hajtani”
Márki-Zay hibának tartja, hogy annak idején el kellett törölni a vizitdíjat és a kórházi napidíj-rendszerét. E kapcsán 2020 őszén a Gellért Szállóban elmondott beszédében kifejtette:
„nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a kórházi napidíj és a vizitdíj a népszavazás óta tabu. Mint ahogy bármiféle piacosítás. Nagy hiba”.
Márki-Zay Péter egyébként ebben a beszédében többet is elárult arról, hogy milyen egészségügyet képzel el: „Egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy egybiztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak.”
Ismeretes: a baloldal által bevezetett kórházi napidíj és a vizitdíj rendszerét 2008-ban a Fidesz által kezdeményezett népszavazás nyomán volt kénytelen eltörölni a Gyurcsány-kormány. A Fidesz-KDNP ugyanis 2007-ben felemelte a szavát a Gyurcsányék által bevezetett tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj ellen, amit minden alkalommal be kellett fizetni, amikor egészségügyi szolgáltatást vettünk igénybe.
Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán egy csokorba szedte, hogy amikor a baloldal hatalmon volt, akkor több, mint 40 alkalommal emelte az adót. „Szuperbruttó, ingatlanadó, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékok növelése, áfaemelés” – sorolt néhány példát Varga Mihály. A pénzügyminiszter hozzátette, hogy ezzel szemben 2010 óta Európa egyik legnagyobb adócsökkentését hajtotta végre Magyarország, többek között:
- a személyi jövedelemadó kulcsa 36-ról 15 százalékra csökkent,
- a 25 év alattiak szja-kulcsa 36 százalékról 0 százalékra csökkent,
- a négy, vagy többgyermekes anyák szja-kulcsa 36 százalékról 0 százalékra csökkent,
- a családi adókedvezmény éves összege 12 milliárd forintról 980 milliárd forintra nőtt,
- a nyugdíjas munkavállalók béréből levont közteher 49,5 százalékról 15 százalékra mérséklődött,
- a társasági adó 20 százalékról 9 százalékra csökkent,
- a munkáltatói adó 33,5 százalékról 13 százalékra csökkent,
- az öröklési illeték 15-21 százalékról 0 százalékra csökkent
A pénzügyminiszter továbbá ismertette, hogy a tavalyi és idei évi adócsökkentések összege meghaladja a 2 000 milliárd forintot. Hozzátette: „folytatni kívánjuk az adócsökkentés politikáját.”
Az is látható már, hogy a baloldal mit gondol a magyar gazdaság versenyképességét biztosító energiapolitikáról
Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője online-sajtótájékoztató keretében szólította fel a kormányt, hogy egyetlen forintot se költsön Paks II. előkészítésére. Ismert: Paks adja a hazai villamosenergia-termelés felét. A jelenleg működő Paks I „életkora” a 2030-as években már fél évszázados lesz, így a meghosszabbított üzemidő ellenére is „szépkorúvá” válik. Paks II felépítését pont az teszi szükségessé, hogy akkor is legyen hazánkban olcsó villamos energiát termelő atomerőmű, amikor Paks I majd nyugdíjba vonul.
Kapcsolódó tartalom
Kocsis-Cake Olívió, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese a másik hazai energia-forrást támadta, szerinte „el kell zárni az orosz gázt”. Erről az ATV Start című műsorában beszélt. A Párbeszéd politikusa azt mondta, hogy az energiahordozókra is szankciókat kell kivetni: „ezt a lépést is meg kell lépni.” – mondta.
Kocsis-Cake Olívió az orosz gázzal kapcsolatban azt mondta, hogy:
„ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni, mert addig lesz pénzük háborúzni, és lesz pénzük egy független országot megtámadni.”
Ismert: Magyarország gázellátásának túlnyomó többségét az orosz gáz adja. Hazánkban jelentős részben fűtéshez használják ezt az energiahordozót, ugyanakkor az ipar is jelentősen támaszkodik a gázimportra energiára, tehát amennyiben az ellenzéki politikus által javasolt intézkedések megvalósulnának, akkor komoly nehézségekkel kellene szembenéznie a magyar lakosságon túl a gazdasági szereplőknek is.
Nyitókép: Inotay Gergely Facebook-oldala