logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Orbán Viktor: A tagállamoknak a magas árak mellett még Brüsszellel is hadakozniuk kell

| Szerző: hirado.hu
Az infláció Magyarországon idén 5,4, jövőre pedig 3,6 százalék lesz, amit a béremelések mértéke jóval meghalad – hangzott el Orbán Viktor évértékelőjében, melyből kiderült: Brüsszel mintegy „fekvőrendőrként” nem segíti, hanem gyakran akadályozza a válság kezelését. A magas energiaárakkal történő küzdelemben, mint azt szakértők is megerősítették, stratégiai jelentőségűnek mutatkoztak a kormány olyan, korábbi döntései, mint hogy a hazai gáztározók magyar kézbe kerültek.

A rezsicsökkentés 1,5 százalékkal, az üzemanyagárstop fél százalékkal, az élelmiszerárstop 0,9 százalékkal csökkenti az inflációt. Az Európai Unió most kiadott, friss jelentése szerint az infláció Magyarországon idén 5,4, jövőre 3,6 százalék lesz, amit a béremelések mértéke jóval meghalad. Pénz tehát lesz, mert Magyarország a jövőben is dolgozni fog – húzta alá Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban a hét végén tartott, 23. évértékelő beszédében.

A kormányfő elmondta: „a családtámogatásokat megőrizzük, sőt kibővítjük. Nem teszünk le arról, hogy a gyermekvállalás pénzügyi nehézség helyett inkább kedvező anyagi helyzetet teremtsen. Lesz gyerek, lesz pénz, és megvédjük a családokat.”

Gyorsabban csökken majd az infláció mértéke

Az élelmiszerárstop jól illeszkedik a kormány antiinflációs politikájába, a családokat ugyanis meg kell védeni – egy korábbi nyilatkozatában ezt hangsúlyozta a VG podcastnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A korábban meghozott intézkedések – a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak befagyasztása, a kamatstop – ugyancsak ezt a cél szolgálták.

Nagy arra is kitért, hogy

a rezsicsökkentés és az üzemanyagárak befagyasztása 1-1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, az élelmiszerárak stopja pedig további fél-egy százalékponttal mérséklik majd a fogyasztói árakat.

Így összességében a kormányzati antiinflációs törekvések 2-2,5 százalékponttal szoríthatják le az árak emelkedését.

Magyarországon a bevezetett antiinflációs intézkedések hatására más országokhoz viszonyítva gyorsabban csökken az infláció mértéke a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzése szerint.

A koronavírus okozta gazdasági válság miatt elszabadult infláció megállítására több ország is vezetett be intézkedéseket, ezek nagy része azonban várhatóan érdemben nem csökkenti a tavaly decemberben rekordszinteket döntő inflációs rátákat – írták. A magyar kormány által meghozott döntéseknek viszont már most látható jelei vannak – tették hozzá.

Gyakorlatilag egész Európára érvényes, hogy tavaly év elejéhez képest elszálltak az energiaárak, Magyarországon a rezsicsökkentés miatt továbbra is maradt a fix ár a családok számára – hangzott el az M1 Híradójában.

Stockolmban kell a legtöbbet fizetni a földgázért és az elektromos áram is a legdrágábbak közé tartozik – ez derül ki egy európai összehasonlításból. Az M1 Híradó kapott egy svédországi rezsiszámlát az egyik nézőjétől, melyen jól mutatja az áremelkedést, a négyszeresére nőtt az áramköltség.

„Lépéseik elégtelenek és megkésettek”

Az infláció ügyében van itt még egy bökkenő, egy fekvőrendőr. Úgy hívják: Brüsszel. Liberalizálták a gáz- és árampiacokat, de a hektikus kilengéseket mérséklő jogszabályokat nem dolgozták ki, és nem vezették be. Ezzel kiszolgáltatták Európát a pénzügyi spekulánsoknak. Ez súlyos hiba, mert az energiaárak felelnek az infláció 50 százalékáért. Óriási csatát vívtunk, hogy Brüsszel minősítse végre fenntarthatónak az atomenergiát és a földgázt. Végül sikerrel jártunk, de sok időt vesztettünk, és az árak alakítása már kicsúszott a brüsszeli bürokraták kezéből. Lépéseik elégtelenek és megkésettek, a már kialakult válságot nem oldják meg. Ezért a magas energiaárak – mostani tudásunk szerint – még évekig velünk maradnak. Még szerencse, pontosabban Szijjártó Péter rámenősségének és vagányságának köszönhető, hogy

mi időben és jó gázszállítási szerződéseket kötöttünk az oroszokkal

– foglalta össze a magyar lépéseket a kormányfő.

Mentőmellény helyett most egy malomkövet kaphatunk a nyakunkba, mert egész Európában büntetőadót készülnek bevezetni a lakás- és gépkocsitulajdonosokra. Abszurd, hogy a tagállamoknak a magas árak mellett még Brüsszellel is hadakozniuk kell. Ideje, hogy valaki kimondja: Brüsszel terve, amely az energiaárak emelésével akar védekezni a klímarombolás ellen, megbukott. Megbukott, mert tönkreteszi az európai vállalkozásokat és az európai családokat is – számolt be a brüsszeli válságkezelésről a kormányfő.

Az atomreneszánsz

Lapunk az utóbbi időszakban több alkalommal is foglalkozott a nukleáris energia és a földgáz, mint energiahordozó, valamint hazánk energiagazdaságának azon kérdéseivel, amelyeket a kormányfő beszédében is kiemlt.

A világban egy atomreneszánsz időszak van kibontakozóban, és azok az országok, amelyek képesek lesznek ehhez hozzájárulni, sokat profitálhatnak – nyiltakozta Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetika-üzletágának vezetője a hirado.hu-nak.

Az atomenergiáról szóló vita legfontosabb közelmúltbeli eseménye, hogy az Európai Bizottság közzétette energetikai taxonómia-rendelettervezetét, amelyben – néhány feltétellel – a nukleáris beruházásokat is fenntartható minősítésre érdemesnek javasolta. A döntést hosszú szakmai előkészítő munka és politikai vita előzte meg. A szakmai érvek régóta egy irányba mutatnak, hiszen

az atomerőművek teljes életciklusára vetített fajlagos üvegházhatású gázok kibocsátása nagyságrendileg megegyezik a megújuló energiahordozókéval, és messze elmarad a fosszilis energiatermelő technológiákétól.

Orosz gáz: nincs alternatíva

A legutóbbi, moszkvai megbeszélés után ugyanis egy fontos szám hangzott el, Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette ki, hogy Magyarország ötödáron kapja Nyugat-Európához képest a földgázt. Hiteles ez a szám? – tette föl a kérdést a műsorvezető a „48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás” című műsorban, melynek vendégei Tóth Máté és Hortay Olivér voltak.

Tóth Máté energiajogász elmondta: bár nem látunk bele a gázszerződésekbe, de a kijelentést alátámaszthatja, hogy

a földgázpiaci árak nagyon elszálltak, így most a garantált fölgázár valóban igen lényeges árrést tud felmutatni

a piacon beszerzetthez képest.

Kapcsolódó tartalom

Mintegy négy és fél milliárdról öt és fél milliárd köbméterre emelték az Oroszországból leszállítandó földgáz mennyiségét – mondsta az energiajogász. Hortay Olivér hozzátette: a megállapodás már megszületett, a szakértők már a technikai részletekről tárgyalnak.

Emlékeztetett: a meglévő megállapodást tavaly nyáron kötötte meg a kormány, ez 4,5 milliárd köbméterről szól. A szakértő elmondta: hazánk éves földgázfelhasználása 10 milliárd köbméter, ebből a lakosság 4 milliárd köbmétert fogyaszt. A nyári megállapodás tétje az volt, hogy a kormány a lakosság igényeit kiszolgáló fogyasztást képes legyen hosszú távon, megbízhatóan biztosítani.

Hortay emlékeztetett: azóta a világ a feje tetejére állt az energiapiacon, kitört Európában egy nagy energiaválság. Olyan kormánya van Németországnak, amely megakadályozta, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték működésbe lépjen, s rendkívüli módon elmérgesedett az orosz–ukrán viszony. Mindezek következtében ma már komolyan fölmerül, hogy néhány európai országban lesz-e elegendő földgáz. Kérdéses az is, hogy a következő fűtési szezonhoz szükséges nyári betárolási időszakban a tárolókat fel tudják-e tölteni.

Tóth Máté energiajogász a műsorban kifejtette: éppen úgy, ahogy a németeknek, Magyarországnak is szüksége van az orosz gázra, nem tehetjük meg, hogy nem tárgyalunk.

Stratégiai jelentősége van tehát annak, hogy magyar kézben vannak a hazai gáztározók, amiket sikerült visszavásárolni mintegy tíz esztendeje.

Fontos tehát, hogy a tározó ne csak kereskedelmi-piaci célt szolgáljon, ahogy Nyugat-Európa több országában.

Szintén lényeges, hogy állami kézbe kerültek a lakossági fogyasztók szolgáltatói,

hiszen különben nem lehetett volna megoldani a rezsicsökkentést, a piaci szereplőket erre nem lehet rákényszeríteni.

Ajánljuk még