logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ruszin-Szendi Romulusz: Ott kell orvosolni a problémákat, ahol keletkeznek

| Szerző: hirado.hu
A Magyar Honvédség parancsnoka a Száhel-övezetbe induló magyar katonák kapcsán adott interjút a Magyar Nemzetnek.

A parancsnokot a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Dzsihadisták és kék emberek című előadásán kérdezte a Magyar Nemzet.

Az Európára nehezedő nyomás csökkentése a misszió célja

A Száhel-övezet a Szaharától délre fekvő félsivatagos terület, mely Szenegáltól Szudánig keresztülszeli Afrikát. A terület átmenetet képez a Szahara sivataga, illetve a csapadékosabb szavanna között.

Óriási a rizikó, éppen ezért a Magyar Honvédség ügyel arra, hogy valóban csak a legjobban felkészített katonák menjenek a Száhel-övezetbe a Takuba elnevezésű alkalmi harci kötelék keretében – hangsúlyozta Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. A Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte: a migrációt kihasználva bűnözői és terroristacsoportok is eljuttathatják embereiket a térségből Európába, fontos tehát, hogy megpróbáljunk ott, a helyszínen olyan életkörülményeket teremteni, hogy az emberek ne akarjanak útnak indulni.

A Száhel-övezet mára Földünk egyik legfontosabb válsággócává vált, ahol jelenleg mintegy hatmillió külső és belső menekült tartózkodik. Közülük egyre többen választják az elvándorlást Európa felé, kiegészülve azokkal a gazdasági migránsokkal, akik a jobb élet reményében vágnak neki az útnak.

Ezért tartjuk fontosnak, hogy csökkentsük az Európára nehezedő migrációs nyomást, azaz próbáljunk ott, a helyszínen olyan életkörülményeket teremteni, hogy az emberek ne akarjanak útnak indulni

– mondta Ruszin-Szendi Romulusz.

A migrációt kihasználva bűnözői és terroristacsoportok is eljuttathatják embereiket Európába, így akár Magyarországra is, ez pedig már biztonsági kockázatot jelenthet. A szövetségeseinknek pedig akkor lehetünk hiteles partnerei, ha mi magunk is kivesszük a részünket a közös problémák megoldásából. Ha ugyanis Magyarország segítséget kér, biztos lehet benne, hogy kap is. Ugyanezt várják tőlünk is szövetségeseink, mi pedig komolyan vesszük a szövetségi elkötelezettséget – hangsúlyozta.

A francia haderővel is együttműködik a honvédség

Hazánk Maliba és Nigerbe küld katonákat, ahol a francia haderővel együttműködésben a Magyar Honvédség tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat lát majd el. Ezzel kapcsolatban a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta, hogy a franciák nem túl népszerűek a térségben az eddigi beavatkozási kísérleteik, illetve saját gyarmatosító történelmük miatt. Franciákkal már dolgoztunk együtt, hiszen a NATO-ban és az EU-ban is szövetségesek vagyunk. A magyar alegység azonban önállóan hajt majd végre feladatokat: amikor tehát a magyar honvédek találkoznak a helyiekkel, ott már francia kolléga nem lesz jelen, csak a vezetési láncban vannak franciák; ez meg is fogja könnyíteni a helyzetünket.

A magyar honvédek Maliban 2013 óta jelen vannak, változó létszámmal, különböző feladatokkal.

A Takuba alkalmi harci köteléket tekintve az előkészítői csoport már megérkezett a műveleti területre, a teljes állomány kiküldését pedig jövő tavasszal tervezzük, amikor már minden feltétel adott lesz – közölte Ruszin-Szendi Romulusz.

Arról, hogy az Európára nehezedő illegális migrációs nyomás csökkentése érdekében Magyarország katonákat küld Maliba és Nigerbe, tavaly novemberben döntött az Országgyűlés. Az ezzel kapcsolatos, a Takuba alkalmi harci kötelékben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló országgyűlési határozatot 154 igen, két nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

 

Ajánljuk még