Koltai Zsolt három mérnöktársával a pandémia időszakában nagyot álmodott. A Brit Királyi Repüléstudományi Intézet egy nemzetközi repülőtervezői versenyére adták be pályázatukat. Egy függőleges le- és felszállásra képes légimentési feladatok ellátására képes légi jármű (angol megfelelője az electric vertical takeoff and landing, rövidítéséből az EVTOL) megtervezése volt a feladat, ami elektromos meghajtású és legalább 300 kilogramm hasznos teher szállítására képes.
Az ötletet a 2017-es karibi szigetvilágot sújtó pusztító hurrikán idején zajló légi mentés tapasztalatai adták.
„Ezzel a helikoptereknél jobb reakcióidejű, mozgékonyabb szerkezettel a mentés is gyorsabban és olcsóbban megvalósulhatott volna” – fogalmazott Koltai.
Egy amerikai és egy brit pályázat mögött az előkelő harmadik helyre rangsorolták a magyar mérnökök tervét több tucat pályamű közül. Az első két helyezett széles fesztávú, vitorlázórepülőre emlékeztető járművel indult, jóval nagyobb repülési távolsággal.
A zsűri azonban értékelte, hogy a magyarok tervdokumentációja a brit és az amerikai pályázatokhoz képest könnyebben ültethető át a valóságba. Ez adta az ötletet, hogy tovább vigyék a projektet, így alakult meg az Orco Aerospace 2020 novemberében. Jelenleg Pécsen egy kis műhelyben dolgoznak, egyelőre még alacsony költségvetésű startupként, de nagy terveket szövögetnek. A tervezői versenyen elért eredmény volt az első mérföldkő a cég életében.
Mint Koltai Zsolt elmondta, 2021 azzal telt, hogy megismertessék magukat itthon és külföldön, és kiépítsenek egy tanácsadói kört, mely mind a technológia, mind az üzleti oldalon segíteni tudnak.
Sikerült bevonni a startup berkekben jól ismert vállalkozót, pilótát, Maróy Ákost, aki néhány éve a pilótáknak szánt Aero Glass okosszemüveg kifejlesztésével került be a hírekbe.
A vállalkozás építésében részt vesz Dobos Attila mentor, üzletfejlesztési tanácsadó. Fejlesztési kérdésekben a légimentésben már negyedszázada dolgozó idősebb Koltai Zsolt, a magyar fejlesztésű repülőgép ötletgazdájának édesapja is besegít.
Jelenleg a légi jármű egy 1/5 arányú kicsinyített mását készítik, ami megelőzi a szimulátor megépítését. Utóbbinak költségeit a társalapító 300–400 ezer dollárra taksálta.
Amennyiben minden jól alakul, akkor erre meglesznek a szükséges források, és 2022 végére el is készülhetnek. A projekt finanszírozására pályázati forrásokra is számítanak, de még szükség lesz másod-, illetve harmadkörös befektetőkre.
Az 1:1 arányú flight szimulátor lehet az az ugródeszka, ami majd bevonzhatja a befektetőket, és segíthet meggyőzni őket arról, hogy ez a technológia alternatívája lehet a helikoptereknek. A szimulátor később oktatási célokat is szolgálhat.
Ráadásul a fejlesztés során felhalmozott tapasztalatok felhasználhatók a tervdokumentáció elkészítéséhez. Az első prototípus gyártása egy év múlva kezdődhet – mondta.
A nyers kompozit vázzal, elektromos hajtáslánccal felszerelt jármű még nem lesz alkalmas repülésre. A törésteszteket követően az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) validációja után kezdődhet majd a második, már teljes értékű repülőgép prototípusának megépítése.
Külső beszállítókra számítanak
A menetrend nagyon agilis – ahogy Koltai fogalmaz –, és a tervek szerint ezzel az újabb mérföldkőnek jelentő fejlesztéssel 2025 második negyedévére végezhetnek is. A már kész jármű szintén alapos bevizsgáláson esik át, és ezután kaphatják csak meg a típustanúsítványt.
A légtérben legkorábban 2026 után jelenhet meg az első magyar légi mentő jármű, ha minden a tervek szerint megy.
Koltai Zsolt a két prototípus megépítésének teljes költségét 15–20 millió dollárra becsülte.
A hasonló fejlesztéseken dolgozó, négy-hat év előnnyel rendelkező külföldi versenytársak százmillió dollárokat költenek el a hajtáslánc, a vezérlés és az autonóm rendszerek házon belüli fejlesztésére – fogalmazott. „Az elérhető technológiák integrálása alacsony fejlesztési költséget eredményez, a repülőgép kialakítása és dizájnja biztosítja a biztonsági faktort” – tette hozzá.
Az elektromos hajtásláncot és az akkumulátort egy szlovén, illetve egy német cég szállítja majd.
Az Orca alapvetően a légimentési piacra készül fejlesztésével, ami egyben a legszigorúbb kritériumoknak is megfelel, ugyanakkor a repülés feltételei már adottak, a légi irányítási rendszerbe a mentőhelikopterek már integrálva vannak. A moduláris kialakítás miatt a légi mentő járműfelhasználási köre bővíthető. Bevethető honvédelmi célokra, rendőrségi, katasztrófavédelmi feladatokra vagy légi teherszállításra.
Légitaxik: még a jövő zenéje
Koltai Zsolt megerősítette, hogy az Orca a jövőben akár légi taxiként is üzemelhet, de ez inkább a hosszú távú tervek között szerepel.
A légtérben közlekedő járművek tömeges megjelenésére még legalább egy, de inkább másfél évtizedet várni kell, hiszen ehhez még nem adottak az infrastrukturális feltétélek, a légi irányítási rendszerek fejlesztése.
Az üzleti modelljükben gyors piacra lépéssel számolnak, 2026 és 2030 között megjelenhetnek az elsődleges piacon, mint légimentő és kutató-mentő operátor. Ezután léphetnek be a légifuvar- és személyszállításba. Elsősorban az amerikai és az európai piacot célozták meg, ahol viszonylag egységesek a szabályok. A földrajzi kiterjedtség még bővülhet a jövőben.
A helikopteres piac tanulmányozása alapján arra jutottak, hogy lízing- és flottaszolgáltatóként működnek majd, az elsődleges bevételek nem jármű-értékesítésből származnak.
Aki akar, az akár saját célra is vásárolhat majd a különleges járműből. Ennek várható költsége 1–3 millió dollár között lehet – árulta el a cég társalapítója.