logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Sikeres felzárkóztatás - a munkaerőhiány is segített

Egyre kisebb a különbség a roma és a nem roma foglalkoztatottsági ráta között. A közmunkaprogramok kifutásával mind többen találhatnak állást a munkaerőpiacon.

Bár a közfoglalkoztatottak száma már alig haladja meg a 2010-es szintet, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő romák aránya a fele alá csökkent, ami megerősíti, hogy jóval nagyobb arányban vannak jelen az elsődleges munkaerőpiacon, mint 2010 körül – mondta a VG-nek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

Jelentős járulékkedvezmények segítették a pozitív folyamatokat

Pontos kép az idei népszámlálás után várható, de a Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy míg 2013-ban a 15–64 éves romák foglalkoztatási rátája 33 százalékos volt, 2017-ben már 45 százalékos, pedig a munkaerőpiac csak ezt követően vált feszessé. A munkaerőhiány megjelenésével az álláspiac rengeteg, korábban nehezen elhelyezkedő munkavállalót szívhatott fel.

Szalai Piroska a lapnak elmondta, hogy a folyamat az alacsony munkaintenzitású háztartásokra vonatkozó számsorban is visszaköszön. Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élőnek tekintjük azokat, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korú (18–59 éves) személyek a lehetséges munkaidejük kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával. Külön a roma népességre csupán 2013-tól adja ki a KSH az adatokat, ekkor közülük majdnem minden második (a 45,3 százalékuk) élt ilyen háztartásban, 2017-ben már csak a 15,1 százalékuk.

„Ezt a hatalmas javulást egyértelműen az évtized közepén kiszélesedett közfoglalkoztatási programok és a 2013-tól induló munkahelyvédelmi akció keretében a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak munkáltatóinak járó jelentős járulékkedvezmények okozták”

– fogalmazott a szakértő. Kiemelte: bár a járvány első évében emelkedett az arányuk, de messze nem annyira, mint amennyire csökkent a közfoglalkoztatás.

A versenyszférával együtt kell működnie az állami és civil szférának is

Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője a VG-nek elmondta, hogy a cégeknél a munkaerőhiány megjelenésével kerültek képbe a romák is, mint lehetséges gyári munkások. Egyelőre mégsem sikerült őket nagy számban alkalmazni a termelő cégeknél.

„Egyrészt speciális toborzás kell hozzá, romákkal foglalkozó civil szervezet nélkül nem is érdemes belevágni. A cégeknek azonnal termelő, munkatapasztalattal rendelkező dolgozó kell, akit egyszerűbb külföldről behozni vagy távolabbról buszoztatni. A céges szervezetet is fel kell készíteni egy ilyen toborzási akcióra tréningekkel. Egyszóval a versenyszféra önmagában kevés ahhoz, hogy megszólítsa, felvegye és a szervezetbe integrálja a romákat. Ehhez kellene az állami és a civil szféra közreműködése is” – hangsúlyozta Karácsony Zoltán.

Az Eurostat adatai alapján az alapfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája 2010–2021 között 37,5 százalékról 59,3 százalékra nőtt Magyarországon, ami az országok között a második legnagyobb javulás volt. „Ez azért jelentős, mert ebben a szegmensben a 2010-es magyar adat a harmadik legrosszabb volt, de tavaly őszre már a kilencedik legjobbak lettünk, jóval az uniós átlag fölött” – emelte ki Szalai Piroska.

A címlapfotó illusztráció.

 

Ajánljuk még