logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Századvég: A baloldal évek óta félrevezeti a közvéleményt a rezsicsökkentés hatásairól

| Szerző: hirado.hu
A balliberális tömb vezető politikusainak nyilatkozataiban visszatérő elem a rezsicsökkentés magyar háztartásokra gyakorolt pozitív hatásainak megkérdőjelezése, a hatósági árak indokoltságának kétségbe vonása, továbbá annak sugalmazása, hogy a polgári kormány említett intézkedése révén a lakosság összességében hátrányosabb helyzetbe került. A baloldali erők miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a közelmúltban „hatalmas átvágásnak” nevezte a rezsicsökkentést, majd a példáját követve több meghatározó balliberális politikus is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. E fejleményekre tekintettel a Századvég – folytatva elemzéssorozatát, amelyben 2013-ig visszamenőleg feltárja és megcáfolja a rezsicsökkentéssel kapcsolatos félrevezető baloldali állításokat, megtévesztő kijelentéseket, illetve tévedéseket – utánajárt annak, hogy a rezsicsökkentési program milyen (pénzügyileg kifejezhető) következményekkel járt a magyar fogyasztókra nézve.

Rezsilegenda, óriási hazugság, látszatintézkedés – így kérdőjelezi meg a baloldal a rezsicsökkentés eredményeit

Márki-Zay idézett kritikáján túl Szél Bernadett, az LMP egykori kormányfőjelöltje, a Momentum jelenlegi országgyűlésiképviselő-jelöltje januárban „rezsilegendának” titulálta a rezsicsökkentést, megemlítve, hogy „valós csökkentés helyett állami árbeavatkozás van”, míg V. Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint a „rezsicsökkentés óriási hazugság”. Ehhez hasonlóan Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke sajtótájékoztatója keretében azt sugallta, hogy a rezsicsökkentés egy „látszatintézkedés”, melynek bevezetése mögött az a szándék húzódott meg, hogy a kormányzat a víz-, a gáz-, illetve a fűtésszámlákon, valamint a bankszámla-kivonatokon hirdethesse a „propaganda-intézkedéseket”. A zöldpárt politikusa hozzátette, hogy „Orbán Viktornak a propaganda és a látszat számít”. Szemmel látható tehát, hogy Márki-Zay Péter és szövetségesei a választási kampánytevékenységükben kitüntetett szerepet szánnak a rezsicsökkentéssel járó előnyök elvitatásának, illetve figyelmen kívül hagyásának, azt a látszatot keltve, hogy a rezsicsökkentés egy érdemi tartalom nélküli kampányfogás.

Kapcsolódó tartalom

2600 milliárd forintos könnyebbséget jelent a rezsicsökkentés a magyar háztartásoknak

Fontos megjegyezni, hogy a hódmezővásárhelyi városvezető, illetve az őt támogató balliberális erők prominenseinek napjainkban megfogalmazott kritikái a rezsicsökkentés látszólagos, az emberek számára nem érzékelhető jellegéről – az intézkedés fenntarthatósága kapcsán hangoztatott állításokhoz hasonlóan – nem testesítenek meg érdemben eltérő rezsipolitikai megközelítést az elmúlt években képviselt baloldali véleményekhez képest.

Célszerű felidézni, hogy 2013-ban a Magyar Szocialista Párt részéről Szabó Imre úgy látta, hogy a kormányzat „egyetlen forintot sem tett hozzá a rezsicsökkentés érdemi programjához, és nem segített a rászorulókon”, míg párttársa, Gúr Nándor szerint „a 10 százalékos rezsicsökkentés úgy általában véve semmit nem hoz”. Schmuck Erzsébet az LMP jelenlegi társelnöke 2014-ben „nem létező rezsicsökkentésről” beszélt, Kiss László, az MSZP egykori, és a Demokratikus Koalíció jelenlegi politikusa „rezsiblabla” helyett „valódi tetteket” sürgetett, Kepli Lajos, a Jobbik egykori országgyűlési képviselője pedig úgy vélte, hogy „a társadalom egészében ez a rezsicsökkentés, ennek a hatása nem érezhető”. Szintén a Jobbik színeiben Hegedűs Lórántné még 2017-ben – a rezsicsökkentési program ötödik évében – is azt állította, hogy „itt szó sincs rezsicsökkentésről”.

A baloldal állításaival szemben fontos hangsúlyozni, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar háztartások – az intézkedés bevezetésétől 2021-ig – összesen 2600 milliárd forintot takarítottak meg.

Egy háztartás összegezve 627 ezer forintot – havi bontásban 6 ezer forintot – tudott más célokra fordítani a rezsiszámláin kívül.

A rezsicsökkentés bevezetése előtt, 2005 és 2012 között a közüzemi díjak emelkedése következtében egy háztartásnak átlagosan 768 ezer forintos többletköltséggel kellett kalkulálnia a rezsiszámlák befizetésekor, ami havonta 9 ezer forintos terhet jelentett. További érdekesség, hogy a rezsicsökkentési program révén a közművekre fordított kiadások aránya csaknem a felére, 14 százalékról 8 százalékra csökkent 2012 és 2019 között. Az időszakban tapasztalt jelentős jövedelemnövekedés ugyan a kiadások nagyobb mértékű, 60 százalékos emelkedését tette lehetővé (havi 275 ezer forintról 411 ezer forintra), viszont az átlagos rezsiköltségek még így is csökkentek (havi 38 500 forintról 35 280 forintra). Így összességében a rezsicsökkentés 54 százalékos kiadáscsökkentést eredményezett a rezsitételeken az összes kiadástételhez viszonyítva. Ennek fényében kijelenthető, hogy a rezsicsökkentés eredményeként a háztartások egyrészt mind arányaiban, mind nominális értelemben jelentősen növelhették oktatási, egészségügyi, közlekedési, vagy szórakozási célú kiadásaikat, másfelől pedig a jobboldal a szóban forgó intézkedéssel majdnem teljes egészében visszaadta azt az összeget a magyar családoknak, amit előtte a baloldal elvett tőlük.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy amennyiben 2021-ben – a Márki-Zay Péter és balliberális partnerei által javasolt – piaci árazás lépett volna érvénybe, akkor pusztán ebben az évben egy átlagos magyar családnak 366 ezer forinttal többet kellett volna fizetnie a rezsiért.

Kapcsolódó tartalom

Egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége 190 ezer forintról 450 ezer forintra, egy nyolcfős családé pedig 480 ezer forintról 1,1 millió forintra növekedett volna 2021-ben, amennyiben a baloldal rezsipolitikája érvényesült volna. Ezen felül – a piaci árszabás következményeként – a 2021-es évre 12 százalékra emelkedett volna az energiaszegény háztartások aránya. Másképpen fogalmazva a fűtési nehézségekkel küzdő családok száma a jelenlegi 172 ezerről 520 ezerre emelkedett volna, vagyis a tavalyi évben átlagosan több mint egymillió embernek kellett volna lemondania a fűtött otthon kényelméről, ha a Márki-Zay által szorgalmazott piaci árazás került volna bevezetésre.

Összegezve megállapítható, hogy a rezsicsökkentés pozitív hatásait elfedő kommunikációjával Márki-Zay Péter ugyanazon az úton jár, mint a baloldali pártok 2013 óta. Márki-Zay a balliberális tömb rezsipolitikájának fundamentumait tehát nem változtatta meg, csupán ezek politikai elmaszkírozására tett kísérletet az „okos rezsicsökkentés” meghirdetésével.

Ajánljuk még