Nem a brüsszeli recepteket, hanem a Matolcsy–Varga-féle gyógymódot alkalmaztuk – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban a hétvégén tartott 23. évértékelő beszédében. A kormányfő a modellt így vázolta fel: „kanyarban is bátran előztünk. Kockázatot vállaltunk. A kockázat mértéke nem volt csekély, de tudják, igazság szerint sohasem az.”

Egy hasonlattal élve így folytatta: „A gazdaságpolitikában a tutisták előbb-utóbb mindig a sor végén kötnek ki. Olyan ez, mint a biciklizés. Ha nem tekered, eldől. Hát, ez nem dőlt el. 2021-ben már 7 százalékkal növekedtünk.”

Európa legerősebb minimálbér-emelkedése

A kiharcolt, kedvező gazdasági helyzetben, miközben Ausztria államadóssága megelőzte Magyarországét, határozta el magát a kormány a minimálbér emelésére – fogalmazott Orbán Viktor, kiemelve, hogy a „járvány ellenére a minimálbér 2022-ben 20 százalékkal nő, a munkát terhelő adót pedig 4 százalékkal csökkentettük. Tető alá hoztuk a nagy nemzeti megállapodást, amely magában foglalta a szakszervezeteket, a munkaadókat, a kormányt és a megállapodást szentesítő parlamentet is. Kivéve persze a baloldalt, amely semmit sem szavazott meg”.

Magyarországon emelkedett legnagyobb mértékben a minimálbér az Európai Unió 21, nemzeti minimálbért alkalmazó országa közül – idézte a Magyar Nemzet Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértőt, aki az Eurostat friss adatait elemezve kiemelte:

„A kötelező legkisebb kereset emelése egyedül hazánkban volt húszszázalékos, ami jelentősen meghaladja a legtöbb tagállamban végrehajtott emelés mértékét.” A szakértő felidézte:

hazánkon kívül mindössze négy tagállamban nőtt jelentősebben, vagyis 10 és 15 százalék között a minimálbér – Litvániában, Észtországban, Romániában és Horvátországban –, vagyis idén sem mondható el az EU nagyobb részéről, hogy jelentősen növekednének a legkisebb keresetek

– írta a lap.

Azt követően, hogy 2021 novemberében az érdekképviseletek bérmegállapodást írtak alá a kormánnyal, és a Magyar Közlönyben 2021 decemberében megjelent a döntésről szóló rendelet, egyértelművé vált, hogy januártól 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra nő. A legalacsonyabb keresetek tehát csaknem 20-20 százalékkal emelkednek idén.

Ez mintegy 2,5 millió embert érint. A hirado.hu február elején megírta:

több mint egymillióan kapták meg első alkalommal a januártól jelentősen emelt minimálbért és a garantált szakmunkás bérminimumot is.

Mint arra a figyelmet közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is felhívta, a kötelező legkisebb keresetek a 2009-es szintjükhöz képest gyakorlatilag háromszor nagyobbak 2022-ben. Idén januártól így közel ötödével, 200 ezer forintra nőtt a minimálbér, és már 260 ezer forint a szakmunkás bérminimum.

A számok nyelvén

(Forrás: hirado.hu)

A kötelező legkisebb keresetek a 2009-es szintjükhöz képest gyakorlatilag háromszor nagyobbak 2022-ben. Januártól magasabb a minimálbér, mint a Gyurcsány–Bajnai-korszakban az átlagbér volt.

Lapunk korábban felidézte: hazánkban

a minimálbér 2002. január 1-jén 50 ezer forint volt. Garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) ekkor még nem létezett.

2006. január 1-jén a minimálbér 62 500 forint, a garantált bérminimum 62 625 forint volt. A kormányváltás előtt, 2010. január 1-jén 73 ezer forint volt csak a minimálbér, míg a garantált bérminimum sem haladta meg a 90 ezer forintot,

ma a 200 ezer forintos minimálbér mellett 260 ezer forintos garantált bérminimumról beszélhetünk.