logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Benkő Tibor: A Magyar Honvédség kész és képes a kialakult helyzet kezelésére

| Szerző: hirado.hu
A Honvédelmi Minisztériumban „most nem látjuk szükségét annak, hogy katonai erőt csoportosítsunk át, vagy éppen külön készleteket halmozzunk fel” – jelentette ki Benkő Tibor az ukrán-orosz válságról az InfoRádió Aréna című műsorában. A honvédelmi miniszter szerint Ukrajnának a Kárpátalján élő magyarokkal szembeni fellépése miatt a kormány álláspontja az, hogy Ukrajna nem érett meg a csatlakozásra, nem felel meg a NATO-elvárásoknak. A politikus kimenekülésnek nevezte Afganisztán kiürítését, és beszélt a magyar védelmi képességekről is.

 

A rendelkezésre álló információk alapján az átcsoportosított orosz erők létszáma nem teszi lehetővé azt, hogy Oroszország nagy intenzitású művelettel – ahogy egyes országok ezt előrevetítik – napokon belül lerohanja Ukrajnát – mondta Benkő Tibor az InfoRádióban, melyet a Honvédelem.hu idézett.

A honvédelmi miniszter kijelentette: „Álláspontunk az, hogy Magyarország a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elsődleges célkitűzése szerint már olyan nemzeti haderőt hozott létre, olyan nemzeti képességeket alakított ki, hogy

a jelenlegi helyzetben nem szükséges más külföldi erőkre,

csapatokra hagyatkozni.” Benkő itt arra a kérdésre adott választ, miszerint igaz-e a hír, hogy az Egyesült Államok NATO harci egységek befogadásáról tárgyal – többek között – hazánkkal is.

Ukrajna még nem érett meg a NATO-csatlakozásra

Benkő hozzátette: a nemzeti szuverenitás azt jelenti, hogy ha esetleg a NATO szükségesnek tartja a szövetséges erők átcsoportosítását valamelyik országba, akkor azt meg is kell indokolnia. Ráadásul először azt kell megnézni, hogy az adott feladat végrehajtható-e az adott ország haderejével. Ha nem, akkor kell tárgyalni az esetleges kiegészítő erőkről.

Benkő Tibor megnyugtatta a hallgatókat, hogy az ukrán–orosz konfliktussal kapcsolatos egyeztetések is nagyon gyorsak, eléggé intenzív a párbeszéd. Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: hazánk sokáig támogatta szomszédunk törekvését.

„Ugyanakkor

Ukrajna a Kárpátalján élő magyarokkal szemben úgy lépett fel, és úgy viselkedett, ahogyan azt egy szövetségen belül nem lehet.

Ezek után a kormány álláspontja az, hogy Ukrajna még nem érett meg a csatlakozásra,

nem felel meg a NATO-elvárásoknak”

– fogalmazott.

A miniszter aláhúzta: személyesen is elmondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszternek, hogy „majd akkor beszélhetünk ismét erről a kérdésről, ha a Kárpátalján élő magyaroknak megadják ugyanazokat a jogokat, amelyeket mi biztosítunk a hazánkban élő ukrán anyanyelvű embereknek”.

„Ez nem kivonulás volt”

Benkő elmondta, hogy a jelenlegi konfliktus nem érinti azokat a NATO-feladatokat, amelyeket a Magyar Honvédség korábban vállalt. „Az egyik ilyen vállalásunk az, hogy a nyár folyamán a Baltikumban ismét légtérellenőrzési feladatokat látunk el. Egyébként elismerik katonáink felkészültségét” – fejtette ki a tárcavezető. Benkő Tibor szerint a folyamatosan fejlesztett, korszerű Gripen vadászgépek jól el tudják látni ezt a feladatot is.

Elhangzott az is, hogy az észak-atlanti szövetség elfogadta: hazánkban települjön és működjön a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság és a Regionális Különleges Műveleti Komponens parancsnokság, ami egyben Magyarország új képességeinek elismerését, egyben megbecsültségét jelzi.

A honvédelmi miniszter az afganisztáni kivonulással kapcsolatban feltett kérdésre reagálva elmondta: noha az elemzések zajlanak még, véleménye szerint elhibázott, elhamarkodott, nem kellően előkészített művelet volt.

„Ez nem kivonulás volt, mert, ha az lett volna, akkor néhány hétre rá nem kellett volna onnan állampolgárokat vagy éppen a szövetségesekkel együtt dolgozó afgánokat kimenekíteni.

Ez kimenekülés volt, katonailag és politikailag összehangoltalanul. Amikor aztán a szövetséges erők kivonultak, és megjelentek a tálibok, ez a haderő azonnal megadta magát.

Mire lehet ebből többek között következtetni? Arra, hogy hiába adott minden felszerelés, hiába az átfogó kiképzés, minden haderő alapja a hazája iránt elkötelezett, lojális, utasítást követő katona. Ehhez kell az a fajta hazafias honvédelmi nevelés, amit elindítottunk” – szögezte le Benkő Tibor.

Ennyi katonánk lehet

Kérdésre válaszolva a honvédelmi miniszter elmondta: a fejlesztési tervek során figyelembe vették az ország biztonságpolitikai környezetét.

Nincs megállás a kiképzésen (Forrás: honvedelem.hu)

„Hagyományos és úgynevezett újszerű, korszerű hadviselésre is készülnünk kell. Hibrid hadviselés, információs hadviselés, a kibertérben folyó műveletek fontossága: ez mind roppant fontos. Az említett gördülő tervezés azért is jó, mert apróbb pontosításokat és korszerűsítést tesz lehetővé, minimum három évente” – fogalmazott a tárcavezető.

Benkő Tibor szerint a határ menti szolgálat egyrészt katonai kapacitást köt le, másrészt bizonyos szakterületeken – például logisztika – fejlesztést, előrelépést is jelent.
Elhangzott: a katonai toborzást a járványhelyzet miatt a tárca nem tudta úgy folytatni, ahogy tervezte. Ennek ellenére

a Magyar Honvédség létszáma folyamatosan nő,

és ezt a folyamatot a jövőben még inkább fokozni kell.

A tervek szerint 2028-ra harmincezer aktív katona, legalább húszezer önkéntes tartalékos, és hét-nyolcezer honvédelmi alkalmazott szolgál majd a haderőben. Továbbá a

2026-ra tervezett ötezer kadéthoz képest tízezer diákot szeretnénk a rendszerbe,

hiszen már ma is több mint 4600-an vannak, akik szívesen vállalják a honvédelmi ismeretek elsajátítását – folytatta Benkő Tibor.

Kifejtette: a korábbi években több ország a NATO védernyőjére hivatkozva nem fejlesztette kellő mértékben saját haderejét. Ez szerinte hiba volt, hiszen a NATO-nak nincs saját hadserege, másrészt minden országnak rendelkeznie kell megfelelő védelmi képességgel.

„Nem lenne szerencsés és nem is lenne korrekt, ha például az USA haderejének kellene Európa és az európai országok békéjét szavatolni.

Ugyanakkor nem lehet párhuzamos képességeket kiépíteni, mert az felesleges. Ezt költségvetési okok miatt egyetlen ország sem teheti meg” – világított rá a miniszter.

Ajánljuk még