Lánczi Tamás azzal kezdte a műsor második részét, hogy a Versailles-ban tartott uniós csúcson látszólag sikerült megakadályozni a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra.
Hortay Olivér elmondta, hogy teljesen abszurd az a javaslat, hogy a gáz és olajszállításra is kiterjesszék az Oroszország elleni szankciókra. A piac ijedten reagált az ilyen politikusi nyilatkozatokra, ami miatt egekbe szöktek az árak.
A szankciók belenegtésére az európai gátőzsdéken az árak három és félszeresére emelkedtek. Miután kitört a fegyveres konfliktus 88 euró/ MWh-ról, 93 euró/MWh-ra emelkedett az ár; ez még nem egy nagy növekmény, majd a következő héttől, ahogy a nyugati politikusok, és a hazai politika egy része is elkezdte követelni a gázcsapok elzárását, volt olyan időszak, amikor 93 euró/MWh-ról 345 euró/MWh ment fel a gáz ára. Ezt a költséget Európa állta.
Azt viszont nem állíthatjuk, hogy a teljes energiaszektor biztonságban lenne a szankciós politikától, hiszen az Európai Bizottságot felkérték egy új csomag kidolgozására – hívta fel a figyelmet a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágvezetője.
Tóth Máté energiajogász szerint fizikai és jogi korlátai is vannak annak, hogy az orosz gáztól belátható időn belül megszabaduljon Európa. Gyorsan váltani másra egész egyszerűen lehetetlen. Az LNG-vel is csupán egy töredékét lehetne biztosítani a kontinens gázigényének, ami a lakosságot és az ipart is kedvezőtlenül érintené. Az unió így is a maximumra hajtotta a tagállamok zöld törekvéseit, nehéz látni, hogy ez hová fokozható, hol van helye ennek az energiamixben.
A megújuló energia részarányának további növekedése az együtt kell, hogy járjon a rendszerszintű szolgáltatás biztosítására alkalmas erőművi-kapacitás létesítésével is, ami a gyorsindítású földgázblokkok létesítését jelenti, ezzel epdig körbeértünk logikailag.
Hortay Olivér a legirreálisabb felvetésnek azt tartja, hogy az idei év végére kétharmadával szeretnék csökkenteni az orosz gázimportot. A Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint is maximum egyharmaddal lehet csökkenteni az orosz gázimportot, de ezt is csak nagyon drasztikus lépésekkel és a lakosság fűtésének befolyásolásával lehetne elérni. Brüsszel továbbra is ragaszkodik a klímaadóhoz, de az még tovább emelné az energiaárakat, ami a háztartásokra hárulna.
Az üzletágvezető kitért arra is, hogy a szállításokat érintő szankciók nélkül is mozog az energiapiac, Európa pedig elveszítette a gyeplőt, és a vállalatok határozzák meg az irányokat. A piaci liberalizáció miatt illúzió az Európai Bizottságnak az a hite, hogy ők képesek irányítani az energiaszektort, meghatározni az importarányt és az energiamixet.
Tóth Máté felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaszektor szabályozása félúton van a tagállamok és Brüsszel között, bár utóbbi egyre több befolyást igyekszik magához vonni. Bizonyos tagállamok képesek kihasználni saját mozgásterüket, ebben Magyarország vívta a legnagyobb harcot például az árszabályozásokkal, míg más tagállamok nem éltek ezzel a lehetőséggel, és ennek az eredményét láthatjuk most több országban.
Az idő igazolta a rezsicsökkentést, és ezt kénytelen belátni az Európai Unió is. Egyre több ország követi a magyar a modellt. Magyarország az uniós jogintézményeket működésbe hozta, kitaposta az utat. A rezsicsökkentés fentartható, és ezt az állami tulajdon szavatolja
– rögzítette az energiajogász. Hortay Olivér megjegyezte, hogy a nemzeti tulajdonú magyar modell kapcsán a kiszámítható beszerzések kerültek előtérbe. Tehát a vállalatok nem csupán az éves nyereségben érdekeltek, hanem a kiszámítható, biztonságos szolgáltatásban is.
Az adás első részében Gerő András történész, a második részében Hortay Olivér energiaszakértő és Tóth Máté energiajogász volt Lánczi Tamás vendége. A teljes adást itt tekintheti meg: